Nyolcvan év után tért vissza Magyarországra a Vitorlás a Starnbergi-tavon című festmény, amellyel a Magyar Nemzeti Galéria november 12-től látogatható, nagyszabású Szinyei-kiállításán találkozhat a közönség. A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. Szinyei merse pal kepek 3. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A november 12-től látogatható, mintegy 120 művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi kontextusban mutatja be. A tárlatra több mint húsz külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Nemcsak a Szinyei-életműből láthat a közönség gazdag, számos ritkán látható művet felvonultató válogatást, hanem Szinyei kultuszát is eddig példátlan részletességgel tekinti át a tárlat, olyan művészek alkotásain keresztül, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Bernáth Aurél vagy a kortársaink közül Konkoly Gyula, Tót Endre és Szabó Ábel.
Alakjai a tájjal együtt élnek, és alkotójuk is a természetbe illeszkedő vidéki életben találta meg igazi énjét. Szinyei legismertebb festményeinek óriás változatait állították ki - Blikk. Mivel csak idős korában juthatott el Párizsba, az impresszionistákkal nagyjából egy időben, de tőlük függetlenül, 1868/69-ben fedezte fel a napfény szerepét a szabad levegőn megfigyelt színjelenségeknél. Újszerű festményeit – köztük fő művét, a Majálist (1873) – mindenütt értetlenül, erős kritikával fogadták, és csak évtizedek múltán, a Millennium idején kezdték elismerni. Amikor már itthon is elterjedőben voltak a korszerű művészeti nézetek, végre Szinyei Merse Pál is átütő sikert tudott aratni a hatvanéves korában, 1905-ben rendezett első önálló kiállításával. Ettől kezdve mind a mai napig komoly érdeklődést és szimpátiát kelt világszerte, ahol csak megjelennek a mester optimista kicsengésű, harmonikus képei.
Májusban pedig a Berlini Nemzetközi Kiállításon aranyérmet kapott. 1911-ben a Római Nemzetközi művészeti Világkiállításon 19 műve különteremben szerepelt és itt nagydíjat kapott. 1912-ben az Ernst Múzeum megrendezte második gyűjteményes kiállítását, 96 alkotással. A művész munkásságának legnagyobb kitüntetéseként 1914-ben a Szépművészeti Múzeum felállította a Szinyei termet.
Ezen kívül az a négy történeti kiállítás is megelevenedik, amely pályafutása és életműve alakulását meghatározta. A tárlat a festőművész XX. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul: itt reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg a leghíresebb Szinyei-festmények. (Borítókép: Lilaruhás nő c. festmény a Magyar Nemzeti Galériában. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
Persze akadnak komorabb hangulatú képei is, de, ha rá gondolunk, akkor a Majális, a Parkban, vagy a Lila ruhás nő jut eszünkbe, amik mind sokkal inkább vidám vagy békés hangulatúak. Hogy a festő valós vágyait tükrözték-e ezek, egy gondtalan világot, vagy tényleg ennyire képes volt a fájdalmak ellenére is a pozitívumokra fókuszálni életében, már sosem tudjuk meg. Viszont A Magyar Nemzeti Galéria Kép és Kultusz című kiállításán betekintést nyerhetünk a festő életébe és művészetébe. Megtudhatjuk hogyan vált világhírűvé a Majális című kép, vagy mi állt a Lila ruhás nő készítésének hátterében, akit egyébként a magyar Mona Lisa-ként is emlegetnek. Megismerhetjük a festő színhasználatának részleteit, ahogyan kortársai kapcsolódó műveit is. Mindezek előtt pedig a tárlat kezdetén röviden olvashatunk Színyei életének fő színtereiről. És ha már a szín szót említettem, végszóként egy Színyei idézettel zárom kedvenc festőm tiszteletére írt cikkemet: "A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében. Szinyei merse pal kepek 8. "
A kiállításon a jól ismert kultuszképek mellett olyan, ritkán látott vagy az elmúlt száz évben ki sem állított festmények is vannak, mint a Fehér fa vagy a Vitorlás a Starnbergi-tavon – utóbbi 1945-ben eltűnt, háborús veszteségként könyvelték el. A kiállítás 120 festménye, de különösen Szinyei művei között akár egy egész napot is eltölthetnénk – én biztosan képes lennék rá –, mert minden képén van valami olyan ragyogás és vonzás, ami maga előtt tart.
A régieknél látom, hogy pontos rajzot raktak fel elébb, a meztelen aktot, erre rajzolták a ruhát és legvégül a színeket. Mondhatnám, hogy talán épp ellenkezőleg szoktam eljárni. A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében. – fogalmazott egykor a művész, aki számára a színhasználat jelentette az elsődleges kifejezési eszközt. Annak ellenére, hogy a francia impresszionisták kortársa volt, tőlük teljesen függetlenül alkotott, önállóan fedezte fel a napfény formabontó és színalakító szerepét, a saját útján, saját művészi elképzeléseit követve tartott lépést az európai művészi áramlatokkal. A híres pipacsok mellett egyik kedvenc, tipikusan impresszionista motívuma a virágzó almafa volt. Lázár Béla művészeti író szerint "a természet őt csak akkor érdekeli, ha érzéseivel összeesik, tehát virágnyíláskor, napfényben". Szinyei színei – az örök tavasz festője. Meg kell hagyni, hogy van benne valami: Szinyei festményeit elnézve (különös tekintettel az 1882-es, az akt és a tájkép keresztezéséből született Pacsirta vagy 1910-es Parkban című képekre) az ember akarva-akaratlanul is sóvárog a tavasz után – pláne ebben a borús, téli időben... Az életművében szokatlan akt klasszikus témájával Szinyei korábbi, divatképnek gúnyolt, modern ruhás figurákat ábrázoló képei prózaiságát igyekezett kiküszöbölni – olvasható a kiállításon a Pacsirtáról.
Ma indul az M1 közszolgálati televízió új turisztikai magazinja, amelynek műsorvezetője a Csajok a motoron közösség egyik tagja, Molnár Csilla meteorológus. A tévénézők már jól ismerik az M1 csatorna csinos meteorológusát, de ezúttal új oldaláról mutatkozik be. A napi rendszerességű "Nyaralj Itthon" című műsor mindössze másfél-kétperces kis bejelentkezésekből áll majd minden híradó előtt. Ez idő alatt az ország egy-egy érdekes helyét mutatják be, és Csilla mindenhova motorkerékpárja nyergében érkezik majd. Molnár Csilla amellett, hogy rendszeresen sportol, a rúdsport szerelmese, van egy kiskutyája és egy sünije is, akit Szaftos Károlynak hívnak. Csilla szereti a kihívásokat, ráadásul a baráti körében sokan motoroznak, sokat volt benzintyúk – ahogy ő fogalmaz – így nem csoda, hogy megtetszett neki ez az életforma. Egy évvel ezelőtt határozta el, hogy megcsinálja a jogosítványt motorkerékpárra is, és mivel a kora már nem korlátozta, egyből a korlátlan kategóriát választotta.
kétperces epizódjait. A 66 adásban 66 különböző aktivitást ismerhetnek meg az érdeklődők, egyes részekben pedig népszerű sztársportolók is felbukkannak. A Nyaralj itthon! június 16-tól az M1 csatornán túl a Duna Televízió nyári magazinműsorában, a Nyár21-ben is látható lesz.
Az M5 műsorában tartott élménybeszámolójában Farkas Bettina arról is mesélt, mely helyek tetszettek neki eddig a legjobban és azt is elárulta, egy-egy forgatási napon hány helyszínt járnak be. A beszélgetés itt újranézhető: A nézők még nagyon sok helyre ellátogathatnak és kaphatnak utazási tippeket a Nyaralj itthon! segítségével, hiszen még csak a félidejénél jár a műsor, amelyet nemcsak az M1 csatornán, hanem a Duna Televízió nyári magazinműsorában, a NYÁR 21-ben is láthatnak.
Június 16-án ismét útjára indul az M1 csatorna Nyaralj itthon! című turisztikai műsora. Ezúttal Farkas Bettina, az M4 Sport riportere kalauzolja a nézőket a szebbnél szebb magyarországi helyszíneken. A műsorvezető az első részben Szigetszentmiklósra látogat, ahol kipróbálja a motorcsónakázást és megcsodálja Európa második legnagyobb úszólápját is, amely a Ráckevei-Duna ágán található. "Nagyon élvezem a forgatásokat. A sporthoz képest ez egy teljesen más terület, de mivel szeretek utazni és új dolgokat felfedezni, ezért igazán testhezálló a feladat. A sorozat első részében egy olyan varázslatos hazai helyszínre kalauzoljuk a nézőket, amely bár nincs messze a fővárostól, mégis rengeteg védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajnak ad otthont" – fogalmazott Farkas Bettina, a Nyaralj itthon! műsorvezetője. Az augusztus végéig futó műsorban feltárulnak hazánk csodálatos turisztikai értékei, számtalan látványosság és programlehetőség teszi színessé és látványossá a Nyaralj itthon!
A legédesebb fonott táskák 10 ezer Ft alatt A táskád akkor igazán menő idén nyáron, ha fonott, akár egy cuki kosár. Nem, nem leszel tőle nagymamás, pláne, ha az alábbi darabok közül válogatsz.