A rák kezelésében kulcsfontosságú mRNS technológiáért Karikó Katalin és három kutatótársa kapja a William B. Coley-díjat Az immunológiai alapkutatásért Karikó Katalin, Uğur Sahin, Özlem Türeci és Drew Weissman kapja meg a 2021. évi William B. Coley-díjat – jelentette be az amerikai Rákkutató Intézet (CRI). Az indoklás szerint a COVID-19 világjárványt megfékező mRNS-vakcinák fejlesztőihez kötődő technológia nagy szerepet fog játszani a rák kezelésében. A William B. Coley-díjat 2021. november 10-i virtuális ünnepségen adják át a négy kutatónak. Az immunrendszer erejének hasznosítása mellett kötelezte el magát a rák minden fajtájának megfékezése és potenciális gyógyítása érdekében a Cancer Research Institute (CRI). Az amerikai Rákkutató Intézet (CRI) nonprofit szervezet. Coley-díjat az alapimmunológia területén végzett kiemelkedő kutatásért annak a négy kulcsfontosságú tudósnak ítéli oda, akinek COVID-19 elleni messenger RNS (mRNS) vakcina felfedezését és kifejlesztését köszönhetjük – jelentette be a CRI 2021. november 4-én New Yorkban.
Felgyorsulhat a rákkutatás A Rákkutató Intézet (CRI) a COVID-19 elleni mRNS rendkívüli validálása után a rákellenes immunterápia és vakcinafejlesztés felgyorsulására számít. A CRI 1975-ben alapította a díjat Dr. William B. Coley tiszteletére, akit ma a rák immunterápiájának atyjaként tartanak számon, és akinek lánya, Helen Coley Nauts (1907-2001) alapította a Rákkutató Intézetet. Amerikában a Lasker-díj és a Nobel-díj előfutárának tekintik a Coley-díjat. A kitüntetéssel járó érmet és 5 ezer dollár jutalmat – a 2021-es díjazottakkal együtt – eddig 115 immunológus és tumorimmunológus kapta meg. Az első díjat 1975-ben adták át a "rákimmunológia alapítóinak" tekintett, 16 tudós alkotta csoportnak. E körbe tartozik – többek között – a Magyarországon született Klein ( Fischer) Éva és férje, Klein György is. A Klein házaspár a svéd Karolinska Intézet munkatársaként specializálódott a rákkutatásra. Coley-díjjal elismert kutatók között több Nobel-díjas tudós is szerepel. Így például Sir Gregory Winter, akivel néhány napja Cambridge-ben találkozott és megbeszéléseket folytatott Karikó Katalin.
Helyet kaphat az mRNS a Covid után is A felszínen lévő tumorokat, mint például a melanoma vagy egyéb, az arcon, nyakon megjelenő tumoroknál be lehet nyomni egy mRNS-t tartalmazó keveréket, amely az immunsejteket odahívja, és megmutatja nekik, hogy itt van a rák, ezt meg kell ölni – számolt be Karikó Katalin kutatási munkájáról korábban. A BionTech cég kutatója már arról is beszámolt, hogy vannak vizsgálatok, ahol már vizsgálják a rákgyógyításban a készítmények hatékonyságát. Az mRNS-technológiát az egész világ a koronavírus-elleni újtípusú oltások révén ismerte meg, és ahogy ott a SARS-CoV-2. vírus tüskefehérjéjének egy jól elkülöníthető részletét "ismertetik meg a szervezettel", hogy az egész kórokozó ellen immunválaszt váltsanak ki, úgy a rákgyógyítás alapelve is hasonló. A specifikus proteinekre "programozzák be" a hírvivő-RNS-t, csak itt a ráksejtek immunellenőrzőpont-gátlóit célozzák meg. De arra is indultak már kutatások, hogy magának a specifikus ráknak egy jól felismerhető részére váltsanak ki immunválaszt még a tumorképződés korai szakaszában.
A kutatók szerte a világon egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kulcsfontosságú kutatása miatt, amely alapján a koronavírus elleni vakcina elkészült, és ami miatt a tudományos karrierje alatt mellőzték, és sokszor meg is alázták, nagy valószínűséggel ő fogja kapni a következő Nobel-díjat. A magyarországi Szolnokon született a Tisza mellett, és a közeli Kisújszálláson nőtt fel, a síkságon, néhány kilométerre a nagy alföldi folyó partjától. Szegeden járt egyetemre, és itt ismerkedett meg az úgynevezett hírvivő RNS-sel, az mRNS-sel, amely később meghatározta az életét. A most 65 éves biokémikus Karikó Katalin a nyolcvanas évek végén emigrált Amerikába, és karrierjének nagy részét a Pennsylvaniai Egyetemen töltötte, ahol évekig sikertelenül próbált támogatást kapni az mRNS molekulán alapuló terápiákra és vakcinákra vonatkozó kutatásaihoz. Magányosan, de kitartóan abban a szándékában, hogy ezt alkalmazza, nem követte a kor "tudományos divatját", nem nyert anyagi támogatásokat, nem haladt előre az akadémiai karrierjében, évekig csak annyi fizetést kapott, mint az egyszerű technikusok, majd végül egy olyan új orvosbiológiai technikát alkotott meg, amely miatt az olyan cégek, mint a Moderna, ma 33 milliárd dollárt érnek a tőzsdén, és amelynek segítségével ez, és más cégek is – mint amilyen a mostani munkahelye, a Pfizer-BioNTech – elkészítették az új mRNS vakcinákat, amelyek megállíthatják a koronavírus okozta világjárványt.
"Ezek a terápiák a betegek egy részhalmazánál bámulatosan működnek, de a nagy többség még mindig nem reagál jól" - kommentálta a kutatás társszerzője, Meghan Burger. "A laboratóriumunkban folyó kutatások nagy része arra irányul, hogy megpróbáljuk megérteni, miért van ez így, és mit tehetünk terápiásan annak érdekében, hogy több beteg reagáljon a kezelésre" - magyarázta a kutatás fontosságát. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a legtöbb daganatban található több száz neoantigén közül csak kevés az, ami T-sejtválaszt vált ki. Céltáblát kell rájuk festeni Az MIT új tanulmánya segít megvilágítani, hogy miért van ez így. A kutatók tüdődaganattal rendelkező egereken végzett vizsgálatok során azt találták, hogy a tumort célzó T-sejtek kialakulásakor a különböző rákos fehérjéket célzó T-sejtek alcsoportjai versenyeznek egymással, ami végül a T-sejtek egy domináns T-sejt-populációjának kialakulásához vezet. Miután ezek a T-sejtek kimerülnek, még mindig a környezetben maradnak, és elnyomják a tumorban található különböző fehérjéket célzó, egymással versengő más T-sejt-populációkat.
Az mRNS-alapú oltások az elképzelések szerint rugalmasságuknak köszönhetően daganatos megbetegedések ellen is bevethetőek lehetnek, sőt, akár személyre szabott rákvakcinák formájában is. A lap kitér arra is, hogy az mRNS-vakcina-technológia nagyon ígéretes, nagy erővel zajlanak a rákgyógyító vakcinák tesztelései, de a legfontosabb, hogy a klinikai 3. fázisú nagy mintás teszteken is hatékonynak, valamint biztonságosnak mutatkozzanak. A tömeges gyártás azonban még sok időt vesz igénybe, és nem minden ország rendelkezik mRNS-vakcina gyártására alkalmas gyárral.
Egy ilyen helyzet problémákat okozhat. Annak érdekében, hogy az alapértelmezett alkalmazások engedélyezve legyenek, próbálja meg újraindítani az alkalmazás beállításait az alábbi lépésekkel: Nyissa meg a Beállítások alkalmazást. Érintse meg az Alkalmazások elemet. Érintse meg a További beállítások (három pont) ikont a jobb felső sarokban. Érintse meg az Alkalmazásbeállítások visszaállítása elemet. Újraformázza Ha úgy gondolja, hogy a probléma magában az SD-kártyán van, akkor megteheti, hogy újraformázza. Ezután helyezze vissza a Galaxy A5-re és nézze meg, mi történik. Javasoljuk, hogy az A5-ös kártyával formázza újra az SD-kártyát. MEGJEGYZÉS: Ezzel a lépéssel az adott kártya összes tartalma törlődik. Miért nem engedi áthelyezni az alkalmazást az sd kártyára? (SamsungGalaxyJ3 2017). SD-kártya átformázása: Kapcsolja ki a telefont. Helyezze be az SD-kártyát. Kapcsolja be újra a telefont. Nyissa meg a Beállítások alkalmazást. Érintse meg az Eszköz karbantartása elemet. Érintse meg a Tárolás elemet. Érintse meg az SD-kártyát. Érintse meg a További beállítások (jobb felső) elemet Érintse meg a Tárolási beállítások elemet.