A Jóisten mindig küldött mentőcsónakot nekem. Azóta nincs gond, teszem a dolgomat úgy, ahogy megesküdtem a siralomházban. A parlamentben is esküt tettem kétszer, de az csak négy évre szólt. A siralomházban tett fogadalom viszont az életem végéig tart. A címadó vers, a "Hagyaték" erről szól. Esküvel fogadtam, hogy nem fogok hallgatni. Sok társamat elvitték mellőlem, hallottam őket jajgatni. Mi is készültünk a halálra, nem tudtuk, hogy ki fogja az üzeneteket továbbadni. Én túléltem, és ők ott vannak velem, bennem. Nem hagyom cserben őket. Wittner Mária arról is beszélt, a versek emlékeztetnek a véres valóságra, de szerzőjük a lelki megnyugvást keresi. – Van hitem és szeretem a hazámat, a történelmünket. És kinézek a határon túlra is. Nem pártoskodom, nemzetben gondolkodom. Wittner mária fia formula. Azzal is számot vetettem, hogy mit kaptam én. Itt vannak a halottaim, akikkel majdnem eggyé vált a sorsom. Amikor beszélek róluk, látom az arcukat, le tudom írni őket. Szeretek jóbarátok között lenni, jókat beszélgetni, szeretem a humort, de annyira nem merülök bele az életbe, hogy megfeledkeznék néhai társaimról.
Mansfeld Péterre emlékeztek kivégzésének 60. évfordulóján Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Budapesten a hatvan éve kivégzett Mansfeld Péterről, aki az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozata volt. Mansfeld Pétert - Németh Szilárd parlamenti államtitkár javaslatára - posztumusz Csepel díszpolgárává nyilvánították. Wittner mária fia teljes film. Gulyás Gergely: Recsk örökös szimbólumává vált a kommunista embertelenségnek Az Országgyűlés alelnöke a Recski Nemzeti Emlékparkban tartott megemlékezésen beszédében kiemelte, hogy közös felelősségünk mindent megtenni a Recsken és a többi kényszermunkatáborban történtek feltárásáért. Wittner Mária, 1956-os halálraítélt szerint a kommunizmus bűneit el kell mesélnünk gyermekeinknek és az utókornak, hogy soha ne ismétlődhessen meg velünk és velük az a borzalom, ami megesett 45 éven keresztül. Ó, amikor teljes erőből lehetett szidni az MSZP-SZDSZ-kormányt! Pokorni elérzékenyült, Illés Zoltán ötöst adott magának, Veres János pedig elárulta, hogy Horn Gyula volt a kedvenc padtársa.
Így kerültem, még a harc megkezdése előtt és az ostromra készülés közben a térre, és az Erkel Színház tetejéről a szobaparancsnokunkkal, aki a Corvin köz egyik büszkesége volt, később pedig időben disszidált, mindent végignézhettem. A pártház ostromát, elestét, az utána következő össznépi iszonyt, amelyben jelentős szerepet kapott és játszott a drukkoló csőcselék is. Az persze nem igaz, amit Eörsi állít, hogy már azon az este megkezdődött a téren az ásás. A kutatás a titkos bunker kijárata után a szennyvíz csatornákban igen, de ásni csak másnap kezdtek a Keleti tériek. Én csatlakoztam, ezt ma már szégyenkezve mondom, a forradalmárokhoz és az a megtiszteltetés ért, hogy kb. VAOL - Kiírja magából a sok szenvedést a Vas megyei kötődésű Wittner Mária. tizenötöd magammal az első éjszaka őrségben voltam a pártházban, hátha előbújnak az éj csöndjében a föld alól az ávósok. Tizenhét éves voltam. Nagyon féltem és nagy dolognak éreztem, amiben részt veszek. Másnap este már a Corvin közhöz tartozó Práter utcai iskolában aludtam, a mádik emeleten, a lépcsőtől rögtön balra nyíló első tanterem volt a kijelölt körletünk.
Az Úristen eddig megtartott, s ha lehetne egy kívánságom, azt szeretném: szabaduljon fel hazánk lélekben. Imáimban azt kérem a Szûzanyától, terítse fátyolát a Kárpát-medencére, hiszen ez az õ országa. És vezesse rá népét arra az útra, amit Szent Fia kijelölt számunkra. És segítsen ezt az utat alázatban és szeretetben végigjárni. Sohasem gyûlöletben, de mindig igazságban… (MN)
Sola Gratia! Sola Scriptura! Solus Christus! ) – fogalmazott a gyűjteményi igazgató. Hozzátette, a vallási megújulás a bibliafordítások, a nemzeti nyelvű liturgia, a kátétanítás és az iskoláztatás révén is a nemzeti kultúrák virágzását hozta magával, idővel a Tiszántúlon is annyi iskola volt, ahány egyházközség. A gyűjteményi igazgató hangsúlyozza, hogy napjainkban sokan a reformátusság etnikai összetételének tulajdonítják a "kálvinizmus mint magyar vallás" 18. századi közhelyét, amely a 19. századra valóban melldöngetéssé fajulhatott. Tévesen, mert hiteles források szerint az anyanyelven oktatott vallási tantárgyak miatt nevezte "minden religión való község a kálvinistákét magyar vallásnak". Ezzel szemben a mise nyelve a II. Luther márton és a reformáció. Vatikáni Zsinatig (1962–1965) a latin volt, és az anyanyelvű bibliafordítások tanulmányozásához századokon át pápai engedély kellett. Az a tény, hogy a protestantizmus erénynek tekintette a Biblia olvasását, ugyanakkor magas szinten művelte a bibliakritika tudományát, jelentős hatással volt sok protestáns személyiségre.
Amikor Henrik "Isten szavára" hivatkozott, a királyi felsőbbséget értette ezalatt, vagyis egyenlőségjelet tett a királynak és az Istennek való engedelmesség közé. A henriki reformáció kétségtelenül hatalmi konszolidáció volt, melyet nem a dogmák, hanem a fiúörökös iránti igény vezetett. Miként érintette mindez az egyszerű emberek mindennapi életét? Az összekapcsolódó társadalmi és vallási élet elemeire hullt. Luther Mártonból közlekedési lámpa lett | 24.hu. A reformáció előtt sokkal több ember vett részt a helyi egyházközségek tevékenységében és rituális gyakorlatában: gondozta a templomkörzetet, ifjúsági csoportokat, táncköröket és egyéb társadalmi eseményeket szervezett. Ha valaki betagozódott valamilyen szinten az egyház életébe, az lehetőséget kínált számára, egyfajta tanoncidőt, melynek révén elsajátíthatta a közösségben való érvényesülés módjait. A reformáció mindezt eltörölte, az ifjúsági csoportok vagy teljesen eltűntek, vagy világi formát kezdtek ölteni. A katolicizmus idején az elhunytakat a közösség részének tekintették. Az egyik legdöbbenetesebb változást az jelentette az egyszerű emberek számára, hogy a reformáció nevében megtiltották, hogy eltávozott családtagjaikért imádkozzanak.
17. századi Európáról beszélt, illetve pár szóban mesélt a Vizsolyi biblia történetéről is. Szabó András irodalomtörténész? aki a Károli Gáspár Református Egyetem magyar szakán oktat? A magyarországi reformáció és Európa – kultúra.hu. első körben a protestáns értelmiség helyzetére, az oktatásra tért ki. Többször hangsúlyozta előadásában, hogy a korabeli fiatalok közül a legtöbben külföldre jártak egyetemre, ők voltak az úgynevezett akadémikusok. Azok, akik európai egyetemeken képezték tovább magukat, a legtöbb esetben magasabb papi tisztséget töltöttek be később, például magisterek lettek. Érdekes viszont, hogy nem éveket töltöttek kint, igen változó volt az az időszak, amelyet egy kinti iskolában tartózkodtak: volt, aki több évet élt más országban és látogatta az ottani képzéseket, de akadt olyan is, aki csupán pár hónapot töltött kint. Szabó András előadásában példákat is hozott fel azokra, akik külföldi egyetemeken tanultak és később magas tisztségben helyezkedtek el nálunk. Ilyen személy volt Laskai János református püspök, aki 1575-től a debreceni iskola rektora volt, ő csaknem egy évet töltött Wittenbergben.
Luther tanai vezettek a kereszténység megújulásához, a teológiai gondolkodás reformjához. A mélyen hívő Luthert, aki meg volt győződve arról, hogy az embernek egész életében Isten kegyelmében bízva kell élnie, a búcsúcédulák árusítása háborította fel legjobban. A pénzért árusított egyházi papír lényegében a gyónást helyettesítette, ezáltal a lelki üdvösség megvásárlását jelentette. Egy idő után már a halottak lelki üdvét is meg lehetett így váltani. A római kúria és a német püspökségek igen komoly bevételekre tettek szert ennek révén, a "szent árucikket" még piacokon is árulták. Luther azonban úgy vélte 36. tételében: "minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is". Luther kihirdeti tételeit (1517) | 24.hu. A tételeket 1517 végére Lipcsében, Nürnbergben és Bázelben is kinyomtatták, s bár akadtak hívei, Róma teljes mértékben elutasította. Luthert Albrecht mainzi érsek eretnekséggel gyanúsította, Johannes Tetzel dominikánus szerzetes (aktív búcsúcédula-árus) máglyahalállal fenyegette meg.
A brexit megmutatta, hogy a nemzeti értékek és a kontinenstől való kulturális elkülönülés érzése mélyen gyökerezik Angliában – s ennek egy része igenis a reformáció öröksége. A teljes interjú a BBC History 2017. áprilisi számában olvasható.