2017/3. BAGOLY Lajos: Epifitonok fókuszban: × Epicactus 'Dragonheart' 2012 augusztusában jutottam hozzá egy arasznyi × Epicactus 'Dragonheart' elnevezésű hajtásdugványhoz. A gyökereztetés meginditását követő három hét múlva megjelentek a talpon a gyökérkezdemények. Első hajtása 2012. november 3-ra már 5 cm-re kibújt a talajból. A fiatal dugványt az első télen az ablakpárkány belső felén, 16–20 °C hőmérsékleten, mérsékelt öntözéssel neveltem. Következő telelései már a télikert 14–18 °C hőmérsékletű, 70–80% páratartalmú terében, világos helyen történtek. A szártagok viaszos alsó részei kékeszöld színnel indulnak, hullámosak, 5–8 cm szélesek, 50–65 cm magasak, csúcsuk lekerekedik. Első bimbója 2016-ban jelent meg, azonban a kinevelése nem sikerült. 2017-ben azonban gondozását meghálálva gazdag virágpompát mutatott be. × Epicactus 'Dragonheart', látványos, óriási virággal. Dr. Veér András: Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 125 éves (Animula Kiadó, 1993) - antikvarium.hu. Nagyon szépek és különlegesek az átmenetes színű lepellevelek JOKHEL Csaba: Tavaszi kaktuszkiállítás legszebb, legérdekesebb kaktuszai Az elmúlt évek során, minden kiállításunkról bemutattuk azokat a növényeket, amelyek valamilyen ok miatt felkeltették a cikk írójának figyelmét.
Szervezeti egység Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszék Központi telefonszám +36 52 411 717 / 56670 E-mail Cím 4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Épület, emelet, szobaszám Elméleti Tömb, 8. emelet, 802 Weboldal Tudóstér profil Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Kardiológiai Intézet +36 52 411 600 / 55219 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond körút 22.
Oldalainkon a rendelők illetve orvosok által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, kérünk, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt közvetlenül tájékozódj az orvosnál vagy rendelőnél. Az esetleges hibákért, elírásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni. A Doklist weboldal nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Kaktusz-Világ Ajánló. Tisztelt Olvasónk! LIBNÁRNÉ HERCZEG Ilona: HUBAI István gyűjtőtársunktól búcsúzunk! - PDF Free Download. Minden tartalom tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti a látogató és az orvosa közötti kapcsolatot. © 2013-2019 Minden jog fenntartva.
Természetesen, ahogyan ez évben már megszokhatták, egyesületünk közéleti eseményeit bemutató közleményeit most is lapunk belső mellékleteként olvashatják. Mindehhez jó olvasást kívánok! Dr. SOLTI Ádám, főszerkesztő Echinocereus enneacanthus, El Amparo, Coahuila de Zaragoza, Mexikó területén. Fotó: VARGA Zoltán. HUBAI István 80-adik születésnapján Fotó: NEVEZI János LIBNÁRNÉ HERCZEG Ilona: HUBAI István gyűjtőtársunktól búcsúzunk! HUBAI István Anisits János Dániel-díjas kaktuszgyűjtő társunk, az MKOE tagja és az MKPT tiszteletbeli tagja, életének 85. évében, 2017. július 24-én elhunyt. Dr herczeg ilona pszichiáter in tulsa. 1933. június 10-én született Jászapátiban, tanulmányait Budapesten folytatta, majd Recskre, Egerbe, Gyálra költözött, végül Gyált maga mögött hagyva visszaköltözött szülővárosába, Jászapátiba. Két, hatalmas méretű üvegházban gondozta, nevelte élete kedvenceit. A gyűjtemény katonás rendje, gondozottsága mindenkit megragadott. Egyszerű, de következetes, határozott ember és gyűjtő volt. 2008-ban a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Anisits János Dániel-díjban részesítette.
Hihetetlen Tudomány Mi történne velünk ha eltűnne a Föld mágneses tere? Afrika és Dél-Amerika között fokozatosan gyengül a Föld mágneses mezeje, ez az úgynevezett Dél-Atlanti Anomália (SAA). A jelenség régóta foglalkoztatja a kutatókat, már csak azért is, mert a folyamat bizonyos esetekben a műholdakat is megzavarja. Szakértők egy csoportja a közelmúltban az Európai Űrügynökség (ESA) Swarm missziójának adatait hívta segítségül, hogy jobban megértsék az SAA-t – írja a A mágneses mező elengedhetetlen a földi élet számára, ez védi az élőlényeket az űr veszélyes sugárzásaitól, illetve a Nap töltött részecskéitől. A mágneses teret főként a bolygó külső magjában található extrém forró, folyékony vas hozza létre. A mező nem statikus, ereje és iránya is változó, az északi mágneses pólus például folyamatosan vándorol. Az elmúlt 200 évben a mágneses tér a globális átlagot tekintve nagyjából 9 százalékot gyengült, az SAA-nál a folyamat különösen jól kimutatható. 1970 és 2020 között a régió mezejének minimum ereje 24 ezer nanotesláról 22 ezerre módosult, miközben az anomália növekedett, és mintegy 20 kilométer per éves sebességgel nyugati irányba indult.
Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a mágneses mező folyamatosan tapasztalja a lokális változásokat. A kifutópályákra festett nagy számok a mágneses északhoz viszonyított fokokban megadott irányok, osztva 10-vel és lekerekítve. Az északi srácok Bármennyire is zavarosnak tűnik, az északnak több típusa létezik, amelyeket bizonyos kritériumok határoznak meg. Így megtalálhatjuk: Mágneses észak, az a pont a Földön, ahol a mágneses mező merőleges a felszínre. Az iránytű ott mutat, és mellesleg nem antipodális (diametrálisan ellentétes) a mágneses déli irányban. Geomágneses észak, az a hely, ahol a mágneses dipól tengelye felszínre emelkedik (lásd az 1. ábrát). Mivel a Föld mágneses tere valamivel összetettebb, mint a dipólus mező, ez a pont nem esik egybe pontosan a mágneses északéval. Földrajzi észak, a föld forgástengelye áthalad rajta. Lambert vagy a rács északra, az a pont, ahol a térképek meridiánjai összefognak. Nem pontosan esik egybe a valódi vagy a földrajzi északkal, mivel a Föld gömbfelülete egy síkra vetítve torzul.
-I, a mágneses dőlésszög, között B és H, pozitív, ha B vízszintes alatt van. Az iránytű tűje H, a mező vízszintes alkotóeleme irányába mutat. Által meghatározott sík B és H-t mágneses meridiánnak, míg ZX földrajzi meridiánnak nevezzük. A mágneses mező vektort teljesen megadják, ha a következő mennyiségek közül három ismert, amelyeket geomágneses elemeknek nevezünk: B H, D, I, X, Y, Z. Funkció A Föld mágneses mezőjének legfontosabb funkciói: -Az emberek több száz éve tájékozódnak az iránytű segítségével. -A bolygó védelmi funkcióját tölti be azzal, hogy beborítja és elhárítja a Nap által folyamatosan kibocsátott töltött részecskéket. -Bár a Föld mágneses tere (30–60 mikro Tesla) gyenge a laboratóriumban mérthez képest, elég erős ahhoz, hogy bizonyos állatok ezt használják a tájékozódáshoz. Így teszik a vándormadarak, a galambokat, bálnákat és néhány halcsoportot is. -A mágneses mezőt vagy a mágneses mező mérését az ásványkincsek kutatására használják. Északi és déli fények Északi, illetve déli fényként ismerik őket.
Illusztráció a Föld mai mágneses erővonalairól. A Hold ma nem rendelkezik mágneses térrel. (Forrás: NASA) A Hold rövid története A jelenleg elfogadott elképzelés szerint a Hold 4, 5 milliárd éve jött létre, amikor egy Mars méretű égitest, a Theia becsapódott az alig 100 millió éves proto-Földbe. A becsapódás törmeléke összeállt, megalkotva a Holdat, míg a többi maradvány újra egyesült a Földdel. A Hold létrejötte a tömegvonzás következtében stabilizálta a Föld forgástengelyét. Akkoriban bolygónk sokkal gyorsabban forgott: egy nap mindössze 5 órán át tartott rajta. Eleinte a Hold sokkal közelebb volt a Földhöz, mint ma. Ahogy a Hold gravitációja megmozgatja az óceánjainkat, a víz kissé felmelegszik, majd a hőenergia eloszlik. Ennek eredményeképpen a Hold évente 3, 8 centiméterrel sodródik távolabb a Földtől. Ez nem tűnik soknak, de négymilliárd év hosszú idő. A Hold kialakulásakor háromszor közelebb volt a Földhöz, mint ma, nagyjából 130 ezer kilométerre, szemben a mai 384, 4 ezer kilométerrel.
Egy friss tanulmány alapján az emberi tevékenység a bolygó mágneses mezejére is hat – írja a ScienceAlert. A szakértők egy ideje tudják, hogy a mágneses pólusok folyamatosan vándorolnak, a kutatók pedig azt feltételezik, hogy a jelenséget több tényező, köztük a mélyben lévő forró, olvadt vas változásai irányítják. Sansan Deng, a Kínai Földrajztudomány és Természeti Erőforrások Kutatóintézetének munkatársa és kollégái úgy vélik, hogy a folyamatban az emberi tevékenységnek is szerepe van. Deng szerint az 1990-es években tapasztalt póluseltolódást a legnagyobb valószínűséggel a globális felmelegedéshez köthető gyorsuló olvadás idézte elő. A csapat azt vizsgálta, hogy a földi vízkészlet (TWS) alakulása az elmúlt évtizedekben miként igazodott a megfigyelt pólusmozgáshoz. A vízkészlet alapvetően nő, amikor a felmelegedés hatására gyorsabban olvad a jégkészlet, de a TWS-t a talajvíz használata is alakítja. Mivel az érték befolyásolja, hogy a tömeg miként oszlik el a bolygón, a TWS közvetett módon a Föld forgására, illetve a mágnesességre is hat.
A geológiai bizonyítékok szerint a Földön utoljára 780 ezer évvel ezelőtt következett be. E rejtélyes tendenciák miatt döntött az Európai Űrhivatal is egy, a bolygónk mágneses mezejét vizsgáló program elindítása mellett. A Swarm névre keresztelt küldetés 2009-ben indult útjára. A program során három műholdat lőttek fel, melyek pályája a pólusok felett halad. A Swarm A és a Swarm B műholdak párhuzamosan, egymástól 150 kilométer távolságban, kezdetben 450 kilométerrel a felszín felett vizsgálják a mágneses mező változásait. A műholdak folyamatosan lefelé ereszkedve a küldetés végén már csak 300 kilométer magasságban végeznek méréseket. A harmadik műhold, a Swarm C végig magasabban, körülbelül 500 kilométerre a felszín felett kering. A műholdakat végül 2013 novemberében lőtték fel, 3 hónapon keresztül a pályájukat állítják be, utána indultak a mérések. [3] [4] A műholdak mérései alapján a földi mágneses mező a korábbi változási sebességnél tízszer gyorsabban gyengül, tízévente körülbelül 5 százalékot.