Sajnos innen már lehetetlen továbbmenni. A 20-30 méterre fölénk magasodó völgyszoros szépségétől azonban nem tudtunk elszakadni, ezért úgy döntöttünk, ahelyett, hogy ugyanazon az ösvényen, amin jöttünk, visszatérnénk a bejárathoz, a szurdok egy másik, izgalmasabbnak tűnő ágán vágunk neki a visszafelé vezető útnak. 8 / 26 Visszatekintve a szurdok végéról a palóc Grand Canyonra Fotó: Somogyvári D. György El is indultunk a meredek kapaszkodón, ahol a görgetegköveken egyensúlyozva egymásra dőlt fák alatt/fölött/között próbáltunk előrejutni. Paris patak völgye 4. Ez talán még ment is volna, de hirtelen vészjósló, sötétszürke, esőtől duzzadó hasú felhők kezdtek el gyülekezni az égen. A terep nehézségét látva, és nem tudva, milyen hosszú még az út a szurdok kinyíló pereméig, meg onnan vissza a völgybe, jobbnak láttuk visszafordulni. A bejárat felé ballagva kicsit sajnáltam, hogy kihagytuk a kalandosabb utat, de a pár perc múlva nyakunkba zúduló, hideg eső gyorsan "megvigasztalt". A Páris-patak völgye pedig már első látásra meggyőzött arról, hogy nemcsak ősszel, de tavasszal vagy nyáron, meg talán télen is, és persze felülről, a fennsíkról mindenképp érdemes lesz újra megcsodálni.
A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2–3 méter széles, 20–30 méter magas, "hullámzó" falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót. Néhány évvel ezelőtt a neten böngészve találtam rá erre az egyedi hangulatú, szép szurdokvölgyre, ahol – ha a leírásoknak, a fotóknak és a videóknak hihetünk – a pazar látványon kívül kis szerencsével még őskori levéllenyomatokra, megkövesedett kagylókra és fadarabokra is bukkanhatunk. Paris patak völgye 5. Fel is került a bakancslistára, majd egy napsütéses délelőtt meghozta a kirándulókedvünket, hogy ellátogassunk a palóc Grand Canyonként is emlegetett, Páris-patak szurdokába. 1 / 8 A szurdok bejáratát jelző tábla Fotó: Joó Annamária A Cserhát dimbes-dombos nyúlványai között, Nógrádszakál községtől mintegy 1 kilométerre északra, a kanyargó Ipoly folyótól szinte egy kőhajításnyira, a főút mellett található a szurdok bejáratát jelző tábla.
Útvonal: Pilisszentkereszt (K) – Dera-szurdok (S+) – Szent-kút (K+) – Pilisszentkereszt. Táv: 4, 7 kilométer. Szint: 200 méter. Időtartam: 1 óra. Könnyű túra. 5. Ördög-árok, Bakony A Bakony egyik legvadregényesebb vidéke a Bakonyoszlop és Dudar között húzódó Ördög-árok. Kialakulásához a víz mélyítő, romboló munkája és több barlang beomlása is hozzájárult. Páris Patak Völgye: Páris-Patak Völgye – Nógrádszakál. A közel két kilométer hosszú szurdokban csaknem 50 kisebb-nagyobb barlang bújik meg, közöttük a látványos sűrű-hegyi Ördög-lik. Forrás: Csesznek község önkormányzata Szinte minden szakasza tartogat meglepetéseket, akadályokat, kihívásokat. A fejünk fölé boruló lombsátor alatt, a félhomályos völgykatlanban mindenfelé hatalmas, mohás sziklák tornyosulnak. Legszebb része mégis az Ördög-gát vagy Gizella-átjáró, ahol egy leszakadt, méretes sziklatömb torlaszolja el az utat, s csak egy keskeny, mindössze kétméteres részen lavírozhatjuk át magunkat. Telepített vaslétra segít a 4–5 méteres magasság biztonságos leküzdésében. Nagy esőzések és hóolvadás után patak folyik a mederben.
A terület Litke és Nógrádszakál között emelkedô andezittakaró része, amely valamikor az Osztrovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly "fûrészelte" le a hegység délkeleti nyúlványáról. A Páris patak (a néveredet nem egyértelmûen tisztázott) igazából nem is patak, mert nincs állandó vízfolyás a medrében. Ez a nógrádi "Grand Canyon" az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos idôben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képzôdnek a 15-20 m mély, szinte függôleges falú völgyben. Feltehetôen egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségû üledék, amelybe a Páris patak egyre jobban bevágja medrét. A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne. Ezek igen szép levéllenyomatokat ôriznek. A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. Páris-patak völgye, Nógrádszakál - Látnivaló - Ipolytarnóci Ősmaradványok. A folyami üledékbôl több helyen nagyméretû vulkáni andezit és mélységi gránittömök preparálódtak ki, helyenként pedig erôsen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból.
Forrás: Feltehetően egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségű üledék, amelybe a Páris patak egyre jobban bevágja medrét. A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne. Ezek igen szép levéllenyomatokat őriznek. Páris-patak szurdoka, a palóc Grand Canyon. A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. A folyami üledékből több helyen nagyméretű vulkáni andezit és mélységi gránittömbök preparálódtak ki, helyenként pedig erősen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból. Ezek a vízmosásban sorakozó, több tonna súlyú kőzettömbök a hajdani folyam vizének roppant erejére engednek következtetni. A gránittömböket feltehetően a Veporidák irányából szállította ide, mert gránit legközelebb csak arrafelé található. A miocén földtörténeti kor burdigáliai korszakában felhalmozódott üledék hatalmas mennyiségének látványa lenyűgöző, méltán tarthat számot mind a geológusok, mint az amatőr természetbúvárok, természetjárók érdeklődésére.