A 2000-ben történt ciánkatasztrófa emlékezete február elseje. Mint azt megírtuk, húsz éve, 2000. január 30-án éjjel az Aurul nevű ausztrál-román tulajdonú bányavállalat Romániában lévő lévő zagytározójának gátszakadása következtében több mint 100 ezer köbméternyi ciánnal szennyezett zagy jutott a természetes vízrendszerbe, köztük a Tiszába. A folyó ökológiai katasztrófáját követően az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozata február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította. Ma van a Tisza élővilágának emléknapja | Sokszínű vidék. Ennek apropóján készített gyönyörű felvételeket az MTI munkatársa 2020. január 30-án a folyónál. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
Szerencsére azóta már többször virágzott a Tisza, köszönhetően annak, hogy a szennyezés idején magas volt a talajvíz szintje, ezért az iszapban levő tegzes lárvákat nem érte a cianid. Mivel a cianid vegyületek kötetlen állapotban voltak, így a víz viszonylag gyorsan levonult, és a mérgek nem akkumulálódtak a mederben. Szintén a magas vízszint miatt az élőlények jelentős része a szennyezés után a mellékfolyókból települt vissza. 9 év után Kilenc évvel a drámai eset után üdvözölnünk kell azt a döntést, hogy Verespatakon leállították az elképzelt tervek kivitelezését, visszavonták az engedélyeket, hisz többek közt az egyik legnagyobb problémát az okozta az ügyben, hogy a 2000-ben történt szennyezést okozó ciántárolónál ott sokszorta nagyobbat akartak építeni, mely hasonló váratlan helyzetben beláthatatlan következményekkel járna. KORMÁNYHIVATALOK - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal - Hírek. Sajnos a román kormányváltás után ismét napirendre kerülhet a verespataki aranybálya engedélyezése. A román törvényhozás már több mint egy éve halogatja annak a ciános technológiákat betiltó bányaügyi törvénykiegészítésnek az elfogadását, amelyet Eckstein-Kovács Péter, volt RMDSZ-es szenátor dolgozott ki.
A szolnoki vízkezelő üzemet a szennyezés levonulásának idejére leállították – bár ez nem volt indokolt. A folyó mentén lévő magánkutakat viszont nem vizsgálták. A baleset hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, de valószínűleg nem a ciánnal lesznek kapcsolatosak, hanem inkább a Tisza ökoszisztémájába bekerült, a hordalékban és a földekben lerakódott nehézfémekkel. Az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus jelzője a tiszavirág túlélése volt. Forrás: TERRA Alapítvány a Környezetvédelemért és az Oktatásért A Tisza élni akar – film a Tiszáról és a szennyeződésről: no images were found
A vállalat pedig, mivel ilyesmire egyáltalán nem volt felkészülve, még csak tervek szintjén sem, semmit nem tett a keletkezett szennyezés ellen. A károk enyhítéséért, az érintett települések ivóvízellátásának biztosításáért, az élővilág megóvásáét a magyarországi vízügyi hatóságok dolgoztak. Bár munkájuk eredményei felbecsülhetetlenek (sikerült pl. tisztán tartani Tisza-tó területének több mint 90%-át), az élővilágban okozott pusztítás így is hatalmas volt. Ráadásul azért, hogy az elpusztult halak ne okozzanak több kárt az élővilágban és a táplálékláncban, azok tetemét is mielőbb össze kellett gyűjteni, el kellett távolítani. Valószínűleg sokak emlékében élnek még a televíziós híradások ezt bemutató felvételei. A halálos anyagok koncentrációja a baleset helyén több mint 180-szorosa volt a megengedett határértéknek, míg azon a ponton, ahol a Szamos és a Tisza összefolyik, 135-szöröse, a Tisza-tónál 34-szerese. A szennyeződés így hatalmas károkat okozott, amelyet leginkább a Tisza élővilága szenvedett el.
Tisza szeged Ady Endre: A Tisza-parton (elemzés) | Erinna Úgy gondolom, hogy Ady ezt a végső kétségbeesésében írhatta, hiszen a tehetetlenség a legrosszabb a világon. És végül szerintem azért csak a Kelet hez hasonlította a költő Magyarországot, mert tudta, hogyha egy még fejlettebb országhoz hasonlítja, akkor az emberek majd úgy érzik, hogy Ady nem szereti a hazáját. És talán reményvesztettek is lesznek az emberek, hiszen nem lehet egy ilyen elmaradott országot nagyon gyorsan a fejlett országok közé emelni. Tisza parton elemzés. A Velencei-tó környékén a vevők jellemzően az egyszintes családi házakat keresik. Velencén és Gárdonyban, a vasútállomás vagy a fürdő közelében 400 ezer forint körül mozog az átlagos négyzetméterár, a felújítandó lakóingatlanokat valamivel olcsóbban (300-350 ezer forintért), az új építésűeket ennél drágábban (500-650 ezer forintért) kínálják. Alkudni itt is lehet, az idei csúcstartó vásárló 10 százalékos engedményt tudott kicsikarni, de ez ritkaság, az eladók jellemzően csak pár százalékot engednek az árból – írták.
A város üdülőterületén nemrégiben közel 27 millió forintért cserélt gazdát egy kistelkes, felújított, 100 négyzetméteres üdülő, míg egy 80 négyzetméteres, 20 négyzetméteres pincével rendelkező ingatlanért 15 millió forint körüli árat fizetett az új tulajdonos. A rész tehát az egészet jelöli, vagyis a cím egy szinekdoché. A Tisza-parton mondatszerkesztését rapszodikusság jellemzi. Ezt jól jelzik az inverziók, amelyek megtörik a közlések normális rendjét (" Jöttem a Gangesz partjairól ", " A Tisza-parton mit keresek? ") A vers fő kifejezőeszközei: oximoron, paralelizmus, halmozás, fokozás, költői kérdés, szinekdoché, szimbólum, metafora, inverzió. Verselése bimetrikus vagy kevert ritmusú: időmértékes (jambikus) és ütemhangsúlyos ritmuselemeket egyaránt tartalmaz (a 2. versszakban vált a ritmus időmértékesről ütemhangsúlyosra). "A Tisza-parton" - Ritmikai kérdések egy Ady-vers kapcsán - Szerdahelyi István, Kecskés András - Régikönyvek webáruház. Félrímes, rímképlete: x a x a. A Tisza-parton szerkesztése kemény, feszes, szigorú. Szerkezetileg 2 egységből áll: két versszaka két, egymással ellentétes részt alkot, amelyek tükörszerűen feszülnek egymásnak.
Légibomba maradványaira bukkantak a Zágrábban lezuhant drónon A szovjet gyártmányú repülőgépeken használt légibomba maradványait találták meg annak a drónnak a roncsai között, amely lezuhant Zágrábban - közölte Mario Banozic védelmi miniszter vasárnap. A tárcavezető kiemelte: robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a csütörtök este lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki. Banozic szerint nem felderítő repülőgépről van szó - írta az MTI. "Az elemzés után meg tudjuk mondani, mi volt a küldetése. A bombát repülőgépeken használják" - mondta a miniszter. Hozzátette: a repülőszerkezet szovjet gyártmányú, de még mindig kérdéses, orosz vagy ukrán oldalról érkezett-e. Jelezte: a becsapódás helyszíne jelenleg biztonságos, a roncsokat eltakarították. Újságírói kérdésre válaszolva megerősítette: a bomba felrobbant, de még nem tudják mikor, a becsapódás előtt vagy utána. Találtak egy sérült feketedobozt is, amelyből várhatóan kinyerhetik a repülési adatokat.