Kulcsszavak: magántulajdon, magánbiztonság, vagyonvédelmi törvény Absztrakt A demokratikus piacgazdaság elképzelhetetlen a magántulajdon primátusa, magántulajdonban lévő gazdasági társaságok nélkül. A magántulajdon és sok esetben az állami tulajdon biztonsága, védelme sem képzelhető el a magánbiztonsági ágazat megléte nélkül. Hazánkban az 1990-ben történt rendszerváltás magával hozta a biztonsági ágazat piaci alapú liberalizációját, azonban azt ezt követő 8 évben az ágazat törvényi szabályozás nélkül, jellemzően alvilági érdekkörök "játéktere" volt. A magántulajdon védelme törvény végrehajtási. Az 1998-ban elfogadott törvény már kihirdetésekor is idejét múlt volt, szakmailag és jogilag is aggályos, s a közel 200. 000 aktív munkavállalót foglalkoztató ágazat jogi szabályozását a mai napig is tartó, téves, rosszul értelmezett jogalkotói nyomvonalra helyezte. Ennek következménye, hogy az ágazatban a mai napig a legmagasabb a fekete foglalkoztatás és pénzügyi bűncselekménye száma is szignifikáns. A hatályos szabályozás, sokrétű, túlszabályozott, ellentmondásos, számos kérdésben pedig jogi következmények nélküli.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi. (3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. A magántitok törvényes védelme - Érthető Jog. 29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. Természetesen a jogalkotóknak kell megtenniük a szükséges lépéseket, hogy az alaptörvényhez igazítsák a jogszabályokat. Arról, hogy mi magunk mit tehetünk ezután testi épségünk és vagyonunk védelmében, szakértőként Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnökét kérdeztük. Az alkotmányra kell mindennek épülnie "Egyelőre még csak az alkotmány változott, ami az alaptörvény" – kezdte a jelenlegi helyzet értékelését Német Ferenc.
A rablók pedig tudatában kellett legyenek eddig is annak, hogy megsérülhetnek, ha rossz helyen, rossz szándékkal járnak. "
§ Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. 2. A magánbiztonsági tevékenység magyarországi jogi szabályozásának kialakulása és kezdetei | Biztonságtudományi Szemle. § (1) A magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására. (2) A magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg. E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával korlátozható. (3) A magánélethez való jog lényege, hogy azt - külön törvényben meghatározott kivételekkel - az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. (4) A magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani.
Tehát egy ököllel támadóval szemben kést, husángot, vasvillát lehet ragadni. A megtámadott személy akár az engedéllyel tartott lőfegyverét is használhatja. A szabályozás egyértelműen a megtámadottat védi: a bűnözőnek fel kell készülnie, hogy egy betörés alkalmával akár az életét vesztheti jogos védelem miatt. A jelenlegi szabályozás szerint a bíróságoknak egyedileg, minden esetben kellet vizsgálnia azt, hogy az önvédelem jogos volt-e, vagy sem. Nagyon leegyszerűsítve eddig a szabály az az volt, hogy ha valakivel szemben például a személye ellen támadást alkalmazott valaki, akkor olyan arányban kellett védekeznie, amilyen a támadás maga volt. Tehát ha valakit ököllel kezdtek el verni, akkor nem lehetett ellene késsel fellépni, mert a támadással nem állt arányban a védekezés. Azt meg kell jegyezni, hogy a jelenleg hatályos Btk. A magántulajdon védelme törvény módosítása. jogos védelemmel kapcsolatos rendelkezéseit 2009-ig a bírói gyakorlat fokozatosan tágította, míg 2009-ben markáns változtatásokra került sor a szabályozásban. Például 2009-ig kötelezettség volt a kitérés a jogtalan támadás elől.
"Viszont eddig sem volt mód arra, hogy a leakasztott festménnyel a hóna alatt elszaladó rablót a tulajdonos hátba lője. Erre most sem lesz lehetőség! Ez egy új típusú kultúra, amit meg kell tanulnia az embereknek. A nyugati országokban a társadalom már tudja, hogy mi az, amit meg lehet tenni, és hol az a határ, amit már senkinek sem szabad átlépnie. " Viszont hazánkban is el kellett mozdulni a jogalkotónak az igények irányába. Míg a korábbi alkotmányban a közösségi, a társadalmi értékek védelme volt a hangsúlyos, és az egyén volt egy kicsit háttérbe szorulva, addig a mostani alaptörvényben erősebben jelenik meg a természetes személy, az egyén mint a társadalom legalapvetőbb építőköve. Megszűnik a bizonytalanság "Fontos eleme az elkövetkezendő időszaknak az is, hogyan alakul mindennek a rendőrségi, ügyészségi, bírósági gyakorlata, értelmezése" – foglalta össze a teendőket a vagyonvédelmi kamarai elnök. A július 1-től érvényes Btk-ban változnak az önvédelem szabályai. "Az egész jogsorozatot kell módosítani ahhoz, hogy életszerű, a társadalmi elvárásoknak megfelelő legyen minden. "
Persze azért mindig többségében volt az, amikor fizikailag büntetlenül "úszta meg" a tettes, lévén a megtámadott vagy nem volt olyan testi-lelki állapotban, hogy bármiféle ellenállást tanúsítson, vagy erre éppen ideje nem maradt. Eddig a szabály az volt, ha például valakit megtámadtak, akkor csak olyan arányban védekezhetett, amilyen a támadás maga volt. Tehát ha valakit ököllel ütöttek, késsel nem védekezhetett, mert a támadással nem állt arányban a védekezése. Az alaptörvény hatálybalépésével ennek vége, ugyanis úgy tűnik, a bíróságoknak a továbbiakban nem kell vizsgálódniuk a jogos önvédelem, illetve annak erejének, mértékének tárgyában. A magántulajdon védelme törvény változásai. Vagy mégis? A Btk. egyelőre mást mond Az 1978-tól hatályos Büntető Törvénykönyv 29. §-a – 2009-ben 29/A§-sal kiegészítve – rendelkezik azonban az önvédelem "jogosságáról" az alábbiak szerint: 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.