A mauthauseni koncentrációs tábor később a háborús szükségek miatt átalakult, és a rabokat a fegyvergyártásra kötelezték, 1945-ben viszont már egyre több tábort szabadítottak fel az amerikaiak, emiatt Mauthausenbe rengeteg foglyot szállítottak, és befogadóhellyé vált. Végül ide és a melléktáboraiba is elértek a felszabadító csapatok, így 1945 májusában közel 80 ezer ember életébe tért vissza újra a reménysugár. Fa terasz lépcső élvédő. A tábor helyszíne ma már ingyenesen látogatható, és a hírhedt halállépcső is megvan még, bár azóta javítottak az állapotán, hogy a látogatók nehogy elessenek a szabálytalan fokok miatt - ott, ahol néhány évtizeddel ezelőtt még ez volt az emberek legkisebb gondja. Csupán ez a 4 kép van a világon, amit egy rab készített Auschwitzban A náci haláltáborokhoz kapcsolódó több millió fénykép közül csak négy ábrázolja az auschwitz-birkenaui gázkamrákban elkövetett tömeggyilkosság tényleges folyamatát. (Borítókép forrása: Getty Images Hungary)
És végre, végre a flinstone-kő is tökéletesen eltűnt a ház oldaláról! De kezdjük egy kicsit az elejéről. A kezdetekről, amikor a falat is bontottuk és ahol a részletes terveket megmutattam ITT már olvashattatok. A bontás és az új nyílászárók behelyezése után jött az épületszobrászati munka, ami nagyon hosszadalmas volt, de a terasz részen sok kiemelés és dekorelem került felrakásra. Ezek adják meg a ház új arculatát, hangulatát és hozzák össze az egyébként teljesen különböző korokból származó nyílászárókat. (Van itt száz éves ablak, nyolcvanas évekből származó, tíz éves és vadi új. Lépcső, támfal, terasz gabion felhasználásával. Egy teraszon…) A ház faláról a rücskös vakolatot is eltüntettük, amit Gyula mester símított le nekünk flexibilis csemperagasztót használva. A csemperagasztó alá dryvit-háló került, így ez együtt rendkívül erős és tartós, hosszú évekig fogja megakadályozni hogy repedezni kezdjen a falfestés. Vakolás közben: már az új ajtóval Félkész állapotban, a lábazat nélkül Közben már gondolkodtunk a ház színén. Ehhez készítettem magunknak egy tanulmányt a régi és a felújított füredi villák színeiről.
További információ:
Rádió 1 születésnap Budapest Park - YouTube
születésnap ünneplés Budapest Park világsztárok dj
Szeptember 27-én volt száz éve annak, hogy Jancsó Miklós megszületett, sokan és sokféleképpen emlékeztek mostanában erre – Báron György is utalt rá –, többek közt a FreeSZFE, a CineFest. Sőt, Budapesten a Bazilika előtti téren vetítették le a Szegénylegények et. Kell-e ennél több? Hát, ennek a beszélgetésnek például a Kossuthon lett volna a helye, ha az még közszolgálati lenne, és nem pártállami rádió. Báron remekül beszélt, jól követhető, adatgazdag és nagy ívű portrét vázolt, üdítően barátságos hangnemben. Vlasics ügyesen kérdezett, tudta, hogyan lesz a lehető legösszefogottabb kép a kivételes életműről. Radio 1 születésnap férfiaknak. Lehet, hogy mosolyogna vagy legyintene ezt az ünneplést látván, mondta Báron Jancsóról, akit elképesztően nagyvonalú embernek ismert meg, olyannak, kinek harmónia van a művei és a személyisége között. Még azt is megengedhette magának, hogy nem engedett meg mindent magának, így a filmkritikus, és ez itt nem üres patron. Báron beszélt a forgatásokról is, Jancsó szeretett nem csak profi színészekkel dolgozni, beemelte a filmjeibe Szentjóby Tamást, Halász Pétert, Cseh Tamást, Lovasi Andrást, a Szörnyek évadjá ban szinte utódjának nevezte meg Tarr Bélát, élete vége felé a Lámpás ban (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten) maga is szerepelt Hernádi Gyulával együtt, mintegy búcsúzásképpen.
Itt iratkozhatsz fel hírlevelünkre!
Aztán utána még hat ugyanolyan komédiát forgatott. Szeretett állandó stábbal dolgozni, Kende János, Grunwalsky Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Galkó Balázs, Balázsovits Lajos, Kozák András és így tovább, aztán Kapa és Pepe. Aktuálisak-e ma a filmjei? Radio 1 születésnap képeslap. – tette föl a kézenfekvő kérdést Vlasics Sarolta. Aktuálisabbak, mint valaha, jobban élnek – válaszolta Báron –, az önismétlés és a modor nála védjegy, csak a nagyoknál van ilyen, minden korszaka frissnek hat most is, és rólunk szól. Régen társadalmi esemény volt, ha Jancsó végigment az utcán, utolsó filmjei pedig ma nemzedéki kultfilmek. A beszélgetés végighaladt az életmű korszakain, annak jegyében, hogy a rendező mindig követte a politikai változásokat, a 60-as években a hatalom és a személyiség, a hatalom és a tömeg kérdése foglalkoztatta, a 70-es években káoszt érzékelt, Olaszországban várta-várta a rendszer összeomlását, a 90-es években elhallgatott, majd idős korára visszajött a burleszkkel és a groteszkkel, ilyesmit csak az öreg Buñuel csinált.
Jancsó műveiben abszolút kontinuitás van végig, a nagyon hosszú snittek meditatív stílust eredményeznek – magyarázta lelkesen Báron –, nála mindig hangsúlyos, hogy a film a képek művészete, a Szegénylegények például a dialógusok nélkül is érthető. Antonioninál a hosszú snittek az elidegenedésről szólnak, Jancsónál a személyiség a hatalomnak való kiszolgáltatottságáról. A szimbólumai, a rekvizitumai örök érvényűek. Az önálló filmnyelv és a szabad gondolkodás pedig összefügg. Jancsó öt perc után felismerhető, mint Fellini, Antonioni, Tarr. Öröm volt ezt az összegzést hallani. Radio 1 születésnap free. Végül Vlasics a személyes élményeiről kérdezte Báront, aki boldogan válaszolt erre is: ő nem volt filmrendező, csak akkor, amikor forgatott, de akkor is happening volt a munka során. Nagyvonalú, jó humorú ember volt, királyi eleganciával megáldva. Én se előtte, se utána nem láttam ilyen természetes módon