A környékbeli telkek és ingatlanok ezért már a kezdetektől fogva nagy értéket képviseltek. Számos lenyűgöző, a kor legnagyobb tervezői által megálmodott házak épültek az utcában. A Deák Ferenc utca 17. [ szerkesztés] Az itt található hatemeletes lakó- és irodaépületet a Révész Sámuel és Kollár József alkotta építész páros tervezte (ahogy a 23. szám alatt található épületet is). Az épület eredetileg a német Jugendstil -architektúra jegyeit hordozta. PEREMVIDÉKEN - KONFERENCIA – Deák17 Galéria. A homlokzatot azonban 1912 óta többször átépítették. Ennek köszönhetően idővel sokkal egyszerűbb, modernebb külsőt öltött. 1976-ban az épület műemléki védettség alá került, majd a 2000-es években korhűen állították helyre, hogy tökéletesen illeszkedjen környezetébe. A Bécsi utca 5. és a Deák Ferenc utca 17. homlokzatainak helyreállításához összesen 16 tonna rezet használt fel az Immobilia Zrt. A felújítás után is olvasható maradt a tervezők neve az épület falán. Kiállítások [ szerkesztés] Évente 12–15 alkalommal ad helyet időszaki tematikus kiállításoknak a Deák 17 Galéria, ami nemcsak kiállítótér, hanem foglalkoztató tér is egyben, melynek fókuszában a fiatalok művészeti nevelése áll.
A workshopon minden résztvevő kipróbálhatja magát a zsonglőrködés világában, hogy saját élményként ismerje meg cirkuszpedagógiánkat. Ezen kívül a workshopot Szabó Márton zsonglőroktató azokkal a pesterzsébeti fiatalokkal együtt tartja, akik már évek óta résztvevői cirkuszfoglalkozásoknak, így őket is megismerhetik a résztvevők. Korábbi Nekem másra van szükségem című konferenciánk programja és videói megtekinthetők ITT!
Neked mit jelentenek a virtuális ikonok? Mutasd meg festmény, rajz, grafika, fotó, installáció, térbútor, szobor, fényfestés, számítógépes program, animáció, videó vagy akár zenemű formájában! Figyelem: A szervezők egyértelmű elvárása, hogy a téma vizuális feldolgozását, lévén szakrális jellegű is, a pályázók kellő tisztelettel… Tovább "Virtuális ikonok pályázat – beadási határidő: január 27. " pályázati felhívás általános iskolások, középiskolai tanulók és egyetemisták részére, 23 éves korig A Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria ismét pályázatot hirdet egy aranyos kabalafigura megtervezésére. A pályázat célja, hogy egy olyan szerethető figura készüljön, ami a Galériát és működését… Tovább "PÁLYÁZAT: TERVEZD MEG D'ARTIT, A DEÁK17 GALÉRIA KABALAFIGURÁJÁT! – II. " Mindazoknak, akik lemaradtak Mészáros Flóra művészettörténész megnyitó beszédéről, de azoknak is, akik hallották, de el is szeretnék olvasni. Egyszóval mindenkinek ajánljuk az Új Művészet legfrissebb számát és legfőképp a LUMINA – Hommage à Kepes György kiállításunkat.
Vörösmarty Mihály Vörösmarty a magyar romantika kiteljesedésének legnagyobb alakja, s Byronnal, Victor Hugo-val, Puskinnal állítható egy sorba. Lírai költészete Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője. A közösségi tematika uralkodik verseiben, az óda és az elégia meghatározó műfajai. Szózat Vörösmarty 1836-ban írta a Szózatot, abban a válságos történelmi pillanatban, amikor nyílt szakításra került sor a bécsi udvar és a magyarság között. Művészetében ettől kezdve a líra lesz az uralkodó műnem. A költemény versformája a skót balladaforma, témája a múltból táplálkozó honszerelem. A forma, a verszene ellentmondást rejt magában, pl. a hosszabb-rövidebb sorok váltakozásával, és a nyolc szótagos sorok átlépésével a következő sorba. A versforma feszültséget rejt magában, így kerete a romantikában kedvelt ellentétek kifejezésének. A Szózat – kiáltvány, szózat a magyar nemzethez. Vörösmarty Mihály: SZÓZAT | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Ez adja a szónoki beszédre emlékeztető szerkezetet. Az egész nemzethez szól közvetlen, bensőséges hangon. Ellentmondást nem tűrő érvsorozattal győzi meg az olvasót.
Barabás Miklós Vörösmartyról készült akvarellje Az elemzés vázlata: Bevezetés A mű keletkezésének körülményei A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) Címértelmezés és a Szózat műfaja, hangvétele, stílusa A Szózat szerkezete A Szózat versformája, verselése, ritmusa A Szózat értelmezése A Szózat fogadtatása és jelentősége Vörösmarty Mihály nem véletlenül lett a magyar hazafias líra nagy alakja: a hazafias érzést, a nemzeti öntudatot otthonról hozta, szinte az anyatejjel szívta magába. Édesapja elszegényedett kisnemes volt (a család ősei a 17. század közepén szereztek nemességet), rokonai egyszerű foglalkozásokat űztek (egyik nagybátyja strázsamester volt, a másik csősz). 7. osztály – Heni néni honlapja. Birtokuk nem lévén a család tisztes szegénységben élt, szűkösen, takarékoskodva, de ez nem akadályozta őket abban, hogy annál hívebben őrizzék és ápolják a nemesi gondolkozás és ideológia eszményeit. Az apa nemegyszer szidta fiainak azokat a "korcsosodó magyarokat, kik megvetik nemzeti nyelvöket, s nem gondolnak hazájokkal".
S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.
Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! Vörösmarty Mihály: Szózat (elemzés) – Jegyzetek. " Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll. S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. Áldjon vagy verjen sors keze: A vers műfaj a közösségi (hazafias) óda, hangnem e fennkölt, magasztos, szenvedélyes, emelkedett, meggyőző.
Hazádnak rendületlenűl U - - - U - U - Légy híve, oh magyar; - - U - U - Bölcsőd az s majdan sírod is, - - - - - - U - Mely ápol s eltakar. U - - - U U A nagy világon e kivűl U - U - U U U - Nincsen számodra hely; - - - - U U Áldjon vagy verjen sors keze; - - - - - - U U Itt élned, halnod kell. - - - - - - Ez a föld, melyen annyiszor U U - U U - U U Apáid vére folyt; U -- - U - Ez, melyhez minden szent nevet - - - - - - U U Egy ezredév csatolt. U - U - U - Itt küzdtenek honért a hős - - U - U - U - Árpádnak hadai; - - - U UU Itt törtek össze rabigát - - U - U U U - Hunyadnak karjai. U - - - UU Szabadság! itten hordozák U - - - - - U - Véres zászlóidat, - - - -U - S elhulltanak legjobbjaink - - U - - - U- A hosszu harc alatt. U - U - U - És annyi balszerencse közt, - - U - U - U - Oly sok viszály után, - - U - U - Megfogyva bár, de törve nem, - - U - U - U U Él nemzet e hazán. - - U U U - S népek hazája, nagy világ! - - U - U - U - Hozzád bátran kiált: - - - - U- "Egy ezredévi szenvedés U - U - U - U - Kér éltet vagy halált! "
E bizonytalan, vészjósló jelekkel terhes közhangulatban szólalt meg Vörösmarty, aki jól érzékelte, hogy ebben kritikus történelmi pillanatban különösen időszerűek a Szózat sorai. Akkor kínálta fel a reménység gondolatát és a buzdítást, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Akkor rendelte élet és halál fölé a hazához való hűséget, amikor a válsághelyzetbe került magyarság történelmi válaszút előtt állt. A mű a nemzetté válás korában született, ekkor alakult ki az a hazafias kifejezésmód, melynek nemcsak irodalmi, hanem nyelvi, művészeti és viseletbeli elemei is voltak, és amely megelőlegezte az önálló, független magyar nemzet újraalapítását. A Szózat ma ismert szövege 1837 elején jelent meg az Aurora zsebkönyvben. Kossuth Lajos így méltatta jelentőségét: " Vörösmarty, ha mást soha nem írt volna… ezen egy művével is hervadhatatlan koszorút körített homlokára. " Hogyan lett a Szózat hazafias énekünk? A vers egy naptár révén széles közönséghez eljutott, s hamarosan szavalták, emlegették, idézték, majd 1839-től énekelték is (az Egressy Béni által szerzett első dallamra).
Ezek a kérdések foglalkoztatják a költőt. A 8-9. tagadva bizonyít, amit ismétlésével nyomatékossá tesz: "Az nem lehet", hogy a szabadságtörekvések nem érték el céljukat. "Ész, erő, s oly szent akarat" – a reformkor mottója. A 10-11. két dolog közül lehet választani. Hiszünk a reformkor győzelmében, és nemzetünkre jobb idő köszönt, vagy nem teszünk semmit, és a magyarság kipusztul. A 12. a többi nemzet siratja a magyarságot. A vers az úgynevezett skót balladaformára épül. A félrímekkel ellátott 8 és 6 szótagos jambusi sorok váltakozásaiból felépülő négysoros strófaszerkezet. Maga a forma zaklatott, ellentmondást rejt magában. Az alliterációk gyakorisága, múlt idejű igealakok használata ünnepélyes komolyságot ad a műnek.