A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik. A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. Hortobágyi nemzeti park állatvilága photos. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok). A Hortobágy mocsarai nem a Tisza, hanem a Sajó vagy a Hernád meder. Az üledék túlnyomó része a Bükkből és északabbról származik, nem a Tisza hozta. A területen a Tisza megjelenése nem okozott érdemi változást, a Hortobágy tehát szorosan rokonítható a Tisza megjelenésével nem érintett borsodi Mezőséggel. A Tisza korábban hitt laterális eróziója nem játszódott le, a mederváltás gyors folyamat volt, a folyó a tájon nem oldalazott végig, nem töltötte fel érdemben azt, és nem a holocén elején, hanem kb.
Keresésednek megfelelő új ingatlanokról e-mailben értesítést küldünk Neked! KÉREM Közvetítői segítség VÁROS ÉS A KÖRNYÉK BEMUTATÁSA Elhelyezkedés, Fontosabb jellemzők Magyarország második legnépesebb városa a magyar-román határtól nyugati irányban, mintegy 35 km-re fekvő Debrecen, Hajdú-Bihar megye székhelye. Századokra visszanyúló történelmével, valamint dinamikus fejlődésével a Tiszántúl legjelentősebb városa. Alföldi város révén hatalmas kiterjedésével - 461, 66 km² - hazánk harmadik legnagyobb területű városa. Európai nemzeti parkok napja | National Geographic. Az ország egyik fontos vasúti, építészeti, kereskedelmi és kultrális központja. Hírességek Debrecen városa számos híres magyar emberrel büszkélkedhet, olyanokkal is, akik nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is mély nyomot hagytak a történelemben. Itt született például Csokonai Vitéz Mihály és Fazekas Mihály; Debrecenben (is) élt Ady Endre, Arany János, Petőfi Sándor és Tóth Árpád, hogy csak néhányat említsünk méltán ismert költőink közül, de otthona volt számtalan tudósnak, művésznek, sportolónak és politikusnak is.
De ezeken kívül is a Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néprajza jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori erdőssztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a XIX. század vízrendezései és az állattartás elterjedése alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A védett terület növény- és állatvilága roppant változatos. A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el. Változatos állatvilág él a Hortobágyon | Magyar Idők. Itt él legnagyobb termetű madarunk, a túzok, de a hazai madárfajok közel 90 százaléka előfordul errefelé. Tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken, ritka ragadozó madarak kíséretében. Bár a rideg állattartás jelentősége napjainkra visszaszorult, a legfontosabb gazdasági ág napjainkban is az állattenyésztés. Ma már elsősorban génmegőrzés céljából és idegenforgalmi okokból tartják az ősi magyar szürkemarha gulyát, a rackanyájat, a mangalicát, a magyar félvér lófajtákat, a parlagi baromfifajtákat és a magyar pásztorkutyákat - a pulit, a pumit, a mudit, a kuvaszt és komondort.