A szintén nem chábádos lengyel főrabbi, Michael Schudrich is a saját kollégáit kritizálta a történtek miatt. Kapzsi hatalmi harcnak nevezte a döntést, amely sérti a város legaktívabb ortodox zsidó hitközségét. Schudrich nyílt levelet írt Tadeusz Jakubowicznak, aki már régóta vezeti a krakkói zsidó hitközséget. A lengyel főrabbi ebben azért is nevezte különösen felháborítónak a zsinagóga lezárását, mert "az Izsák zsinagóga volt az egyetlen hely Krakkóban, ahol naponta összejött a minjen (10 nagykorú zsidó férfi) az imádkozáshoz" — fogalmazott a lengyel főrabbi. Schudrich elismerően szólt Eliezer Guray rabbiról, a Chábád lengyel vezetőjéről és Avi Baumol rabbiról, az Izsák zsinagóga vezetőjéről, akik sokat tesznek a Tóra és a zsidó értékek megismertetéséért. "Hála nekik és sokan másoknak, az Izsák zsinagóga ellátja a feladatát a krakkói zsidó közösség érdekében. Ezt támogatni kéne és örülni neki, ehelyett elzárják a vizet és lekapcsolják az áramot. Kegyetlenül üldözték a kommunisták a középparasztságot | Demokrata. Ma reggel pedig fegyveres, maszkos őrök akadályozták meg a reggeli minjent" — írta levelében a lengyel főrabbi a krakkói hitközég vezetőjének címezve.
A kulákokat a kapitalista rendszer utolsó maradványainak, a mezőgazdaság szocialista átszervezése fő akadályozóinak minősítették, a "dolgozó nép" ellenségének kiáltották ki. Országosan mintegy 71 ezer kulákcsaládot tartottak nyilván, kuláknak az minősült, akinek 25 hold vagy annál több szántója, öt hold vagy annál több szőlője volt, ide sorolták továbbá a cséplőgép-tulajdonosokat és a malmot üzemeltetőket. A "kulákká nyilvánításnak" elvileg jogszabályi keretei voltak, de mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák válhatott, a gyakorlatban a helyi pártvezetőség döntött arról, hogy ki kerüljön fel a listára. Megindult a módosabb parasztok módszeres üldözése, a kuláknak minősítetteket különösen sújtották az olyan intézkedések, mint az egyre növekvő mértékű beszolgáltatás, a valószerűtlenül magas adó miatti teher, és ezek teljesen ellehetetlenítették őket. Kulák szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Sokukat lakásukból melléképületbe költöztettek ki vagy kitelepítettek, a házba pedig helyi pártfunkcionáriusok telepedtek be. Volt, aki nem bírta elviselni a zaklatásokat és öngyilkosságot követett el, másokat otthonukban vertek agyon, avagy a börtönben elszenvedett testi bántalmazások következtében vesztették életüket.
Közleményükből kiderül: azért tagadták meg a zsinagóga szerződés szerinti használatát, mert a közösség, álláspontjuk szerint, kárt okozott az épületben. Nem akadályozták meg, hogy penész alakuljon ki egyes falakon, valamint engedély nélkül építették újra az elektromos hálózatot. A JTA hírügynökség kereste a krakkói zsidó hitközséget, de nem tudtak az illetékesekkel beszélni, ahogy egy lengyel napilap sem érte el őket. A szörnyű emlékeket idéző fotók nagy felháborodást váltottak ki a nemzetközi zsidó közvéleményben. A jelenség ugyanakkor a Chábád és a helyi zsidó közösségek elmérgesedett viszonyának egyik legrosszabb példája. Hasonló Litvániában történt 2016-ban, amikor chábádosokat zártak ki helyi zsinagógából. Az európai helyi zsidó közösségek ugyanis sokszor riválisként tekintenek a Chábád kiküldött rabbijai által létrehozott szervezetekre. A Chábád egyre növekvő európai elfogadását jelzi ugyanakkor, hogy még a riválisnak tekintett vezetők is elítélték a Krakkóban történteket. Pinchas Goldschmidt rabbi, az Európai Rabbitanács elnöke, aki már többször kritizálta a Chábádot, most azt mondta: "erkölcstelen és a zsidó hagyományokkal ellentétes" volt a zsinagóga lezárása.
A gazdákat kötelező terménybeszolgáltatásokkal és szándékosan betarthatatlan rendeletekkel állandóan nyomorgatták (pl. anyagi vagy börtönbüntetést kaphattak, ha a padláson nem volt víz, ha a rendszeresen kiküldött ávósok hernyót találtak az egyik fán vagy ha a kút állapotát "nem megfelelőnek" találták stb. ). A börtönben a legsúlyosabb kínzásoknak vetették alá őket. A kulákok tulajdonát, például házát eltulajdonították ("szocializáció"). 2012. március 26-án az Országgyűlés a kuláküldözés idején tönkretett magyar gazdák emléknapjává nyilvánította június 29-ét, Péter-Pál napját, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe. [1] Kulákperek [ szerkesztés] Lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság [ szerkesztés] A lengyelkápolnai párttitkárgyilkosság emlékezetes kulákellenes koncepciós per volt 1950-ben, amikor a Szeged melletti lengyelkápolnai párttitkárgyilkossághoz konstruált az ÁVH egy "rendszerellenes kulákszervezkedés" koncepciót, hogy a helyi jelentős kulákok nagy részével leszámolhasson.
Nem csoda, hogy a gazdák tömegesen ajánlották fel "önként" földjüket az államnak. A kulákokat megbélyegezték, igazolványukban ott virított a nagy K betű, amely iskolás gyermekeik neve mellett is szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába nem vagy csak lakóhelyüktől távoli intézménybe vették fel, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobbak sem kerülhettek. Nagykorúságuk elérése után ezért sokan költöztek a városokba, mert ha munkásként dolgoztak, néhány év múlva már bejutottak az egyetemre, főiskolára. Az 1953 júniusában, Sztálin halála után megalakult Nagy Imre-kormány több korrekciós intézkedést hozott, a kuláknak minősítetteknek az amnesztiarendelet és a kuláklista eltörlése bizonyult a legfontosabbnak. A "kulákkérdés" azonban nem került le a napirendről, a pártvezetés Rákosi vezette sztálinista szárnya mindent megtett azért, hogy a kulákokkal szembeni gyűlöletet tovább szítsa. A kulákokat tették felelőssé a kényszerrel létrehozott termelőszövetkezetek felbomlásáért, de azért is, ha a téeszek gyenge eredményt értek el.
A Bethesda KIDSz szakorvosokból, pszichológusokból, gyógypedagógusokból, gyógytornászokból, zeneterapeutákból, művészetterapeutákból és családterapeutákból álló közösségének célja a fejlődésbeli elmaradás, sérülés korai életszakaszban történő felismerése. Korai fejlesztés tabuk nélkül - Bethesda Gyermekkórház. A szakemberek arra törekednek, hogy a lehető legkorábbi időponttól fejlesszék a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeit, elősegítsék harmonikus fejlődését és beilleszkedését. Azok a szülők, akik egyszer csak azt tapasztalják, hogy gyermekük nem az átlagos módon fejlődik, hirtelen olyanokká válnak, mint a mesebeli szegénylegény, akinek egyszerre, egy mozdulattal kellene legyőznie a sárkányt, átvergődni a rengeteg erdőn, feljutni az üveghegyre, szabadon maradó kezével pedig a táltos paripa kantárszárát is meg kellene tartania - mondta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége megnyitó beszédében. Hozzátette: a feladat, amely előtt ezek a gyerekek és szülők állnak, szinte bizonyosan egyszerre orvosi, pedagógiai, logopédiai, mozgásterápiás és pszichológiai kérdés.
Mára elszegényedő családokat, romos tanyákat találunk Nagycsere-Halápon, a helyi tanyagondnoki szolgálat és a terület lelkipásztora mégsem mondott le a helyiekről. Riportunk a Magyar Református Szeretetszolgálat adományainak átadásáról és az ínséges időkben is megkapó tanyavilágról. 2021. november 28. Debrecenben külön városi testület segíti az MRSZ karácsonyi adománygyűjtő munkáját. A Debreceni Karitatív Testületnek számos helyi vállalkozás és az önkormányzat is tagja, céljuk, hogy összefogva jobban tudjanak segíteni. 2021. november 26. 2014-ben a helyi gyülekezeti házból indult a munka, mára saját irodát működtet a Magyar Református Szeretetszolgálat Ózdon. Megmutatjuk a helyet, ahol a hátrányos helyzetű ózdiak szájából elhangzik a mondat: "Magukhoz olyan jó jönni! " 2021. Korai fejlesztés és diagnosztika - Bethesda Gyermekkórház. november 23. Belőlünk is válhat angyal, titkos segítő! Háromezer rászoruló gyermek karácsonyi álmát teljesíthetjük! A Magyar Református Szeretetszolgálat idén már harmadik alkalommal indította el Karácsonyi Kívánságlista Programját.
Topolánszky Zsindely Katalin, Tamási Márta 12. 30 Ebédszünet 14. 00-15. 45 Plenáris előadások 14. 00 10. A családterápia szemléleti és módszertani lehetőségei a gyermekellátásban. Dr. Komlósi Piroska 14. 35 11. Súlyos betegek pszichoterápiás ellátása – a kezdetektől a rehabilitáció előkészítéséig. Dr. Korzenszky Klára 15. 10 12. Családkonzultációs tevékenység súlyos betegek családjaival. Dr. Szántóné Sorompó Anett 15. 45 Kávészünet 16. 00-18. 00 Workshopok 3 szekcióban Non-medikális lehetőségek az ADHD-val küszködő családok megsegítésére: Az esetkoordinátor rendszer, Életvezetési tréningek, ADHD-specifikus család és párterápia, Étrendi tanácsok. Németh Zsófia, Váradi Nóra, ADHD team Krónikus fájdalom gyermekkorban: tévhitek, csapdák, új törekvések – szuggesztív módszerek. Dr. Gyimesi Szikszai Andrea, Varga Zsófia Autizmus – diagnosztika, akadálymentesítés az autizmussal élő gyermekek számára. Korai fejlesztés tabuk nélkül. Dr. Sztanó Flóra, Dr. Mátyás Anna 19. 30 Kulturális program: Klárisok – Korzenszky Klára mesekoncert 10.
Ács Franciska elmondja, hogy a szülők sokszor azonnali visszajelzést szeretnének. Nem értik, hogy abban a negyedórában miért nem történik valami látványos. Pedig, ha kívülről nem is érezhető, belül fontos és komoly folyamatok indulnak el a gyermekben. Gyakran napokkal, hetekkel később veszi észre a család, hogy autista gyermekük már otthon is kimutat érzelmeket. Kezdetben ezek csak pár percig tartanak, később hosszabb periódusról számolnak be. Zsuzsi a következő, ő három év körüli kislány, most van itt először. Szintén autista. Visszahúzódó, fél, az anyukájába kapaszkodik, aki viszont nagyon lelkes. "Paci. Megsimogatod? Gyere, felülünk a hátára? " Perlaki Kinga megkérte, hogy egy kicsit húzódjon háttérbe. Így Zsuzsi és Vertigo jobban egymásra hangolódhattak. – Láthatod, az anya itt sok volt, de kellett, hogy itt legyen. A kislánynak biztonságot adott, hogy bármikor visszaszaladhat hozzá – magyarázta Perlaki Kinga. Egy kis ismerkedés, közös simogatás után Zsuzsi valóban egyedül is hozzáért az állathoz, Vertigo pedig az orrával bökte meg a kislányt.
Sok tudás és egész munkacsoport kell ahhoz, hogy segíteni lehessen. A KIDSz azonban nemcsak munkacsoport, hanem igazi közösség, és a lelki támasz ugyanúgy része lesz programnak, mint az orvosi diagnosztika - hangsúlyozta Herczegh Anita.