Bepillantunk a világgazdaság nagy boszorkánykonyhájába, megismerjük, miért is az adat lesz a világgazdaság motorja. A Geopillanat című könyv legnagyobb értékét a rengeteg újszerű térkép, ábra, grafikon adja. A 66. oldalon egy furcsa, leginkább focialbdára emlékeztető kördiagramot láthatunk az egyes országoknak a világgazdaságban betöltött szerepéről. Megismerjük George Friedman európai vízióját- nekünk az ütközőzóna szerepét szánja. Láthatunk egy globális térképet arról, hogy melyik országban hány internet-felhasználó van. Egy érdekes ábráról megismerhetjük a Big Data világgazdaságban betöltött szerepét. Csizmadia Norbert könyvének legfőbb erénye, hogy elgondolkodtat a máról. Nem kész igazságokat akar az Olvasóba belepumpálni, hanem érdekes tényeket, és azokkal kapcsolatos nézőpontokat mutat, afféle virtuális játékra hívja az Olvasót. ORIGO CÍMKÉK - geopolitika. Aki folyton- folyvást felteheti a kérdést: és nekem ebben a rendszerben hol a helyem? Mi lesz a munkámmal, hogyan alakul a magánéletem, van-e még értelme jövőt tervezni?
Felnőttképzés Eduline 2015. augusztus. 11. 12:35 Röpke 2, 3 milliárdért vettek épületeket az MNB iskolájának Elolvasom Eredetileg olcsóbban árulták a leendő oktatási és kutatási központ épületet, de a jegybank alapítványa feljebb tornázta az árat - írja a A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben A vita magyar nyelven zajlik majd. Tervezett hossza: 90 perc. A rendezvény nyitott, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni május 2. 12:00-ig kell elküldeni a címre. Angol és kínai nyelven is megjelent a Geofúzió, Csizmadia Norbert könyve. Időpont: 2017. május 4., csütörtök, 10:30 Helyszín: PAGEO Oktatási Központ – 1013 Budapest, Döbrentei u. 2 Csizmadia Norbert szerint a Geopillanat könyvben azért is használja "geo-fúziós" kifejezést, mert a fúzió több összetevőből, ízből, színből, gondolatból összegyúrt egység. A 21. század pedig a tudás, az innováció, és a technológia által összegyúrt fúziók évszázada, amelynek valutája az egyedi és közösségi ötlet, és a kreativitás. Csizmadia Norbert Fotó: Vadnai Szabolcs A globalizáció korszakát felváltja a technológia korszaka, amelyben új szereplők, új együttműködések, új értékrendek alakulnak ki – fogalmazott a geoökonómiai szakértő.
Kutatási eredményeit 100 új figyelemfelkeltő térképpel és ábrával is alátámasztja. Abból indul ki, hogy a 21. század nemzetközi viszonyai a korábbinál is összetettebbé, sokrétűbbé váltak. A globalizáció pedig új fázisába lépett: a technológia, a tudás korszakába. Angol és kínai nyelven is megjelent a Geofúzió, Csizmadia Norbert könyve - Tudás.hu. A 2016-ban megjelent Geopillanat című könyve folytatásaként most a geofúzió módszerével vizsgálja az új geopolitikai korszak mozgatórugóit, erőközpontjait, eredményeit, jövőképét, stratégiáit. Mint hangsúlyozza, a 20. századi geopolitikai folyamatokat a geoökonómiaiak váltják fel, a területszerzés helyett immár a piacokért folyik a verseny. Az általa bevezetett fogalom, a geofúzió a világ komplex jelenségeinek térbeli összefüggéseire utal. A csomópontokba szerveződő és funkcionális összekapcsolódásokat ábrázoló hálózati térképek szintézise révén ugyanis körvonalazhatók és szemléletesen megjeleníthetők világunk új gazdasági és geopolitikai erőközpontjai. A geofúzió ugyanakkor több, mint módszer, e szintézis alapú gondolkodásmódban megjelenik a hálózatok geopolitikája, és egyben a geopolitika hálózata, a földrajz fúziója a közgazdaságtannal, a társadalomföldrajzzal, a hálózatkutatással és a természettudományokkal.
Kik lesznek ennek a korszaknak a nyertes nemzetei, közösségei, vezetői és hatalmai? A nagyok vagy a kicsik? Az erősek vagy a gyorsak? A centrumok vagy a perifériák? A 21. század felfedezőinek és geostratégiáinak feladata, hogy e páratlan lehetőségekkel és globális léptékű környezeti, társadalmi, gazdasági kihívásokkal teli, folyamatosan változó korszakhoz útmutatást adjanak. Fúziók korában élünk, hálózatok világában és minél több oldalról közelítünk meg egy-egy kihívást, annál könnyebben találhatunk rá választ és valós megoldást. Ehhez új térképekre van szükségünk, melyek nem nélkülözik a régiek bölcsességét és eszközeit, de kiegészítik őket a ma tudásával. Ez az "Útikönyv" ebben a különleges geopillanatban segít eligazodni - 100 térképpel, ábrával, infografikával - mely térképet és iránytűt ad az olvasó kezébe... Más futárszolgálat előre utalással 1 460 Ft /db MPL PostaPontig előre utalással 1 325 Ft MPL Csomagautomatába előre utalással 820 Ft Személyes átvétel 0 Ft További információk a termék szállításával kapcsolatban: A Csomagküldő átvevőpontjaira 5 kg-ig 700, - ft-os szállítási költséggel tudjuk küldeni a csomagjainkat.
A világnézet pedig akkor egészséges, ha az egész világról ad képet. Könyvünkben fény derül arra, hogy: - a székely-magyarság Kárpát-medencei őshazája mellett létezett egy átfogóbb összefüggésrendszerű "második őshazánk", az eurázsiai Puszta, a magyar nép és a kelet-ázsiai népek közös őshazája, - a Pusztán már 35 000 évvel ezelőtt fennállt az az ősi eurázsiai civilizáció, - ebből fejlődött ki a mezopotámiai, az egyiptomi, kínai és indiai civilizáció, - az ősi eurázsiai civilizáció világnézete élet-, közösség- és Természet-központú volt, ismerte a Világegyetem lényegét, a végső valóságot a maga egészében. Az elmúlt évtizedekben Kelet-Ázsia rendkívüli felemelkedésének lehetünk tanúi, amelynek értékrendszere ma is életközpontú. Eljött az idő, hogy elindítsuk az elmúlt 3000 év történelmének legjelentősebb, egészséges fordulatát. Ebben mindannyiunknak megvan a magunk életfeladata: az egészséges világnézet elsajátítása és az egészséges életmód kialakítása. " Dr. Grandpierre Atilla, fizikus-csillagász, zenész Grandpierre Atilla A selyemút őstörténete és a magyarság szerepe Eurázsiában Milyen volt az ősi Magyarország?
( Atavizmus, amikor például egy ember farokkal születik, vagy egy kígyó lábakkal jön a világra. ) A madár embrióknak a tojásban még megvannak az ősi dinoszaurusz jellemzőik. Karjaik és ujjaik vannak szárnyak helyett, hosszú farkuk van és fogak növekedését és "bekapcsolhatjuk". Az embrió fejlődése során, ezek a testrészek felszívódnak vagy összenőnek. ( A lenti videón ezt nézhetjük meg. ) Állítsunk elő egy dinoszauruszt! A híres és jó humorú paleontológus, Jack Horner a pályafutását a dinoszauruszok rekonstruálásával töltötte. Csapatával a valóságban is nekiláttak a Jurassic Park c. filmben látott módszernek, hogy DNS-t vonjanak ki egy dínó fosszíliából (de nem a szúnyog fosszíliából), és abból élő dinoszauruszt állítsanak elő. Bakonyi dinoszauruszok: milyenek voltak, és hogyan haltak ki a hazánk területén élő őslények? - Utazás | Femina. Az eltelt évek során rengeteg érdekes információhoz jutottak, melyek közül elgondolkodtató az a tézisük, hogy miért kellene a kihalt dinoszaurusz fajokkal kísérleteznünk, amikor a dinoszauruszok itt élnek velünk. Más módszerrel is készíthetünk raptort! A módszerről nézhetünk meg egy TED előadást.
Természetesen itt is megvan a felfedezés öröme, a tudomány számára egy eddig ismeretlen fajra utaló bizonyíték felbukkanása sokkal értékesebb, mint egy óriáshüllő ki tudja hányadik maradványának kiásása. Az más kérdés, hogy a közvélemény nyilvánvalóan az óriásokért lelkesedik. A 2012-ben felfedezett villányi lelőhely ilyen szempontból (is) egyre értékesebb, öt év alatt több ezer középső és késő triász kori ősgerinces, köztük porcos és csontos halak, Nothosauria és Placodontia hüllők, Tanystropheus-rokon és egyéb kis termetű archosauromorphák fogait és csontjait találták meg a kutatók. Sokatmondó fogak A villányi vörösessárga, agyagos, dolomitos márgából a fent említett állkapocs mellett előkerült egy másik jelentős lelet is: egy eddig innen nem ismert tengeri hüllő maradványa lehet. Hatalmas cápaevő dinoszauruszt találtak. Emellett a kutatók 25 kilogrammnyi anyagot mostak át és a szitákon közel 1500 fog és csontmaradvány maradt fent. Emlősökkel ellentétben a hüllők fogait csak nagyon ritkán lehet fajhoz kötni, de a szűkebb csoport, továbbá a táplálkozási szokások kikövetkeztethetők belőlük, ezért értékes leletnek számítanak – magyarázza Ősi Attila.
Mindent összevetve, ezek a leletek nagyon jelentős eléréseket mutatnak mind formában, mind funkcióban a többi ragadozó dinoszauruszhoz képest, amelyek nem hódították meg a vízben lévő környezeteket. A Spinosaurus aegyptiacus digitális csontváz rekonstrukciója, a lágytest körvonalának feltüntetésével. Színkódokkal jelölték, hogy az egyes csontok milyen forrásból származnak. Vörös: a most talált példány csontjai; narancssárga: Stromer példányának csontjai; sárga: most talált izolált csontok a marokkói Kem Kem területről; zöld: helyettesítő csontok, amelyeket rokon fajok alapján modelleztek (Suchomimus, Baryonyx, Irritator, Ichthyovenator); kék: következtetett csontok az ismert szomszéd csontok alapján. Vörös pötty jelöli az állat súlypontját Forrás: Tyler Keillor, Lauren Conroy, Erin Fitzgerald A kutatók a digitális modell alapján, a National Geographic Society támogatásával elkészítettek egy anatómiai szempontból pontos, életnagyságú csontvázat, amelyet péntektől lehet megtekinteni a National Geographic Múzeumban, Washingtonban.
Ötméteres csúcsragadozó bukkant fel a villányi borvidéken. Akkoriban Villány még kicsit "arrébb" feküdt, és egy trópusi tenger partvidéke volt, a víz ura pedig ez a Nothosauria csúcsragadozó volt. A parton két és fél méteres hüllők sétáltak két lábon. Idén is értékes leleteket tártak fel Magyarországon a paleontológusok. A mezozoikum, azaz a földtörténeti középkor elején, jó 235-240 millió évvel ezelőtt a mai Villányi-hegység a Mecsek kőzettömegével együtt az egykori Tethys óceán északi peremén (körülbelül a mai Dél-Németország) helyezkedett el. Hegyeknek még nyomuk sem volt, meleg, trópusi tenger sekélyvizű partvidéke volt ez. A vízben burjánzott a korabeli élet, mára rég eltűnt fajok élték itt néha nyugodt, néha harcos mindennapjaikat az egysejtűektől a hatalmas gerinces ragadozókig. Utóbbiak között a legnagyobbakat, a csúcsragadozókat a Nothosauria csoportba tartozó fajok közt találjuk. Egy ilyen tengeri óriás félméteres állkapcsát találta meg az idei szezonban Ősi Attila paleontológus kutatócsoportja az először 2012-ben feltárt villányi lelőhelyen.