Csupán ki szerettem volna ereszteni egy olyan szelepet, aminek ilyen időbeli távolságból már sok relevanciája nincs és amiről csak nagyon kevés ember tud. Köszönöm a figyelmeteket és, ha esetleg valami hasonló élményetek volt, kommentbe nagyon szívesen várnám a tapasztaltaitok.
): 63 cm · Padló/mennyezet távolsága (min. ): 49 cm · Szín: Fekete · Súly: 5. 02 kg · Tartó jellemzők: Állítható magasságú · Tartó típus: Merev · Tartóerő (max. Asztali tv tartó talp. ): 40 kg · VESA szabvány: 200 x 200 mm, 300 x 300 mm, 400 x 200 mm, 400 x 400 mm Szállítás tartalma: Üveg alj, Tartó oszlop, Függőleges tartórúd, 2 db VESA felfogó, 4 db csúszásmentes lap, 4 db M5x14 csavar, 4 db M6x14 csavar, 2 db csavar, M6x25, 4 db M6x30 csavar, 4 db M8x20 csavar, 4 db M8x30 csavar, 2 db M8x80 csavar, 2 db A2 alátét (műanyag), 2 db A3 alátét (acél), 4 db A6 alátét (acél), 8 db távtartó, kicsi, 4 db távtartó, nagy, 4 db szögletesen kialakított távtartó (M-F), 2 db derékszögű távtartó (A4), 2 db anya, Hatlapfejű kulcs, Kettős villáskulcs, Szerelési útmutató.
A Stell SHO 8101 megfelel a 200×100-től 600×400-ig terjedő VESA szabványoknak, maximális teherbírása 35 kg. Előnye, hogy felfelé és lefelé dönthető 0–75° tartományban és +/-2° szintkorrekcióval rendelkezik. A tartó biztosítékkal van ellátva a kioldás ellen, valamint DC24V, 1, 5A tápellátást igényel. MALL
- A kaptárkövek számában, az alakzatok formájában és fülkékben leggazdagabb Szomolya község határa, amely 1960 óta védett terület. A településtől nyugatra emelkedik a Vén-hegy, melynek a Kaptár-völgy felé néző lejtőjén nyolc nagyobb, kúp alakú kaptárkövekkel tagolt riolittufa vonulat húzódik. Ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja. A vonulat felső részét Kaptárkő-tetőnek, a legmagasabb kúpos tömböt (a sorban a IV. számút) a helybeliek Király-székének nevezik. Ezen a búbos kemencéhez hasonlító, egy nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódó tömbön 48 darab fülke található. - Eger határa is bővelkedik kaptárkövekben, a Mész-hegyen két csoportban találhatók kaptárkövek, összesen 22 fülkével. Imák és varázslatok földje - Csodás szent hely Magyarországon!.... Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület honlapja Egerszalókinfo Geocaching
A városba érve azonnal készítsük elő a fényképezőgépünket, hiszen olyan építészeti remekeket tudunk majd lencsevégre kapni, mint a Fő tér, amelynek az összes épülete műemlék. A Tűztornyot, a Storno-házat, a Kecsketemplomot és a várfalsétányt is látni kell, aztán ha már felfedeztük a belvárost, vegyük az irányt a Lövérek tetején álló Károly-kilátó felé, és tekintsünk le innen a tájra! Az úti cél: Mosonmagyaróvár A város a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál fekszik, nyugatról a Hanság, keletről pedig a Szigetköz határolja. Csodás helyek Magyarországon kvíz Téma - Kvízmester.com. A 31 ezres lélekszámú település minden nevezetességét járja végig! Tekintse meg a Habsburg főhercegi kastélyt, amely jelenleg hotelként üzemel, előtte pedig Nepomuki Szent János barokk stílusú szobrát sem érdemes kihagyni. Bár a járványügyi korlátozások miatt a múzeumok jelenleg nem látogathatók, egy későbbi kirándulás során keresse fel a Cselley-házat, mely 19–20. századi magyar festményeknek és korabeli bútoroknak ad otthont, a Hanság Múzeum pedig régészeti és néprajzi kiállításoknak.
Habár maga a puszta nem kínál túl sok látnivalót, a híres Kilenclyukú híd mindenképpen megér egy látogatást. Ha pedig már arra jártok, nézzetek be a Vadasparkba, ez gyermekek számára is kellemes időtöltést ígér! Debrecen Debrecen Magyarország egyik legfontosabb kulturális központja. Habár a város komoly károkat szenvedett a második világháború során, mai napig hazánk egyik legjelentősebb csomópontja. Minden a Debrecen i Református Kollégium (a mai Debrecen i Egyetem) 1538-as megalapításával kezdődött, amely mára az ország egyik legszínvonalasabb felsőoktatási intézményévé nőtte ki magát. Csodás képződmények Magyarországon - Női Portál. Számos múzeum és templom is várja itt a kultúrára éhező utazókat. Visegrád A Duna-kanyar bizony nem szűkölködik látnivalókban és csodás településekben, Visegrád talán mégis kiemelkedik mind közül. Bár az ország egyik legkisebb városa, a külföldi és magyar turisták egyaránt rajonganak bájos hangulatáért, nem véletlenül. Butaság lenne azt gondolni, hogy a középkori magyar királyok egykori legfontosabb rezidenciája, a visegrádi vár a legkülönlegesebb látnivaló a településen.
A VI-VIII. századbéli Gupta-korszak ellórai remekműveit világörökséggé is nyilvánították. A ma élő indiai mesterek hasonló szakértelemmel faragják az újonnan épülő szakrális remekműveket. A kőfaragó művészet egyik jelentős központja a Radzsasztán állambéli Sikandra falu. A település több tucat kőfaragó dinasztia otthona. Itt készültek a magyar hindu templom béke-parkjában augusztus 9-én délután fél ötkor felavatásra kerülő szentélyek is. HarmoNet tipp: Káma szolgája >> Az új szentélyek figyelmet érdemelnek a méretük miatt is: három szentély is meghaladja a két méter magasságot. A szentélyek bemutatják a hindu panteon legfontosabb alakjait. Készült egy modern installáció is, mely Szúrját, Bhúmít és Csandrát hivatott meginvitálni, ők a Nap, a Föld és a Hold hindu megszemélyesítői. Megidézik a földi élet szempontjából három létfontosságú égitestet, hogy maguk is tiszteletüket ajánlhassák az alföldi hindu templomnál, s egyúttal a szemlélődő is háláját fejezheti ki az életet lehetővé tevő isteni anyatermészet előtt.
A hindu szentélyek története A balástyai Nandafalva, az alföldi tanyavilágban megbúvó hindu közösség 1979-ben alakult. Húsz év tevékenység eredményeképpen, 2000-ben nyitotta meg kapuit az itteni hindu templom. Az alföldi tájba illeszkedő templom Szigeti Gyula műépítész tervének köszönhetően a magyar és hindu építészeti jegyek bravúros fúziója – tornáca, kerengője cseréppel díszített orisszai templomtornyot ölel körbe. A templom tornyában lakó egymázsás harang a magyar hagyományt is követve minden nap többször megszólal. Az Indiában még ma is élő tradicionális templomépítészet nem riad vissza a különböző tájegységek építészetének ötvözésétől. Gyakori jelenség, hogy orisszai és radzsasztáni kőfaragók közösen faragják az épülő templomokat. Az indiai kőfaragók mestersége meglehetősen gazdagon öröklődött át a hosszú évezredeken. A világ legnagyobb méretű, egy kőből – pontosabban hegyből – kifaragott temploma is Indiában készült, Ellórában, melyet hét generáción keresztül faragtak a kor legnagyobb kőfaragó mesterei.
Dobogókő nem csak jó időben, de a hűvös, téli időszakban is a turisták egyik kedvenc helyszíne. Síelni és túrázni egyaránt lehet a 700 méter magas területen. A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található. Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső sí központ, egyben a mai Magyarország területén elsőként, 1923-ban létrehozott sípálya. Nem csak a gyönyörű látnivalók miatt vált zarándokhellyé Dobogókő. Sokan úgy vélik, itt futnak össze a Föld erővonalai, itt található a Föld szív csakrája. Egyesek szerint, ha a fülünket a sziklára tesszük, halhatjuk a Föld szívverését. A Dalai Láma Magyarországra érkezésének első színhelye is Dobogókő volt. Vácrátóti Arborétum A Vácrátóti Arborétum télen is mesés látványt nyújt Forrás: Facebook/Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót Ha a téli kirándulóhelyeket összegezzük, nem hagyhatjuk ki úticéljaink közül a különböző arborétumokat sem. Ezúttal a Vácrátóti Arborétumot vettük górcső alá.
3., Kaptárkövek és Bükkaljai kőkultúra Az egyik legegyedibb tájegységünk Bükkalján, Szomolya település közelében található. A Bükkalján évszázadok óta kialakult különleges természeti képződmények és a belőlük eredő kőkultúra mutatja be a helyiek kövekhez való sokoldalú viszonyát. A kő ezen a vidéken már régóta szolgál építőanyagként, megélhetési forrásként, borospinceként, de még lakóhelyként is. A kőkultúra legrégibb bizonyítékai a kaptárkövek, melyeket 2014-ben nyilvánítottak fokozottan védett természeti emlékekké. A bükkaljai kaptárkövek egyszerre számítanak természeti és kulturális értékeknek, hiszen a miocén kori vulkanikus tevékenység következtében létrejött hegyek az évezredek során lecsiszolódtak, formálódtak és így jöttek létre az érdekes formájú sziklaalakzatok. Hogy kik és miért vájták ki a fülkéket, az rejtély, ám a legvalószínűbb feltevés szerint középkori méhészek kaptárakat alakítottak ki a lyukakban, míg egy másik elképzelés szerint a honfoglaló magyarok használták a kultikus célokra ezeket a kaptárköveket.