A személyes adat minden olyan információ, amely valamely azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. Mindazon információk, amelyek összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet, ugyancsak személyes adatnak minősülnek. Az Európai Unió 2016-os GDPR (General Data Protection Regulation) rendelete szabályozza, hogy hogyan járjunk el a személyes adatok kezelése során. Példák személyes adatokra Vezetéknév és utónév Lakcím A vezetéknév. utónév@vállalkozá típusú e-mail-címek Személyazonosító igazolvány száma Helymeghatározó adatok (pl. mobiltelefon helymeghatározási funkciója) IP-cím Süti (cookie)-azonosító A telefon hirdetési azonosítója A személy egyedi azonosítását lehetővé tevő, kórház vagy orvos által tárolt adatok Kutatási célú személyes adatok kezelése "Az adatvédelem elveit ennek megfelelően az anonim információkra nem kell alkalmazni, nevezetesen olyan információkra, amelyek nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkoznak, valamint az olyan személyes adatokra, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható.
Ez a rendelet ezért nem vonatkozik az ilyen anonim információk kezelésére, a statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve. " Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27. ) Álnevesítés (pszeudonimizáció) A személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. ) Anonimizálás Olyan eljárás, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható. Anonimizáló szoftverek: Amnesia online program (by OpenAIRE) ARX Data Anonymization Tool Gondoljuk végig, hogy kell-e egyáltalán személyes adatokat gyűjtenünk.
A személyre szabott szolgáltatások és az ügyfelek által támasztott elvárások mellett a hatósági megfelelés kérdése is kiemelt feladat a vállalatok számára. A KPMG szolgáltatásai megoldást kínálnak az adatkezelési és adatvédelmi kockázatok menedzsmentjének jogi, szervezeti, technológiai és emberi tényezőihez kapcsolódó kihívásokra. Szakértőink támogatást biztosítanak adatkezelési rendszereik átvilágításához és fejlesztéséhez, legyen szó akár a magyar, akár a nemzetközi jogszabályoknak való megfelelésről. Töltse le szolgáltatásunk részletes leírását! (PDF)
A háború jelképévé váló Tisza István volt őszirózsás forradalom egyetlen áldozata 2017. október 31. 12:03 Csernus Szilveszter 99 éve, 1918. október 31-én négy katonaruhás fegyveres Hermina úti villájában szóváltás közben lelőtte gróf Tisza Istvánt, aki előbb 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt Magyarország miniszterelnöke. A háború jelképe Tisza István – akinek apja, Tisza Kálmán mindezideáig Magyarország leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke volt 1875-1890-ig – 1918-ra a pusztító háború osztrák-magyar szimbólumává vált. Amíg a központi hatalmak a cári Oroszországot és a "kutya Szerbiát" vádolták a háború kitörésével, addig az antant a magyarokat a világháború fő felelősei közé sorolta, azt a téves meggyőződést követve, hogy a Monarchián belüli vezető szerep Magyarországé. Oszirozsas forradalom jelentése. Ahol pedig kétségkívül a legbefolyásosabb képviselő-politikus, Tisza Istváné volt akkoriban a főszerep. A dualizmus alatt, ha nem is az osztrák birodalomfél, de a császári hatalom mindenképpen kezében tartotta a külpolitikát és a hadügyet, Magyarországnak előbbire Tisza szavaival élve csak "irányadó befolyása volt".
9. lecke Az őszirózsás forradalom Fogalmak őszirózsás forradalom: a nevét onnan kapta, hogy a katonák elkeseredésükben letépték a sapkarózsájukat, és a helyére virágot tűztek. Igazából nem őszirózsa volt, mert az korábban nyílik, hanem krizantém, amelyből sok volt Budapesten, mivel két nappal később volt a halottak napja. Magyar Nemzeti Tanács: a katonai vereség miatt a kormány lemondott. Helyette nem volt kormányképes erő, ezért alakult meg ez a szervezet, amely három párt összefogásából született. 1: Károlyi-párt ( Károlyi Mihály a parlamenti ellenzék vezetőjeként végig a háború ellen volt) 2: szociáldemokrata párt ( 300 000 fős tagságával ez volt a legnagyobb ellenzéki párt) 3: polgári radikálisok ( Jászi Oszkár vezetésével nyugati típusú demokráciát akartak, amelyben több jogot kaptak volna a nemzetiségek) 1. számú néphatározat: 1918. Őszirózsás forradalom fogalma. november 16-án kimondták, hogy Magyarország elszakad a Habsburgoktól és népköztársasági államformát vesz fel.
Okostankönyv