Hamarosan kezdődik a májusi érettségi szezon, és egy jól sikerült vizsga az egyetemi-főiskolai felvételin sok pontot ér. Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat. Hogyan számítják a tanulmányi pontokat? A felvételin a tanulmányi pontszámokat a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege adja, maximum 100 + 100 pontot szerezhettek. Az idei érettségi jegyek átlaga átlagos?! | Középsuli.hu. Arról, hogy a középiskolai jegyek közé milyen tanárgyak eredményei számítanak bele, itt írtunk le mindent. A tanulmányi pontok másik felét (vagyis a második max. 100 pont) az érettségi adja: az érettségi bizonyítványban (majd) szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni. Azaz a magyar, matek, töri, egy idegen nyelv és a szabadon válaszott tárgyatok (ami lehet egy másik nyelv vagy akár természettudományos tárgy is) eredményét kell majd figyelni. Miből számolják az érettségi pontokat? A "második 200 pontot" (a felvételin elérhető maximum 500 pontból) két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont jár).
A sikeres érettségi önmagában ma már nem elég, sőt – az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva – nemcsak a jegy számít, hanem a százalék is! Az érettségin, mind írásban, mind szóban pontokat kaptok, amiket összesítenek, ezekből határozzák meg a százalékot is. KÖZÉPSZINTEN Legalább 25 százalék kell a ketteshez. Ha több vizsgarészből áll a tárgy, akkor minden részen legalább 12 százalékot kell teljesíteni. Sajnos ez azt jelenti, ha valamelyikből nem éritek el a 12 százalékot, – a többi vizsgarész eredményétől függetlenül – a vizsgátokra elégtelent kaptok. 80-100% jeles (5) 60-79% jó (4) 40-59% közepes (3) 25-39% elégséges (2) 0-24% elégtelen (1) A középszintű vizsgákon magasabb százalékot kell elérni a jobb jegyért, mint az emelt szintűeken. Vagyis ott kevesebb százalék is elég például az ötöshöz vagy a négyeshez, de a ketteshez ugyanúgy legalább 25 százalék kell. Érettségi százalék jegy. Mutatjuk! EMELT SZINTEN 60-100% jeles (5) 47-59% jó (4) 33-46% közepes (3) 25-32% elégséges (2) 0-24% elégtelen (1) A 2021-es vizsgaidőszak május 3-án kezdődik, magyar nyelv- és irodalom írásbelivel.
Érettségi eredmények — 200 pont: Az érettségire kapható maximum 200 pont a bizonyítványban szereplő 2 felvételi tantárgy százalékainak összege. Sok remek jegy is született az írásbeliken: 232 érettségizőnek lett 10-es az érettségi átlaga, emellett 1927-en kaptak kitűnő, 10-es osztályzatot a román nyelv és irodalom írásbelijükre, 209-en az anyanyelv dolgozatukra (magyarból 187-en), 5624-en a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból — matematikából 2241-en, történelemből 3383-an — kaptak maximális jegyet, míg 6799-en a szaknak megfelelő választott tantárgyból írtak 10-est. Szatmár megyében a vizsgára beiratkozott 2156 végzős közül 2076-an jelentek meg a vizsgákon, közülük pedig 1338-an szereztek érettségi oklevelet. 6–6, 49 közötti átlaggal 129 maturandus végzett, 142-en 6, 50–6, 99 közötti átlaggal érettségiztek, 159-en 7–7, 49, 205-en 7, 50–7, 99, 231-en 8–8, 49, 253-an 8, 50–8, 99 közötti átlagot értek el, 150-en 9–9, 49 közöttit, 9, 50–9, 99 átlaggal 68 fiatal büszkélkedhet. Megyénkben egy diáknak sikerült elérnie a 10-es osztályzatot, a szatmárnémeti Ioan Slavici Főgimnázium egy diáklányának, a második legmagasabb átlagot, 9, 96-ot hárman is magukénak tudhatnak, a Johann Ettinger Német Líceum egy végzőse, valamint a Mihai Eminescu Főgimnázium két érettségizője.
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) külön vizsgálóbizottságának megállapítása szerint megfelelnek a valóságnak Szilágyi Liliána azon nyilatkozatai, amelyekben az édesapájától, Szilágyi Zoltántól elszenvedett őt ért súlyos bántalmazásokról beszélt a múlt év végén. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nemkívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein. Wladár Sándor, a szövetség elnöke hozzátette, további esetleges intézkedésekről később dönt a szervezet. Papp Gábor ügyvéd, a vizsgálóbizottság elnöke szerdán sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy erre a következtetésre az ügy főszereplőinek, illetve a történésekről ismerettel rendelkező személyeknek - sportolóknak, edzőknek, pszichológusnak - a meghallgatása után jutottak. Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal. Az eseményen elhangzott, hogy Szilágyi Zoltánt, illetve Szilágyi Liliána testvérét, Szilágyi Gerdát is meghallgatták, ők azonban minden vádat életszerűtlennek tartottak.
A Magyar Úszószövetség vizsgálóbizottságot hozott létre Szilágyi Liliána ügye kapcsán. Szerdán délután sajtótájékoztatón számoltak be a Szilágyi Liliána ügyében felállított bizottság vizsgálatának eredményéről. Az úszónő december végén állt a nyilvánosság elé azzal, hogy édesapja, a korábban olimpikon úszó Szilágyi Zoltán éveken át rettegésben tartotta és bántalmazta. Ezt követően a Magyar Úszószövetség vizsgálóbizottságot hozott létre az ügy kapcsán. A bizottság elnöke, Papp Gábor ügyvéd bejelentette, hogy a bizottság által meghallgatott személyek egybehangzó állítása alapján meggyőződtek arról, hogy mindaz, amiket Szilágyi Liliána a nyilvánosság előtt állított, megfelel a valóságnak, Szilágyi Zoltán Szilágyi Liliána irányában agresszív viselkedést tanúsított - írja a Bors. A MÚSZ ennek alapján Szilágyi Zoltánt további intézkedésig "nem kívánatos személynek" nyilvánította a rendezvényein.
Papp Gábor kifejtette: az ügyhöz hozzátartozott egy korábbi, hasonló megállapításokat tartalmazó jogerős bírósági ítélet is, ebben a vizsgálatban pedig minden egyes meghallgatott személy önszántából vett részt. A vizsgálatot már csak azért is folytatta le a MÚSZ, mert a szervezet etikai és gyermekvédelmi kódexe a sportolókra és edzőkre is vonatkozik, márpedig Szilágyi Zoltán - bár ezt tagadta, de több "bizonyíték" is alátámasztotta - lánya versenyein aktív edzőként jelent meg. A vizsgálatból kiderült, hogy Szilágyi Zoltán például a 2012-es londoni olimpián a medenceparton tartózkodott, miközben igazi edzője csak a lelátón foglalt helyet. Szilágyi Liliánának a vádjai között szexuális bántalmazás is szerepelt, azonban ezzel kapcsolatban a vizsgálóbizottság nem foglalt állást, ugyanis nincs meg a megfelelő hatósági eszköze. Tornyossy Monika igazságügyi, klinikai, mentálhigiénés és sportpszichológus, a vizsgálóbizottság tagja arról beszélt, hogy a meghallgatásokon részt vevő szereplők többsége nagyon élményszerűen és megrendítőn mondta el az általa tapasztaltakat, ugyanakkor volt, aki kevésbé tűnt hitelesnek.