Korábban is voltak viták Az apartmanház gondnoka is az épületben tartózkodott a gyilkosság idején. Ő azt mondta, hogy az épületet pár éve újította fel Lazsányi László, aki meghagyta retró stílusban. Viszonylag egyszerű a vendégkör, de szerették az emberek. Voltak már korábban is viták, összezördülések, erőszak azonban soha nem fordult elő. A tettes a helyszínen elfogták A Fővárosi Főügyészség kezdeményezte a gyanúsított előzetes letartóztatását, erről hétfőn dönt majd a bíróság. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! Kiemelt kép: rendőrautó a gyilkosság után – Forrás: RTL klub
Január 5-én, szerdán 16 órakor tartják a tragikus körülmények között, 66 évesen elhunyt Lazsányi László hamvasztás utáni búcsúztatását a BVSC Szőnyi úti sporttelepén. Ott, ahol megismerkedett szeretett sportágával, a labdarúgással. Lazsányi László (1954–2021) December 3-án közöltük a megrázó hírt, miszerint a Csepel SC korábbi labdarúgóját, Lazsányi Lászlót halálra késelték. A volt NB I-es játékos december 5-én töltötte volna be a 67. életévét. Lazsányi László 1978-ban, a SZEOL AK-ban mutatkozott be az NB I-ben, az 1980–1981-es idénytől volt a Csepel játékosa, az élvonalban összesen 152 mérkőzésen szerepelt, 22 gólt szerzett. A család gyászjelentéséből kiderül, hogy Lazsányi László hamvasztás utáni búcsúztatását január 5-én, szerdán 16 órától tartják nevelőegyesülete, a BVSC Szőnyi úti sporttelepén.
Az incidens után mentőt hívtak, akik a helyszínre érkezve megpróbálták újraéleszteni a megkéselt áldozatot, de nem tudták megmenteni Lazsányi László életét. A rendőrség még a helyszínen elfogta a gyanúsítottat. A Fővárosi Főügyészség kezdeményezte a gyanúsított előzetes letartóztatását, erről hétfőn dönt majd a bíróság – közölte Bagoly Bettina ügyészségi szóvivő. Az épület gondnoka elmondta, milyen embernek ismerte az áldozatot: Laci remek ember volt, mindenki szerette. Valósággal rajongott a házért, sok időt töltött itt. Ő intézte a bérléseket, a kifizetéseket, a foglalásokat. A veje, Deutsch Tamás is többször megfordult itt. Közölte: az épületben egyelőre felfüggesztették a szobák hirdetését, valamint az ünnepi időszakra tervezett zenés szórakoztató programokat is törölték. Lazsányi László meggyilkolása a sporttársait is megrázta. Az egykori labdarúgó az utóbbi időben még aktívan sportolt, játszott például egy öregfiú-focicsapatban is. Társai jómódban élő, intelligens, életművész férfiként tartották számon.
Egyelőre nem tudni pontosan, miért ölték meg Lazsányi Lászlót / Illusztráció: Pexels A pénteki gyilkosság áldozata Lazsányi László egykori csepeli labdarúgó, aki Deutsch Tamás feleségének, Deutsch-Lazsányi Erikának az édesapja. A Blikk is beszámolt róla, hogy pénteken este egy 66 éves férfit halálra késelt 57 éves albérlője Budapesten, a Nánási úton, egy társasházi lakásban. Hamar kiderült, hogy a gyanúsított egy ismert fideszes politikus apósát gyilkolta meg, majd a Blikk elsőként írta meg, hogy az áldozat Lazsányi László, a Csepel egykori labdarúgója volt. Lazsányi László Deutsch Tamás feleségének, Deutsch-Lazsányi Erikának, az MTK ritmikus sportgimnasztikai szakosztályelnökének az édesapja. A hírt közvetve megerősítette Deutsch feleségének Facebook-posztja is, amely minden bizonnyal édesapja elvesztéséről szól.
A mentők nem tudták újraéleszteni. [4] A kiérkező rendőrök még aznap elfogták a gyilkossággal gyanúsított férfit. Lazsányi két nappal 67. születésnapja előtt halt meg. [5] Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Lazsányi László NB I-es statisztikája a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán Gyász: halálra késelték Lazsányi Lászlót, a Csepel egykori labdarúgóját Lazsányi László adatlapja a
Szombaton előbb az RTL Híradó közölte, hogy információjuk szerint "egy ismert fideszes politikus apósa" az áldozat, majd a Blikk számolt be arról, hogy Dunai Ede író Facebook-oldalán közölte, hogy Lazsányi László, a Csepel egykori labdarúgója volt az, akit halálra késeltek. A bejegyzést ugyan később eltávolították, azonban Deutsch-Lazsányi Erika szintén a Facebook-oldalán posztolt gyászhíre megerősítette az áldozat kilétét.
Az örökösök a hagyatékot birtokba vehetik (pl. az ingatlanba beköltözhetnek), de nem adhatják el és nem is ajándékozhatják el, nem terhelhetik meg. Akinek az érdekeit az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés sérti, az a kézbesítéstől számított 30 napon belül keresetlevéllel megtámadhatja, és ezt a határidő leteltét követő nyolc napon belül köteles a közjegyzőnek bejelenteni. Az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés végleges hatályúvá válik, ha azt keresettel nem támadták meg, vagy azt az érdekelt nem igazolta, vagy esetleg a keresetétől utóbb eláll, vagy a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja. Végül fontos felhívni a figyelmet arra az alapelvre, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el. Ezért az örökös még a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése után is követelheti – hagyatéki perben – a hagyatékátadó végzés szerinti örökösöktől az őt megillető részt.
Vigye magával a végzését, amit ő kapott. Majd arra rápecsételik neki, hogy a végzés jogerős. Ha némi cinikus hangvételt fedeztél fel az utóbbi sorokban, akkor az nem véletlen. Mert honnan tudhatná egy "átlag polgár", aki nem járt jogi egyetemre, és nem is merült el a törvények dzsungelében, hogy itt lenne az ideje a döntés jogerőre emelkedésének? Miért nem a hivatalból eljáró szakember az, aki idejében megteszi ezt, és értesíti a polgárt? Mint ahogy az a peres ügyekben történik, aminek a szabályait egyébként maga a törvényhozó rendeli a hagyatéki eljárásra is alkalmazni. Persze csak akkor, ha nincs egy azt "felülíró" sajátos előírás. Esetünkben pedig sajnos van ilyen. A lényeg tehát, ha örökölsz, figyelj oda arra, hogy a hagyatékátadó végzés, ami nálad van, jogerős-e. Ha nem, keresd fel az eljáró közjegyzőt, hogy a megfelelő pecsétet a te példányodra is rányomják. Különben mindhiába várhatsz, míg az örökölt pénz a banknál "pihen", vagy ki tudja mi is történik ott vele. Hol találsz még több információt?
Ezekben az esetekben is csak akkor adható át a hagyaték teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel, ha annak más törvényes akadálya nincs. Előfordulhat pl., hogy az örökösök között vita van a készpénzhagyomány (az örökhagyó által közvetlenül egy meghatározott személynek, de nem az örökösnek jutatott készpénz) tekintetében, de az ingatlan vagyonban megegyeztek, ebben az esetben az ingatlan teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel átadható. Az is lehetséges, hogy csak az özvegyet megillető haszonélvezeti jog vagy annak terjedelme a vitás (pl. együtt éltek-e az örökhagyó halálakor, vagy minden ingatlanra megilleti-e vagy csak egyre). A hagyatékot ebben az esetben a házastárs haszonélvezeti jogával terhelten teljes hatállyal adja át a közjegyző (ugyanis a Ptk. szerint a túlélő házastársat a hagyaték teljes egészén haszonélvezet illeti meg), és az örökös, aki a haszonélvezetet korlátozni akarja, bírósághoz fordulhat. Amit teljes hatállyal nem lehetett átadni, azt a közjegyző ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek.
Ez alól kivétel, ha van végrendelet és a törvényes örökös nem jelent meg a tárgyaláson, ezért a végrendeletet vele is közölni kell. Ilyenkor a közjegyző a következő hagyatéki tárgyalásra szóló idézéssel együtt megküldi a végrendeletet a törvényes örökösnek. Így a következő tárgyaláson az ő távollétében is át lehet adni a hagyatékot. Ha a megjelentek egyezséget akarnak kötni a hagyaték felosztásáról, a közjegyző elhalaszthatja a tárgyalást. Egyébként a közjegyző maga is megkísérli az egyezséget létrehozni az örökösök között. Ha pedig a tényállást tisztázni kell, és ezért pl. hatóságok megkeresése, bank megkeresése, iratok beszerzése válik szükségessé, szintén elhalasztja a tárgyalást. A hagyaték átadása A hagyatékot kétféle hatállyal lehet átadni. Teljes, vagy ideiglenes hatállyal. Teljes hatályú hagyatékátadó végzést hoz a közjegyző, ha csak egy örökös van és a rendelkezésre álló adatok szerint másnak nincs a hagyatékra igénye, illetve akkor is, ha az örökösök között öröklési kérdésben nincs vita.
Egyébként ilyenkor a számla használatára feljogosító, korábbi meghatalmazás érvényét veszti, sőt a társkártya sem lesz már használható. Ha nincs haláleseti kedvezményezett, az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgy, például a lakás, az autó vagy a nyaraló - magyarázta lapunknak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. Sokan azonban nem gondolna arra, hogy legalább a bankszámlájuknál megadjanak egy vagy akár több haláleseti kedvezményezettet, pedig erre a bankoknál van lehetőség. "Ha több kedvezményezettet jelöl meg az ügyfél, fel kell tüntetni a részesedési arányokat, ellenkező esetében, a tulajdoni hányaduk egyenlő. Ha a számlatulajdonos több bankszámlával rendelkezik a hitelintézetnél, akkor mindegyik számla esetén külön-külön kell megjelölni a haláleseti rendelkező személyét. A rendelkezés bármikor visszavonható, vagy módosítható" - magyarázta a Budapest Bank szakértője. Az értékpapírokról mindenképpen a hagyatéki tárgyalás dönt A lakosság azonban jóval több pénzt tart most már értékpapírokban, mint bankbetétben.