Az eseménylánc-dramaturgia tartalmatlan világot fest, olyan miliőt, amelyből hiányoznak a hangsúlyok, a fontos pillanatok, amelyben az esetlegesség az egyetlen szervező erő. Ebből (is) következően A kis Valentinó figurái atomizáltak, kapcsolódásaik nincsenek, közléseik inkompatibilitását a beszéd- és szövegtorzítások (Józsi bácsi – Laci munkatársa – gégemikrofonja, a nagynéni akcentusa, a nyomozók rendőrzsargonja stb. A kis valentin haüy. ) teszik nyomatékosabbá. A kommunikáció csődjének érzékelése nem Jeles magánügye. Filmje bemutatójával azonos évben, 1979-ben jelent meg Esterházy Péter kulcsműve, a prózafordulat hajnalát jelző Termelési regény, melynek nevezetes nyitómondata: "Nem találunk szavakat. " – a Nemzeti Filmintézet filmtörténeti és pedagógiai módszertani weboldala
A film egy sikkasztó fiú egy napjának eseményeit mutatja be, néhol dukumentarista, néhol már-már naturalista módon. A kis Valentinó története bonyolult, szövevényes, több szálon fut, de a Valentinót nem szerepeltető jelenetek nem hatnak ki az események későbbi menetére, ezek epizódok, csak az akkori társadalom bemutatására, illetve a film megértésének könnyebbé tételére törekszenek. ORIGO CÍMKÉK - Tekerd vissza, haver!. A fil... Tovább... [] Jeles András és a Kis Valentino Valahányszor leírjuk, hogy Bódy Gábor minden idők egyik legtehetségesebb magyar filmművésze, nyomban hozzá szoktuk tenni, hogy Jeles András a másik. A Kis Valentino a '80-as évek budapesti avantgárdját (amely időszámításunk szerint a Diorissimo-val kezdődik) megelőző forradalmi film, amely mintha a Kifulladásig által indított hullámzást zárná le egy korszak végén. Óriási film volt a maga idejében, s végig a '80-as évek során, a '90-es években pedig az új korszak nyitányánál is feltűnt (Titanic Filmfest), most pedig ugyanannak a korszaknak a letűnése közben.
A kis Valentinó dokumentarista film és mégsem az, dokumentumjátékfilm és mégsem az – "valójában" kísérleti darab, amely nem tiszteli egyik általa megidézett mozgóképtípust vagy mintát sem. Legfontosabb állításait a formája artikulálja: elbeszélésmódja és hősképe. Laci a pénz révén lehetőséget kap, hogy kilépjen a hétköznapok rendjéből, ő azonban mit sem kezd a szabadsággal, csak sodródásra telik tőle. A kis Valentinó - Alapfilmek. Útja a kereséstematika blaszfemizálása, a kutakodásé, amely itt és most a vegetálás létszintjével egyenlő. Laci sorsa azt példázza, hogy a szabadságopciók csupán látszólagosak a világban, amely jellegtelen és üres, és aki bármit keres, annak nincs benne semmi keresnivalója. Ezt a gondolatot teszi nyomatékossá a filmstruktúra. Kovács András Bálint eseménylánc-dramaturgiának nevezi Jeles módszerét, mely a hagyományos szerkezet fellazításán alapul. Az események nem egymásból következnek, csak egymás mellett állnak, egyetlen kapocs közöttük, hogy egyazon nap történtek, és valamiképpen összefüggésben állnak a főhőssel – mindazonáltal a mellékalakok, mellékszálak miatt ez a kapcsolat időnként igen laza (lásd a taxist vagy a kiglancolt étterem párosát, illetve a zárlat kalapos férfijét, akit Lacit elhagyva kezd a kamera követni).
Jeles a kocsikísérőként dolgozó, huszonéves Laci egyetlen napját meséli el, aki a rábízott pénzt nem adja fel a postán, hanem fantáziátlanul költeni kezdi: moziba megy, luxusétteremben ebédel, céltalanul taxizik, majd pedig elindul – talán a Balatonra –, hogy a nap végén feladja magát a rendőrőrsön. A film története egyszerű, követhető, de a megfelelő befogadói stratégia megtalálása hozzá igen nehéz. Talmácsi Gábor továbbra is Valentino Rossitól tanulna. A kis Valentinó számos elemében dokumentarista jellegű: szereplői amatőrök, helyszínei hétköznapiak, a dialógusok az élőbeszéd fordulatait őrzik, a kézből vett snittek gyakran improvizatívnak tetszenek (operatőr: Kardos Sándor). Ugyanakkor Jeles tagadja is a dokumentarizmust: a helyszíneket és a figurák játékát stilizálja, elrajzolja, szürreálisba hajló képi megoldásokkal él (a lángoló pongyolájú Amália néni vagy a leolvadt kukából előmagasodó szobor képe), elidegenítő elemeket (feliratokat, kép-hang-manipulációkat) alkalmaz, továbbá egy-egy mondatot gyakran még azelőtt a képre ír, hogy a szereplők szájából elhangzana, amivel munkája "megcsináltságát" jelzi.
40 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Paddington, a mackó a legsötétebb perui dzsungelben nőtt fel Lucy nénikéjével. A néni egy angol felfedezővel történő találkozás után abban a szellemben nevelte unokaöccsét, hogy az izgalmas londoni életről álmodozzon. Amikor egy földrengés elpusztítja otthonukat, Lucy néni úgy dönt, hogy felcsempészi Paddingtont egy bőröndben az Angliába tartó hajóra. A mackó egyedül érkezik meg a Paddington állomásra, ahol azonnal szembesül vele, hogy az élet a nagyvárosban nem pont olyan, amilyennek megálmodta. A SZESSÖN legújabb részében kiderül, mennyire van a vérében Lady Szomjasnak a kubai ritmus és a latin lüktetés.
László huszonéves fiatal, aki egy Pest környéki szövetkezetnek a kocsikísérője. Egy napon azonban nem adja fel a postán az éppen rábízott összeget, 15 ezer forintot, hanem megtartja magának. László céltalanul útnak indul, hogy elköltse a pénzt és kiélvezze azokat a dolgokat, amikhez keresete miatt nem lenne lehetősége. Azonban hiába költekezi el magát egy másmilyen élet reményében, amire mindig is vágyott, a nap végére ugyanolyan céltalannak és üresnek érzi az életét, mint eddig. Szereplők [ szerkesztés] Sz.