A világon minden rossz forrása, hogy beavatkozunk egymás életébe, Akár úgy, hogy jót, akár úgy, hogy alávalót cselekszünk. Elengedni nehezebb, mint ragaszkodni. Amíg falakkal bástyáztam körbe magam, ugyanolyan férfiakkal találkoztam. Ha gyáva vagy, akkor gyávákat kapsz! Egy veszekedésnél legalább tudja az ember, hogy mi történik. Vagy van róla valami fogalma. A csend... az bármi lehet. Egyszerűen... rohadtul hangos! A hasonlóságok összehozzák az embereket. Egész idő alatt tudtam, ki mindenki nélkül nem tudnék élni, de harmincéves koromig nem jöttem rá, hogy elsősorban önmagam nélkül nincs tovább élet. Kapcsolat vége idézetek fiuknak. Érdekes volt belátni, hogy valóban nehéz lenne élni számos dolog és ember nélkül, de az új felfedezésen ez mit sem változtatott. Lehetetlen lenne önmagam nélkül élni. Gyakori hiba, hogy egy idő után a párok elkényelmesednek, elfelejtik, hogy megszerezni könnyebb, megtartani viszont annál nehezebb a másikat. Apró figyelmességekkel kell ébren tartani a szerelmet. Mindkét félnek tennie kell a harmonikus kapcsolatért.
" Mint a tűz meg a víz Mint a napon a jég Mégis jól mutatunk együtt Mint egy falon a kép " Ha az élet... zsibongó sokaságába tekintünk, látjuk, hogy mindenki az élet nyomorával és fáradalmával vesződik; s minden erejét megfeszíti, hogy végtelen szükségleteit kielégítse, és a sokalakú szenvedéseket elhárítsa magától. (... ) A zsibongás és tolongás közepette pedig látjuk, mint találkozik sóvárogva két szerelmesnek tekintete: - de miért oly titkosan és félénken és lopva? - mert e szerelmesek az árulók, kik titkon arra törnek, hogy mind e bajt és nyomorúságot örökössé tegyék, holott az különben hamarosan véget érne. Olykor éveket húzol le olyan ember mellett, akivel már utad rég nem fut össze. Talán a megszokás, vagy a félelem a változtatástól, az egyedülléttől. Most lebukott!! Vele kapták rajta egy ágyban Erős Antóniát egy pécsi hotelben - MindenegybenBlog. Az is lehet, hogy még a csöppnyi szeretet, az emlékek, ami összeköt kettőtöket. Viszont érzed, hogy nem jó, nem találod mellette helyed. Mennél, maradnál, már magad sem tudod. Viszont be kell látni, hogy ha már nem megy, akkor el kell engedni egymás kezét, hisz az ember legszebb éveit képes elvesztegetni csupán félelemből.
- Karl Menninger 'Amikor rájössz, hogy életed hátralévő részét valakivel akarod tölteni, azt akarod, hogy a hátralévő életed a lehető leghamarabb kezdődjön. ' - Harry ( Billy Crystal), tól től Amikor Harry találkozott Sallyvel 'Az igaz szerelem nem az igazi szerelem bújócska játék, mindkét szerető keresi egymást. ' - Michael Bassey Johnson 'A legfontosabb dolog az életben: megtanulni, hogyan adjuk ki a szeretetet, és hagyjuk, hogy bejöjjön. ' - Morrie Schwartz, tól től Kedden Morrie-vel - A szeretet érintésével mindenki költővé válik. - Tányér - Ki, akit szeretnek, szegény? - Oscar Wilde - A szerelem teljesen értelmetlen. De folytatnunk kell, különben elveszünk és a szeretet meghalt, és az emberiségnek csak be kellene csomagolnia. Kapcsolatok idézetek. Mert a szeretet a legjobb dolog, amit csinálunk. —Ted ( Josh Radnor), tól től így jártam anyátokkal - A szerető szív a legigazibb bölcsesség. - Charles Dickens - A szerelemben mindig van némi őrület. De az őrületnek is mindig van valamilyen oka. - Friedrich Nietzsche - Legyen elég bátorsága bízzon még egyszer a szerelemben és mindig még egyszer. '
A vörösbegyhez hasonlóan területvédő madár, tavasszal és nyár elején gyakran hallhatjuk a hím rendkívül erőteljes énekét. Az erdei pinty jó alkalmazkodó, szinte bármilyen fajtájú és nagyságú fatársulásban képes megtelepedni Testhossza 14-16 cm, szárnyfesztávolsága 24-29 cm. A hím (20-29 g) kissé nagyobb a tojónál (18-27 g). A hím és a tojó tollazata eltér, a hímé díszesebb: fejtetője és nyakszirtje kékesszürke, homloka koromfekete. Szeme környéke világos rozsdabarna, begye és melle vörösbarna. Felső háta és farcsíkja jellegzetes sárgászöld. Erdei pinty tojó - 4 kép - Országalbum. Szárnyán a fehér és a szürke csíkok váltakoznak. A tojó mintázata hasonló, de a változatos színek helyett a barna és a bézs árnyalatok alkotják: fejtetője és háta sötétebb barna, melle és hasa krémszínű. Szárnyain fehér, világos és sötétbarna sávok váltakoznak. Az erdei pinty hímjének díszesebb a tollazata, mint a tojóé Az erdei pinty április végétől június végéig kétszer költ. A fészket a tojó építi, amelyet zuzmóból és mohából készít a fára, és szőrökkel, pehelytollakkal bélel ki.
Erdei pinty tojó és hím - 13 kép 3 068 43 2014-07-28 Az erdei pinty (Fringilla coelebs) minden korábbi fotóját a hímről készítettem. A korábbiak és a jelenlegiek is gyenge fényviszonyok mellett készültek, nem jó minőségűek! - Ez a tanulmány az erdei pinty tojót a hímmel hasonlítja össze: a hím feje kék, a begye piros, a tojó feje, nyaka és begye szürke, dísztelenebb. A főkép egy tojót mutat. Erdei pinty - Európa madarai - Énekesmadarak. A. ) Az első 4 melléklet egy tojót mutat diófa ágon B) A következő 4 kép egy erdei pinty hímet mutat be igen távoli fenyőfa csúcsán c) az utolsó 4 melléklet is a tojót mutatja egy meggyfa ágán. A kép hozzászólásai | Hozzászólni csak belépett felhasználó tud
A teljes fészekalj 5, de ritkán 4 vagy 6 tojásból áll. 4-es fészekalj inkább csak a második költéskor fordul elõ. A tojásokat egymást követõ napokon rakja le, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A költésben a hím nem vesz részt, hanem ez idõ alatt eteti a tojót, és õrzi a fészek környékét. A fiókák legtöbbször a 13. napon kelnek ki, és 13-14 napos korukban hagyják el a fészket. Táplálkozás: Fõleg növény-, elsõsorban magevõ. Táplálékát a földön járva szedegeti össze, de rovarokat és más állati eredetû táplálékot is elfogyaszt. Élő bokortanyák - Erdei pinty. Fiókáit hernyókkal, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal eteti. Állománynagyság: Általános elterjedése miatt az országos állomány nagyságát lehetetlen megadni. Néhány területre vonatkoztatott adatból következtethetünk a hazai állomány nagyságára. Kiterjedt középhegységi erdeinkben ilyen állománysûrûséggel nem számolhatunk, bár ott is rendszeres fészkelõ. Vonulás: A hazai állomány jelentõs része Olaszországba húzódik télire. Egyes gyûrûzési adatok szerint az Appennini-félsziget csúcsáig is eljutnak, bár többségük Közép-Olaszországban marad.
Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Erdőkben, ligetekben és gyümölcsösökben található. Fellelhető mindenütt, ahol legalább néhány fa koronája védelmet nyújthat számára. Magokkal, gyümölcsökkel, hernyókkal, rovarokkal és pókokkal táplálkozik. Fiókái számára leginkább a földön gyűjt rovarokat, a magvakra főleg télen fanyalodik. Rövidtávú vonuló, néha áttelel. Ha nem, márciusban érkezik hazánkba. Veréb nagyságú, de karcsúbb alkatú és hosszabb farkú. A nemek színezete különböző, közösek csupán a fehér szélső faroktollak, a zöld szegélyű evezők és a sárgászöld farcsík. Az öreg hímek fejteteje, tarkója és vállfedői fényes kékesszürkék, a hát vöröses sötétbarna, a szárnyak feketék számos fehér csíkkal, a has halvány vörösbarna. Télen tollazatuk fakóbb. Az öreg tojók és a fiatalok feje és háta szürkésbarna, az alsótest halvány krémszínű, akárcsak a nagy szárnycsík. Territoriális madár, tavasszal és nyár elején a hím gyakran hallatja rendkívül erőteljes énekét, jókedvében pink-pink -nek hangzó hangokat, röptében pjü-pjü kiáltásokat hallat.
Elterjedés: Egész Európában, Kisázsióban és Észak-Afrikában költ. Ázsiában Nyugat-Szibériáig terjed. Hazánkban mindenütt elõfordul az Alföldtõl, a dombvidéken át, középhegységeink legmagasabb pontjáig. Fészkelõhely: Eredetileg kifejezetten erdei madár volt. A nagyobb kiterjedésû középhegységi lomb- és tûlevelû erdõket éppen úgy kedveli, mint az ártéri ligeterdõket vagy a kisebb alföldi erdõtelepítéseket. Szívesen megtelepszik nagyobb parkokban, gyümölcsösökben, idõs fában gazdag kertekben, sõt mezõvédõ erdõsávokban és útszéli fasorokban is. Költési idõ: Április végétõl - melegebb idõjárás esetén április közepétõl - június végéig kétszer költ. Fészkelés: Fészkét vízszintes ágakra, elágazásokra, mohából, zuzmóból építi, és szõrrel, pihével béleli. A 9-11 cm átmérõjû és 6-8 cm magas fészket csak a tojó rakja. A hím közben hangos énekléssel védi revírjét. A fészek földtõl való távolsága tág határok között mozog. Általában 8-12 m-re fészkel, lehetõleg öreg fákra, amelynek vastag ágán jól el tudja rejteni a fészket.
Farok- és szárnytollaik világos és narancssárga sávozottak. Tojó Feje és háta szürkésbarna, rajta sötét foltok sávozott mintát adnak ki. Melle és vállai rozsdás-narancssárgák. Faroktollai és szárnyai sötétbarnák. Feje és háta szürkésbarna. Fakóbb színű mell és vállak. Egyöntetűen barna farok- és szárnytollak. A fenyőpinty októbertől gyakran figyelhető meg nálunk az etetőknél. Vonulásuk idején bogyókat, magvakat fogyaszt. Főként a bükkfa makktermését és a lucfenyő magját kedveli. A költési időszakban rovarokat, pókokat zsákmányol, a fiókáit is kizárólag rovarokkal táplálja. Hazánktól északabbra fekvő területeken költ. Fészkét fenyvesekben, ártéri erdőkben készíti mohából és zuzmóból, és szőrökkel, termésbolyhokkal béleli ki. Átlagosan 6-7 tojást rak (előfordul a 9 tojásból álló fészekalj is), melyet a tojó egyedül költ ki, a hím eközben eteti párját. A fiókák etetéséről a két szülő közösen gondoskodik. Pintyek az etetőnél Ősztől mindkét pintyfaj érkezhet hozzánk vendégségbe. Kedveskedhetünk nekik a talajon tálalt aprómagvakkal, és a bogyótermő bokrokon hagyott termésekkel.