Online szolgáltatásunk segítségével szervizmunkát igényelhet a nyomtatvány kitöltésével, ezután Lux szakembere felveszi Önnel a kapcsolatot időpont-egyeztetés céljából. Foglalás
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
A sajátos nevelési igény felismerésben véleményem szerint nagy felelősége van a védőnőknek, valamint a bölcsődei kisgyermeknevelőknek. A sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődésmenetűek, tehát valamilyen területen már a korai intervenciós szakaszban elmaradást mutatnak az ép társaikhoz képest. A sajátos nevelési igényű gyermekek valamiben különböznek az ép társaiktól, ami miatt kiemelt figyelmet igényelnek (például később kezdenek beszélni, nem értik a beszédet, nehezen szocializálódnak, nem tudják megérteni vagy betartani a szabályokat). Az óvodai nevelés során a sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve a szakértői vélemény alapján kiegészítő fejlesztő, korrekciós, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásokat tesz szükségessé. Mik a jelei és milyen fejlesztési lehetőségek vannak óvodás korú gyerekeknél? A sajátos nevelési igény (SNI) fogalmának tágabb értelmezése azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket jelöli, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak.
A csoportban 6 év alatti, nagyobb mértékben sérült, felvételkor az ép csoportba nem illeszthető - jelentős fejlődésbeli elmaradást mutató - gyermeket gondoznak, fejlesztenek. Gondozónő - gyermek arány: 1: azaz egy gondozónő 3 sérült gyermeket lát el, a Csoportlétszám maximum 6 fő. 3. Gondozás - nevelés - fejlesztés A sajátos nevelési igényű kisgyermek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális fejlődését, Biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. A szülők lehetőséget kapnak arra, hogy Figyelemmel kísérhessék gyermekük bölcsődei fejlődését, fejlesztését, választ kaphassanak kérdéseikre, igény szerint írásos fejlesztő programot kérhessenek otthonra. Fontos, hogy a gondozónő a sérült gyermeket önálló személyiségként fogadja el, gondozását - nevelését a gyermek egyéni igényeinek figyelembe vételével végezze. A gondozónő a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás során módszerében figyelembe veszi, hogy náluk hosszabb időt vesz igénybe a tanulási folyamat, és ebben direktebben kell részt vennie, mint egészséges gyermekeknél.
A célcsoport meghatározása A nemzeti köznevelésről szóló törvény kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók csoportján belül meghatározza a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók csoportjait: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló. Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján az alábbi nyolc csoport valamelyikébe sorolható: mozgásszervi fogyatékos gyermek/tanuló; érzékszervi (látási, hallási) fogyatékos gyermek/tanuló; értelmi fogyatékos gyermek/tanuló; beszédfogyatékos gyermek/tanuló; halmozottan fogyatékos gyermek/tanuló; autizmus spektrumzavarral küzdő gyermek/tanuló; egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek/tanuló; magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek/tanuló. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) gyermek/tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
A 2003-as módosítás nem kívánt következményeként megjelent tömeges "diszes"-sé (diszlexiássá, diszgráfiássá, diszkalkuliássá) nyilvánítás stigmatizáló hatásának és fenntarthatatlan finanszírozásának csökkentése érdekében a 2005-ben az SNI fogalmát az Oktatási Minisztérium pontosította (elkülönítették a "fogyaték" és "egyéb probléma kategóriákat"), 2007-ben pedig hivatalosan is elhatárolták az organikus illetve a nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igényt (SNI-a és SNI-b), megjelölve a kategóriák finanszírozási és ellátó intézmény szerinti kereteit. Az SNI-a esetében maradhat a tanuló speciális intézményben és finanszírozásuk is fennmarad, az SNI-b kategória kizárólag normál oktatási intézmények keretében fejleszthető, az utánuk járó fejkvóta azonban megszűnik. Az új diagnosztikai csoportosítás korszerűbb és finomabb, mert elfogadja azt, hogy az atipikus fejlődési zavarok eltérő (organikus/nem organikus) okból is kialakulhatnak, ennek következtében más fejlesztést igényelnek.
Az új megkülönböztető definíció gyakorlati használhatósága azonban nehézségekbe ütközött, egyrészt a hazai diagnosztikai gyakorlat korszerűtlensége miatt, másrészt mert egyes zavarok organikus vagy nem organikus eredetének feltárása nem minden esetben lehetséges. Ezt a problémát kívánta kezelni a 2010. évi újabb, jelenleg is hatályos módosítás, amely tartósság és súlyosság alapján csoportosítja a rendellenességeket. A módosítás után a súlyos és tartós pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekek az SNI kategóriában maradnak, míg külön kategóriát képeznek a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők (BMT). Az SNI és BMT gyerekek a kiemelten tehetséges gyermekekkel együtt képezik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek jogszabályi kategóriáját. Autizmus: tünetek, diagnózis, kezelés SNI-s gyermekek integrációja Magyarországon Magyarországon 1981-ben kezdődtek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán az integrációval kapcsolatos kutatások, de a hazai integrált oktatásnak az 1993-as közoktatási és az 1998-as esélyegyenlőségi törvény adott zöld utat.