132. 194. 101 ( vitalap | szerkesztései) 2009. november 2., 09:23 Anatómiai és orvosi elnevezés helyessége vitatható. (Pl. a haráncsikolt és a szívizom esetében rostokról szokás beszélni, holott egyértelműen sejtek. ) Ezen a Nomenkaltúra/Terminológia gyártók jókat szoktak vitatkozni. Szerintem a vörösvértest a magyarban joggal honosodott meg, mivel ezek valóban olyan túldifferenciálódott sejtek, amelyek a magjukat és citoplazmatikus organellumaikat elvesztették. Az angol nyelvterületen sejteknek (red blood cell), francián (globule rouge) (nyersen fordítva vörös részecskéknek) nevezik A németek meg Blutkörperchen-t használnak a fehérvérsejtekre is! A magyar használat sem következetes, mert policytémiáról stb. beszélünk. De azt hiszem elég lényegtelen kérdés. Mi az a vörösvértest süllyedés?, Magas vérnyomás és vörösvértestek a vérben. Üdvözlettel: Lji1942 vita 2011. június 6., 12:00 (CEST) [ válasz] Lásd például az alábbi linken - közelmúltbeli eredmények alapján a vérlemezkék a tüdőben termelődnek, legalábbis egerek esetében. Az emberi szervezetben ez még vizsgálat tárgyát képezi, ha jól értettem.
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy… … egy egészséges ember szervezete fél liter vér elvesztését tudja azonnal pótolni, és emiatt van, hogy a véradóktól 0, 45 liter vért vesznek le egy alkalommal? ( 2013-24-2) A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található. Akár az angol [1], akár a francia [2] wikin nézzük, akár komolyabb szakkönyvekben, a vércsoportrendszert O-val írják. A franciában a magyarázat is olvasható (O = ohne). A 0-val való írás a konyhanyelvben terjedt el és nem helyes orvostudományi cikkben használni. – kgyt (vita) 2007. január 9., 14:30 (CET) [ válasz] Szerintem tévedsz, még az angol Wiki is írja: == Nomenclature in Europe and former USSR == In parts of Europe the "O" in ABO type is substituted with "0" (zero), signifying the lack of A or B antigen. In the former USSR types are referenced using numbers and Roman numerals instead of letters.
Az a lényeg, hogy magyarban §-át Ukrajnában azt hallottam, hogy ott is! Helló! A vörösvértesteket, szerintem helyesen vörösvérsejteknek kell nevezni. Indoklás: Akkor a latin neve sem eritrocita (vörösvérsejt) lenne, hanem eritrocorpus (vörösvértest). -> ilyenről még nem hallottam. Illetve mégis: Egy tanár találta ki, azzal az indokkal, hogy a diákok nem tudják megjegyezni, hogy nincs sejtmagjuk, ezért hívjuk inkább vörösvértestnek, hátha így megjegyzik! A sejtmagját azért veszíti el, mert egy túldifferenciált sejtről van szó, mely úgy kb. 3 hónapig nem csinál mást, csak szállítja az oxigént. Azután lebomlik, majd képződik helyette másik sejt a csontvelőben. Tehát nincs is szüksége a sejtmagra. :-) Vagyis szerintem attól még sejt és nem test!!! – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80. 98. 156. 169 ( vitalap | szerkesztései) 2008. október 2., 15:28 A cikkben a válasz: "Nevezik vörösvérsejteknek is; az embernek esetében, mivel fejlődésük során lebomlanak a sejtmagvaik, helyesebb vörösvértestként hivatkozni rájuk. "
A pályázati felhívás és az adatlap a mellékletben megtalálhatók. A pályázat benyújtási határideje: 2014. október 1. Beküldte bioszk - 2013. 11. 30., 21:18 Sziasztok! Egy újabb KEBEL-előadásra hívnánk fel a figyelmeteket! Müller Viktor: A HIV múltja és jövője – honnan jött és hová tart? Idő: 2013. december 4. szerda 18. 00 Hely: ELTE TTK Déli Tömb (Pázmány Péter sétány 1/C), fszt. 0-823 Kitaibel Pál terem Az AIDS betegséget okozó HIV-fertőzés alig száz éves múltra tekint vissza, mára azonban az évente legtöbb áldozatot követelő világméretű járvánnyá vált. Az előadás első felében áttekintjük a vírus és a járvány eredetét, aminek a megértéséhez őserdei nyomozómunka, a legmodernebb molekuláris módszerek és számítógépes modellezés visznek egyre közelebb bennünket. Elte biológia szak es. Második felében pedig a rendelkezésünkre álló ismeretekre és az orvoslás legújabb eredményeire építve azt firtatjuk, a jövőben merre tarthat a vírus evolúciója, illetve legyőzhetjük-e belátható időn belül a járványt. Több infó: Beküldte kommref - 2013.
2022. 04. 06. A Quacquarelli Symonds 2022-es szakterületi rangsora szerint egyetemünk a nyelvészeti képzésekben a világ 150 legjobb intézménye közé tartozik. Nyilvánosságra hozták a Quacquarelli Symonds (QS) szakterületi rangsorának 2022-es kiadását. Az ELTE a rangsorban figyelembe vett 5 tágabb tudományág közül háromban került be a világ legjobbjai közé: természettudományokban a 287., bölcsészettudományokban a 351., társadalomtudományokban pedig a 383. helyen szerepel, mindhárom tudományágban jelentősen javítva tavalyi eredményén. Magyar viszonylatban a természettudományi, illetve a bölcsészettudományi képzések területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az élen, míg a társadalomtudományokban a második helyen szerepel. Elte biologia szak. Az ELTE az 51 szűkebb szakterület közül tavalyhoz képest hárommal több, 13 területen szerepel a rangsorban, ezek közül két területen először került fel a listára. A 13 közül 9-ben (régészet, angol nyelv és irodalom, nyelvészet, modern nyelvek, biológia, pszichológia, matematika, fizika és csillagászat, neveléstudomány) az első, háromban (informatika, kémia, jogtudomány) a második, és egyben (mezőgazdaság és erdészet) a harmadik a hazai egyetemek között.
Intézményünk eredményei egyedül a biológia terén maradnak el a tavalyitól, a régészet, erdészet és mezőgazdaság, illetve a kémia szakterületen megőriztük pozíciónkat, míg az ELTE a nyelvészet, informatika, pszichológia, matematika, fizika és csillagászat és jogtudomány szakterületeken javított eredményein. A legnagyobb ugrás az informatikai képzések területén látható, amely két kategóriával került előrébb. Szakterület Helyezés a világranglistán Helyezés Magyarországon Nyelvészet 101-150. 1. Régészet 151-200. Pszichológia 201-250. Angol nyelv és irodalom 251-300. Modern nyelvek Jogtudomány 2. Matematika Fizika és csillagászat Mezőgazdaság és erdészet 301-350. 3. Elte biológia szak market. Neveléstudomány 351-370. Informatika 451-500. Biológia Kémia 501-550. A QS szakterületi világranglista élén egyébként a bölcsészettudományok területén sorrendben Oxford, Cambridge és a Harvard Egyetem állnak, a mérnöki területen az MIT (Massachusetts Institute of Technology), Cambridge és Oxford, élettudományokban a Harvard, Oxford és Johns Hopkins Egyetem, természettudományokban az MIT, a Harvard és Cambridge, míg társadalomtudományokban a Harvard, Oxford és a London School of Economics végeztek az első helyen.