Az adózó ingatlan bérbeadási tevékenysége, és az ingatlan értékesítések tekintetében teljes körűen 2016. január 1-jétől visszatért az adómentességre. Az adózónak 2016-ban nincs korrekciós kötelezettsége az Áfa-tv. §-a alapján, mivel az értékesítés folytán az ingatlant 2016 egészében nem használta gazdasági tevékenységéhez. Az értékesítés hónapjától a 240 hónapos figyelési időszakból fennmaradó hónapok száma 155. Tehát a beszerzéskor levont általános forgalmi adóból vissza kell fizetni az időarányosan számított előzetesen felszámított áfát, amely 646 egység [1000 x (155/240)]. A 646 egységet fizetendő adóként az értékesítésre vonatkozó teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó 1665. sz. bevallás 35. sorában kell elszámolni. A fizetendő adóhoz tartozó adóalapot a beszerzéshez kapcsolódó adóalapnak a fizetendő adónak megfelelő arányos összegében kell megállapítani. A fizetendő adót másként kell kiszámítani, ha a tárgyi eszköz beszerzését terhelő áfa levonására csak részben került sor, tekintettel arra, hogy azt az adózó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez egyaránt használni kívánta.
Az előző bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének a) ingó esetében 1/5 részére, b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben (az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő) a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
Jelen esetben az apport, a jogutódlás és az üzletág-átruházás jelenti a kakukktojást, ugyanis ezekben az esetekben úgy kell kezelni a javakat – mind az átengedő, mind a fogadó részéről – mintha teljes évben náluk lett volna az eszköz, csak a számítást kell időarányosítani. Utolsó lényeges szabály, hogy bármilyen korrekciónak a végső feltétele, hogy a különbözet összegének abszolút értékben minimum 10. 000 Ft-ot kell elérnie. A fenti sok-sok elméleti szabályt nézzük meg, hogyan működik a gyakorlatban, nézzünk konkrét példán keresztül a szabályok alkalmazását. Ügyfelünk adóévben ingó tárgyi eszközt vásárolt, a levonható adó összege 1. 500 eFt volt, levonási hányada legyen 65%, így 975 eFt erejéig érvényesítette levonási jogát. Az egy évre jutó összeg: 975/5 = 195 eFt-ra jön ki. A következő évben romlott a levonási hányad legyen most már csak 40%, így a következő számokat kapjuk: 1. 500 x 40% = 600 eFt, az egy évre jutó összeg: 600/5 = 120 eFt. Mivel 195-120 = 75 eFt, ami több mint 10. 000 Ft, így a korrekciót kötelező elvégezni 75.