A kémcsövekhidrogéntartalma azonban itt eleve sokkal kisebb volt (a levegő reakcióra nem képes nitrogéntartalma miatt), ezért még ez a pukkanás is jóval gyengébb volt, mint az oxigén-hidrogén elegy esetén. Hasonló robbanást más gázok reakcióinál is tapasztalunk. Például a hidrogén- és a klórgáz is igen heves reakcióban egyesül hidrogén-kloriddá: hidrogén + klór --------> hidrogén-klorid. A legerősebb robbanást azonban itt az 1: 1 térfogatarányú hidrogén-klór gázelegy esetén észleljük. Az ilyen robbanékony gázokat durranógázoknak nevezzük. Hagyományosan durranógáznak a hidrogén-oxigén elegyet, a hidrogén-klór elegyet pedig klórdurranógáznak. Durranógázok A durranógázok viselkedésének ismerete egy lépést jelent a kémiai reakciók megértése felé. Úgy tűnik, hogy az anyagok egymással nem akármilyen arányban egyesülnek. Ezek szerint a gázreakciók meghatározott térfogatarányban mennek végbe maradék nélkül. Az is kiderül majd, hogy a jellemző térfogataránynál sokkal fontosabb a meghatározott tömegarány.
A durranógáz-próbánál egyes kémcsövek szájánál meggyullad a gáz, másoknál gyengébb vagy erősebb pukkanás hallható. Ha helyesen végezzük el a kísérletet, akkor a legerősebb pukkanást az első kísérletnél az 1: 2 és az 1: 3 térfogatarányú hidrogén-levegő elegynél, a második esetben viszont a 2: 1 hidrogén-oxigén elegynél lehet hallani. A vízbontásnál a hidrogén és oxigén 2: 1 térfogatarányban fejlődik. A hidrogén és az oxigén egyesülése ugyanilyen térfogatarányban megy végbe. A többi esetben: kevesebb anyag reagál, hiszen ugyanakkora kémcsőben marad felesleges anyag is, az exoterm reakció során felszabaduló energia egy részét a feleslegben lévő komponens elnyeli, ezzel tompítja a reakció hevességét. A levegőnek 21 térfogat%-a, vagyis körülbelül 1/5-e oxigén. A 2 térfogatnyi hidrogénhez szükséges 1 térfogatnyi oxigéngáz így 5 térfogatnyi levegőben található meg, vagyis az optimális robbantási hidrogén–levegő arány itt 2: 5 = 1: 2, 5. Ezért hallottuk a legerősebb pukkanást a 3: 1 és a 2: 1 arány esetén.
1/5 anonim válasza: 2013. szept. 26. 15:58 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 2013. 15:59 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: köszi szépen! szóval akk most H2O és vízgőzzé ég el, ugye?? :D 4/5 anonim válasza: 100% Nem egészen... A durranógáz H2 gáz és O2 gáz 2:1-es arányú KEVERÉKE. Ezt ha elégeted H2O VEGYÜLETET kapsz, ami ugye a víz. Az égéssel járó hő elpárologtatja ezt a vizet, és gőz lesz belőle. 2013. 16:24 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 A kérdező kommentje: Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
1/14 anonim válasza: 2010. okt. 12. 19:30 Hasznos számodra ez a válasz? 2/14 anonim válasza: 2010. 19:34 Hasznos számodra ez a válasz? 3/14 anonim válasza: 83% a durranógáznak valóban nincs képlete, mivel az gázkeverék, mégpedig a hidrogén és az oxigén 2:1 arányú keveréke. 2010. 19:52 Hasznos számodra ez a válasz? 4/14 anonim válasza: 13% Miért volna 2:1 arányú? Nincs aránya, valamivel kevered! 2010. 20:00 Hasznos számodra ez a válasz? 5/14 anonim válasza: 2010. 20:04 Hasznos számodra ez a válasz? 6/14 anonim válasza: 87% kémiaprofesszorok figyeljetek:) az oxigén és a hidrogén keveréke, amennyiben eltér a 2:1 aránytól, nem eredményez durranógázt, hanem a hidrogén simán elég. azonban, mivel a két gáz keveréke tetszés szerinti lehet, a reakcióba lépő két gáz, mindig 2:1 arányban egyesül az égés során, az így keletkező vegyület a víz, és a reakció során nagy mennyiségű energia szabadul fel - ez okozza a robbanást. kicsit jobban kellene figyelni az okoskodóknak kémia órán... 20:25 Hasznos számodra ez a válasz?
A durranógáz a hidrogén és az oxigén 2:1 térfogatarányú gázkeveréke. Igen robbanékony, égésterméke a víz. 2 H 2 + O 2 → 2 H 2 O Keletkezése [ szerkesztés] A hidrogén tiszta oxigénnel vagy a levegő oxigénjével elkeveredve durranógázt alkot. Égése [ szerkesztés] Kémiai szempontból nincs különbség a hidrogén és a durranógáz égése között. Mivel az égés az oxigénnel való egyesülést jelenti, az égéstermék mind a két esetben a gázok 2:1 arányú vegyülete, tehát víz. Fizikai szempontból azonban van különbség: míg a hidrogén kékes lánggal csendesen elég, a durranógáz erős hanghatással kísérve robban. Felhasználása [ szerkesztés] Gyártanak vízbontásos hegesztőkészüléket. A beleöntött desztilált vizet a berendezés szétbontja. A keletkező hidrogént és oxigént elkülönítve vezetik egy alkalmas tűbe, ahol a hidrogén elég. A keletkező hővel platina hőelemek hegesztését végzik. Durranógázpróba [ szerkesztés] Amennyiben bármilyen gyúlékony gázt (pl. hidrogént) állítunk elő, annak meggyújtása előtt el kell végezni a durranógázpróbát, mivel az előállított gáz keveredhet a levegő oxigénjével (vagy hidrogén esetén a vízbontó másik pólusán keletkező oxigénnel), amit begyújtva (a mennyiségtől függően) robbanásokhoz vezethet.
Témazáró teszt a nemfémes elemek és vegyületeikből Témazáró teszt a 8. évfolyam számára Válaszolj a kérdésekre a tanultak alapján, majd ellenőrizd válaszaidat! Figyelem, ellenőrizz, mert különben, ha lejár az idő 0%-os lesz a feleleted. Óvatosan ellenőrizz mert a rossz válasz mínusz százalékot ér!
Vizsgáljuk meg, hogy vajon ugyanaz a reakció mindig egyforma hevességgel zajlik-e le! Állítsunk egy vízzel teli üvegkádba öt, vízzel megtöltött üvegcsövet. A kémcsövek gyors kiemelésével és visszaengedésével engedjünk beléjük különböző térfogatú levegőt. Állítsunk elő hidrogéngázt a korábban megismert módon. Vezessünk hidrogéngázt az üvegkádban elhelyezett kémcsövekbe! Ügyeljünk arra, hogy mindegyikbe csak annyi hidrogén kerüljön, amennyi vizet kiszorít (lehetőleg egy buborék se távozzon a kémcsövekből). Így elérjük, hogy különböző (hidrogén: levegő) térfogatarányú gázelegyeket kapjunk. Ezután sorban egymás után, szájukat ujjunkkal befogva vegyük ki a kémcsöveket. Tartsuk – a szokott módon – Bunsen-égő lángjához. Figyeljük meg mi történik. Kémcsövek megtöltése különböző térfogatú levegővel Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a kémcsövekbe levegő helyett tiszta oxigéngázt vezetünk. Ebben az esetben legyen a következő a (hidrogén: oxigén) térfogatarány: 1: 1, 2: 1, 3: 1, 4: 1, illetve 5: 1.
dr. Ternyák Csaba szentbeszéde a 2013-as csíksomlyói búcsún 165 Oláh Dénes szentbeszéde a 2014-es csíksomlyói búcsún 171 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
beszéde 79 2003-ban a csíksomlyói búcsún II.
A Szűzanya tisztelete a ferences művészetben – A ferences jubileumi év – a regula pápai jóváhagyásának nyolcszázadik évfordulója – alkalmából rendezett programsorozat kiemelkedő tudományos, illetve kulturális eseménye az a konferencia, amely a Szűz Mária-tiszteletet járja körül a ferences művészetben. Egészen szép vagy csíksomlyói szűz anyánk! könyv. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola által szervezett tanácskozásra március 6-án kerül sor. Magyarországon 1926 után, csaknem nyolc évtized múltán, 2002-ben volt az első nagy ferences konferencia, a művészettörténet és a rend kapcsolatáról azonban még soha nem tartottak tudományos tanácskozást hazánkban. E mostani igyekszik felmutatni, milyen ismereteink vannak ebben a témakörben, ugyanakkor szeretne ösztönzést is adni a tudományágak képviselőinek a további kutatáshoz – fogalmazta meg a konferencia céljait Kálmán Peregrin, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár vezetője. Joggal adódik a kérdés, most, a jubileumi évben a konferencia miért a Szűzanya alakját állítja figyelme középpontjába, miért nem Szent Ferencét.