A Bibliaolvasó Kalauzban a '70-es évektől jelent meg hetente egy hosszabb áhítat, meditáció. A napi magyarázatos, gondolatébresztő részeket '91-től olvashatjuk. A füzet formájában és tartalmában 1938-as születésétől fogva megtartotta eredetiségét. Összeállítása során figyelnek arra, hogy fenntartsa az érdeklődést, így különböző típusú szövegek váltják egymást. Egy adatbázis segítségével két évre előre határozzák meg az igeszakaszok sorrendiségét. A szerzőgárda 53 tagja tükrözi a református egyház sokszínűségét. A Kalauzt a határon túli egyháztestekben is használják, szép számmal forgatják a közösségükre szabott iráymutatót. Épp ezért Pecsuk Ottó a kiadványt a református egyház lelki egységének egyik legfontosabb látható, kézzel fogható jeleként definiálja. "A Kalauz célkitűzése, hogy ne önmagára, hanem a Bibliára irányítsa a figyelmet. Bibliaolvasó kalauz 2022 - mutatjuk a hasznos információkat!. Azt szeretnénk, hogy a Kalauz útitársa, segítsége legyen az embernek abban a folyamatban, hogy Bibliát olvas" – fogalmazza meg. Hasonlóképp látja Galsi Árpád is a vezérfonal feladatát: a Szentíráshoz és az abban ma is megszólaló Istenhez segítse az olvasókat.
Tisztelt Látogató! A Solti Református Egyházközség honlapját tekinheti most meg. A weblapot azzal a céllal hoztuk létre, hogy mind a gyülekezeti tagok, mind a református hitélet iránt érdeklődők betekintést és információkat kapjanak a solti gyülekezet mindennapjairól és az itt folyó munkáról. Köszönjük, hogy megtisztelt látogatásával, további szép napot kívánunk! ÁLDÁS BÉKESSÉG! - ISTENNEK DICSŐSÉG! Tiszántúli Református Egyházkerület. A kalauzról BIBLIAOLVASÓ KALAUZ A 2012. ÉVRE Kiadja a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója Szerkesztette: Pecsuk Ottó Felelős kiadó: Galsi Árpád Kattintson az alábbi linkre a napi ige és igemagyarázat olvasásához: ELÉRHETŐSÉGEINK: E-mail elérhetőségünk: solt[kukac] Címünk: 6320 Solt, Kossuth u. 67 Tel: +36/78/486-226 +36/20/44 37 901 Váradi Péter lelkipásztor ENNYIEN LÁTOGATTAK A LAPRA Indulás: 2006-09-24
Nők az elején, a végén pedig feltámadt szentek. Ez akkoriban megdöbbentő, már-már megbotránkoztató jelenség lehetett. Mit tart a legnehezebben érthető résznek Máté evangéliumában? Azt hiszem, Máté evangéliumában a sok példázat nagyon különleges, ezen belül van egy külön anyag. Olyan példázatok, amelyek csak Máténál olvashatók. Képszerű példázatokról van szó, de ezek nem feltétlenül egy irányba mutatnak. Vannak példázatok, amelyek úgy szólnak az Isten országáról, hogy az emberileg felfoghatatlan dimenzióit szeretnék megmutatni, annak nyitottságát, és ott van például a tíz szűz példázata, ami egészen zavarba ejtő: miért nem mehetnek be? A példázatok között a szőlőmunkások példázata is megdöbbentő. Ez is csak Máténál olvasható. Mindenki ugyanannyi bért kap munkájáért a nap végén, függetlenül attól, hány órán át dolgozott. És ez is az Isten országáról szól. A tíz szűznél a kint maradás jelenik meg, nem mindenki mehet be, itt viszont, aki utolsóként jött, ugyanazt a fizetséget kapja, mint az első, aki egész nap fáradozott.
Másrészt az evangélium egységes tanúságtétel. Máté evangéliuma egy adott irodalmi formába öntött mű, amelyen keresztül nemcsak Jézus szavait, a tanítványokat, a történéseket és a példázatokat ismerjük meg, hanem egy elénk tárt irodalmi alkotást. Adott volt egy emlékhalmaz, nevezhetjük ezt tradíciók gyűjteményének is, ezt a szerző irodalmi formába öntötte, miközben a gondolatmenet tekintetében egy másik irodalmi művet követett, és ahhoz képest helyezett el különböző hangsúlyokat. Máté evangéliumának kutatása teljes mértékben egyetért abban, hogy Máté a Márk evangéliuma által megrajzolt sémát követi. Ezt úgy kell elképzelni, mintha Márk evangéliuma lenne a ruhaszárító kötél, és arra különböző ruhadarabok kerülnek felcsipeszelésre. Visszakanyarodva a kérdésfelvetéshez, én azt gondolom, hogy Máté saját felfogásáról egy-egy sehol máshol nem olvasható rövid megjegyzés árul el a legtöbbet. Melyik részletet emelné ki? Nekem nagyon sokat jelent az, amit húsvét táján fogunk olvasni. Amikor Jézus meghal, a kereszthalál pillanatánál van egy nagyon különleges megjegyzés.
Mindketten szerény eszközként tekintenek rá, semmiképp sem a bibliaolvasás kiváltójaként. Rámutatnak közösségépítő szerepére is: olyan egyházi kiadvány, mely viszonylag sok emberhez eljut. Egyfajta közös alapot teremt, hiszen 40 ezren olvassák ez alapján a Bibliát naponta. Közösségekben, bibliaórákon, egyházi alkalmakon kiindulási alapot biztosít, hogy mit üzent az adott napon az Ige. Meg tudják egymással osztani ezzel kapcsolatos élményeiket, véleményüket. "Sokszor a lelkipásztor eszerint választja a vasárnapi igehirdetés témáját, és amikor elkezdi magyarázni az Igét, számolhat azzal, hogy a vasárnapi igehallgató gyülekezetnek egy része már valamilyen módon követi az igeszakaszt, amiről ő prédikál" – említik példaként. Bibliaolvasó kultúra Magyarországon Beszélgetésünk során 4-5 százalékban határozzák meg a társadalomnak azt a rétegét, aki rendszeresen olvas Bibliát. Ennek elsődleges oka, hogy felgyorsult világunkban kevés időnk van. Az Ó- és Újszövetség mindennapos olvasása pedig időigényes tevékenység.