2021-et írunk, a csapatok többségénél külünböző származású és vallású emberek játszanak együtt. A FIFA-nak és az UEFA-nak kezelnie kell most már ez a problémát. SZDESZKI | Pécsi Tudományegyetem. Megvan nekem is a véleményem erről az egészről, de nem akarom, hogy emiatt aztán én kerüljek a célkeresztbe, úgyhogy inkább megtartom magamnak, amit gondolok. De az biztos, hogy az UEFA-nak és a FIFA-nak is súlyos lépéseket kell tennie. Viszont nem gondolom, hogy emiatt a magyar válogatott játékosainak kellene bűnhődniük – fogalmazott Lukaku a belga híre szerint. Forrás: Csakfoci
Te vajon mennyire ismered a magyar filmeket, a legjobb hazai filmszínészeinket?
"Ilyen az élet. Van, hogy hónapokig nincs észlelés a kameracsapdák előtt, azonban most tavasszal aktívak féltett vadjaink. Ezúttal ismét a hiúz tette tiszteletét. Ferenczi Balázs felvétele"– írja Facebook-oldalán a Börzsöny i Természetvédők. Ez pedig egy februári videó. Arany a börzsönyben youtube. Februárban két helyszínen is mutatkozott a hiúz! (video: Ferenczi Balázs) Ugyanott néhány nappal később, a Börzsönyben ritkán látható aranysakál is feltűnt. 1% a Természetvédelemre! adószám: 18702862-1-13 Közzétette: Börzsönyi Természetvédők – 2022. március 13., vasárnap A borítókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Sehol a világon nincs olyan dúsulás, mint a Börzsönyben, ráadásul mindez a földfelszíntől csupán 65 méterre található, illetve a legmélyebb pontja sincs 105 méternél mélyebben, ami "egy igen kezelhető dolog" – emelte ki az InfoRádióban Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója, Varga István. A dúsulás a Márianosztra–Kóspallag–Nagybörzsöny háromszögben található, amely a Natura 2000 által szigorúan védett, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területe alatt húzódik, tehát ásatási céllal nem lehet belépni. Tényleg arany- és ezüstbánya nyílhat a Börzsönyben - Infostart.hu. Mindezt figyelembe véve a vállalat az ide vezető lejt aknákat az említett három község közigazgatási, vagyis nem védett területéről indítanák, amelyek nagyjából 65 méter mélyen találkoznának a Nagyirtáspuszta nevezetű helyiség alatt. És itt kerülne kialakításra egy föld alatti feldolgozóüzem is. Varga István megjegyezte, a terület vulkanikus, és mintegy 50-60 millió évvel ezelőtti lávakitöréseknek köszönhető, hogy ilyen mélységbe került az úgynevezett termésarany és termésezüst, amikhez – emelte ki – nincs szükség ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel moshatók.
A kincs kitermelésére még nagyratörő terveket is felvázolt: társaságával dél-afrikai technológiát vásároltak, ami lehetővé teheti, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Natura 2000-es védett területein található lelőhelyeket kívülről, lejtaknákkal érjék el, főként Márianosztra és Nagybörzsöny közeléből. Ez utóbbi határában nyilatkozata szerint már vételi opciót is szereztek ehhez egy hathektáros területre. A több szakembert is megkeresett az ügyben. Közülük volt, aki nem kommentálta a hivatalos adatokhoz képest nagyságrendekkel magasabb becsléseken alapuló bányanyitási terveket, más ugyanakkor jelezte, hogy a kecsegtető adatokat alaposan körbe kell járni, ami egyrészt sok időbe és pénzbe kerül. Másrészt az érc jellege is felvet egyéb kérdéseket. Arany a börzsönyben 6. Olyan szakember is akadt, aki szerint inkább Recsk környékén lenne érdemes aranyat bányászni. Varga István mindenesetre most azt mondta, a tervek szerint a teljes börzsönyi termelés, így a bányászat és a háromfázisú dúsítás is a mélyben zajlana, s csak a kész aranyrudak kerülnének egy elektromosan hajtott kisvasúthálózat segítségével a felszínre.
Ennek okai elsősorban a szabadságharc, illetve a Kossuth-bankó elértéktelenedése voltak. Az 1850-es években pár táró újra üzemelt, és a feljegyzésekből kiderül, hogy a kéntartalmú köveket Pestre szállították, hogy kénsavat gyártsanak belőle. Az Alsó- és Felső-Rózsa-táróban, valamint a Ludmilla-táróban 1914 táján Kiss József újra akarta indítani a kitermelést, de a világháború miatt ez nem valósulhatott meg. Egy 1922-ből származó szakvélemény már arról szólt, hogy a terület ércesedését nem érdemes kutatni. A 30-as években egy magánvállalkozó a Ludmilla-táró elején meggyűlő okkeres iszapot festékföldként igyekezett értékesíteni. Arany a börzsönyben 2019. Az 1948-tól 1956-ig tartó bányászati kutatások eredményeként ismeretessé vált a terület ércesedés típusa és hozzávetőleges kiterjedése. Ez idő tájt az Alsó-Fagyosasszony- és Alsó-Rózsa-tárók indultak újra, és a villamosenergia-ellátásuk is ekkor lett kialakítva. Végül ipari termelésre alkalmatlannak minősítették a területet, de 1961-ben az Országos Ásványvagyon Bizottság Bíráló Bizottsága mégis az ércesedés további kutatása mellett foglalt állást.