Egy időszerű forrás a Sulineten. A Sulinet honlap rendszeresen foglalkozik időszerű kérdésekkel. A Történelem rovat – húsvét előtt – a Deák Ferenc által írt Húsvéti cikk keletkezéséről (a korról, a cikk megírásának körülményeiről) ír. A történelemtanárok bizonyára örömmel olvassák a forrásközlést.
2019. április 16. 11:02 MTI 154 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák-magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett, és amelyről hamarosan kiderült, hogy Deák Ferenc írta. Deák Ferenc húsvéti cikke volt az osztrák-magyar kiegyezés legfőbb eszmei megalapozója » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a véres megtorlás időszaka következett, amelynek csak 1850-ben, Julius von Haynau táborszernagy menesztésével szakadt vége. A fiatal császár, I. Ferenc József ezután abszolutista módszerekkel akarta a legyőzött Magyarországot beolvasztani az egységes Habsburg Birodalomba. Az Alexander Bach belügyminiszterről Bach-korszaknak nevezett években "a fegyveres felkeléssel jogait eljátszó" Magyarország régi alkotmányát a sutba vágták, hagyományos közigazgatási rendszerét megszüntették, az országot öt kerületre osztották. Bach hiába öltöztette a magyarok bizalmának elnyerése érdekében hivatalnokait díszmagyarba, a nép csak Bach-huszároknak gúnyolta őket, és az ország passzív ellenállással válaszolt. A rendszer tarthatatlanságát a császár is érezte, és 1859-ben, az Itáliában elszenvedett katonai vereség ürügyén leváltotta Bachot.
Az uralkodó az 1860-ban kiadott októberi diplomával, majd az 1861-es februári pátenssel jelezte változtatási szándékát, liberálisabb szellemű összbirodalmi alkotmányt ajánlott fel. 1861-re összehívta az országgyűlést, hogy a tervezett birodalmi gyűlésbe, a Reichsratba magyar képviselők is beülhessenek. Az ország függetlenségét feladni nem akaró magyar politikai elit - hosszas politikai küzdelem után - feliratban utasította el a császári alkotmánytervet (a radikálisabbak ezt határozatban akarták megtenni), leszögezve: nem engednek az 1848-as elvekből. Ferenc József válaszul 1861. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést, és Anton Schmerling államminisztert ültette a hatalomba. Deák húsvéti clikk ici. Schmerling hajlandó lett volna reformokra, de arra nem, hogy elismerje Magyarország különleges helyzetét a birodalomban. A Schmerling-provizóriumnak nevezett átmeneti időszak alatt a színfalak mögött - főként a magyar konzervatívok részvételével - már folytak a tapogatózások a bécsi udvarral, a külön parlamentet, közös hadügyet, külügyet és pénzügyet magában foglaló, tehát 1867-ben megvalósuló megoldást évekkel korábban már felvetette a volt főkancellár, Apponyi György gróf és Dessewffy Emil gróf, az MTA elnöke is.
Az Angol Királynő Szállóban élő államférfi és híveinek szűk köre – többek között Eötvös József, Trefort Ágoston, Csengery Antal, Lónyay Menyhért, Szalay László – felmérte a kompromisszum pillanatnyi lehetetlenségét, ugyanakkor bízott abban, hogy a centralisták oldalára billenő mérleg idővel visszaáll, és esély nyílik a kiegyezésre. Deák ferenc húsvéti cikk. Deák ugyanakkor azt is felmérte, hogy az erőviszonyok nem teszik lehetővé, hogy az 1861-es feliratok szellemiségét eredményesen képviselje, melyek Magyarország történelmi különállását és a perszonáluniós kapcsolat kizárólagosságát hangsúlyozták. A "haza bölcsének" zsenialitása abban nyilvánult meg, hogy 1861-es érveit – elsősorban a pragmatica sanctio közjogi alapszerződésként történő értelmezését – kiválóan tudta alkalmazni akkor is, amikor a közös ügyek szükségessége és az összetartozás mellett érvelt. A Pesti Naplóban névtelenül publikált – és az inkognitó fenntartása érdekében Salamon Ferenc által lejegyzett – húsvéti cikk apropója egy Schmerling-párti osztrák lap, a Botschafter egyik írása volt, mely a centralizáció mellett felsorakoztatott érvek között a magyarság "elkülönző vágyát" is megnevezte.
A történelem tehát kimutatja időnkinti okait azon időnkint felmerült elkülönző vágynak (Sonder-Zug), melylyel minket a "Botschafter" vádol, s kimutatja egyszersmind azon egyetlen, de biztos módot, melylyel e vágy mindig meg lőn szüntetve. Ha tehát igaz Cicerónak azon mondása: "historia est testis temporum, magistra vitae", tanulnunk kell a történelemből. Mi a mult idők eseményeiből azt tanultuk, hogy a legnehezebb körülmények között fejedelmeink igazsága, bölcsesége segített bajainkon, ők mentették meg alkotmányunkat másoknak támadásaitól. Ez azon hit, melynek élni kell bennünk. Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Miért akarja e hitet keblünkből kiszakasztani a "B. " annak mutogatásával hogy akármennyit biztosítottuk mi alkotmányunkat újabb, határozottabb törvényekkel, akármennyit biztosították azt fejedelmeink koronázási hitleveleikkel, törvényeink mégis mindig megsértettek, alkotmányunk mellőztetett? Miért akar minden bizalmat, minden jobb reményeket elölni azon fenyegetéssel, hogy valamint azon hatalom, mely előbb az osztrák tartományokban absolut uralkodott, meg nem tartotta a mi alkotmányunkat, úgy az alkotmányos osztrák népek sem lesznek több kímélettel irántunk?
Így utólagosan sem rossz. -. ))) Talán nem az első húsvét a világtörténelemben, vagy legalábbis az nnep kétezer éves történetében, amit világjárvány alatt kell ünnepelni, de talán az első olyan országos járvány hazánkban, mikor az egész ország kerül karantén alá. Hogy a lányok ne hervadjanak el, kicsit modernizálnunk kell az ünnepet: Skypeon, Zoomon vagy telefonon meglocsolni nőismerőseinket, vagy helyettünk is meglocsoltatni férfi rokonaikkal. Zöld Erdőben Jártam Virágok Között. Annyi előnye talán van a dolognak, hogy nehezebb így minket csaláson kapni: ha esetleg elfelejtenénk a locsolóverset, senki sem veszi észre, ha a monitoron van feles képernyőn. Összegyűjtöttnünk néhány verset karantén idejére. Zöld erdő klasszikusok: Zöld erdőben jártam | Döglött nyuszi láttam | Koronás volt szegény tuti | Locsoljon meg Győrfi Pali. Zöld erdőben jártam | Győrfi Palit láttam | Elbújtam a gazba | De haza zavart a francba. Karanténban jártam | Lisztet, cukrot láttam || Mind ránk fog rohadni | Szabad e locsolni? Kicsit igényesebbeknek terjed az interneten ez a két vers emailes locsoláshoz: Nagymamáknak (emailben): Ne haragudj kedves Nagyi, Nem tudlak ma meglocsolni.
Húsvét reggelén azon jár az eszem, Hogy locsoló puskám a kezembe vegyem. Mert várnak a lányok, szép piros tojással, Egy-két pohár borral és finom pánkóval. * A legszebbik kislányt jobban megöntözöm, És a pirostojást szépen megköszönöm. És ezzel azt mondom, boldog ünnepeket, Boldog húsvétot e ház népének. *Pánkó: fánk, fánkocska Húsvét másodnapján régi szokás szerint Fogadják szívesen az öntözôlegényt. Én a legénységhez igen kicsi vagyok, De öntözôlegénynek mégis csak felcsapok. Minden esztendôben ilyenkor itt vagyok Ha a locsolásért pirostojást kapok. Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdôn jártam, piros tojást láttam Bárány húzta rengô kocsin mindjárt ide szálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, Hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom! Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa: Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa. Mert ő mindenre gondol! Köszönet az OTTHON KÉSZÜLT videóért és a szép háttérképért Dániel Győrfi!
#maradjotthon További versek ITT: #maradjotthon #húsvét #digitálislocsolkoda...