Vannak, akik szerint ez a puding nem mazsolás, hanem szilvás és vannak olyanok is, akik kalácsot mondanak. A diákok még szeretik az atomokat és a "mazsolás puding" kifejezésre sokáig emlékeznek. A jelentése száll el legelőbb, a mazsola legkésőbb. A mazsolás puding nem étel. J oseph John Thomson manchesteri születésű fizikus 1897. április 30-a estéjén egy előadáson bejelentette, hogy felfedezte az elektront. Thomson a kísérleteiben elektromosan gerjesztett (csőbe zárt) gázokat. Egy ilyen eszköz látható az alábbi fotón is. Valójában ez az eszköz éppen Thomsoné volt. A kísérletek során olyan sugarakat fedezett fel, melyek negatív töltésű részecskékből álltak. Arra gondolt, hogy ezek a részecskék nem a bulvársajtóból kerültek oda, hanem az atomok belsejéből. A mazsolás puding élete és halála - H2SO4. E sugarakat katódsugarak nak nevezte. A katódsugarakat valójában özönlő elektron ok alkották. Ezt a nevet Thomson akkor még nem használta, de ez a név az elektromos töltés egységeként már létezett. Az emberiség történetében nagyon sokáig tartotta magát az, hogy az atomok oszthatatlanok.
Ezt hívjuk ma atommagnak. További információk [ szerkesztés] On the Structure of the Atom – J. J. Thomson eredeti cikke
Az egyensúlyi helyzet körüli rezgőmozgás azért jó, mert a rezgő elektron - mint minden gyorsuló töltés - elektromágneses hullámokat sugároz, tehát Thomson atommodellje számot tudott adni az atomok fénykibocsátásáról, vagyis az akkoriban az érdeklődés középpontjában álló jelenségről, hopgy a gázkisülési csőben a gázok látványosan világítanak (emisszió). Továbbá, ha egy ilyen, Thomson-féle atomon áthalad egy elektromágneses hullám, akkor az elektron helyén időben periodikusan változó elektromos térerősség az elektront periodikusan megrángatja, ezáltal rezgésbe hozza, vagyis az elektron mozgási és elektromos potenciális energiára szert téve képes energiát elnyelni az elektromágneses hullámtérből. Ezzel tehát a modell a fényabszorpció jelenségét is értelmezni tudta. Okostankönyv. Sőt, mivel az elektron az egyensúlyi helyzete körül csak bizonyos sajátfrekvenciával tud rezegni (amely frekvenciát a töltés- és tömegelrendezés határozza meg), ezért a gázok szinképének vonalas jellegét is képes volt valamennyire magyarázni, ami pedig akkoriban érthetetlennek számított.
A Thomson-féle atommodell. Elektronok: sárga Pozitív rész: piros A Thomson-féle atommodell vagy más néven mazsoláskalács-modell, mazsoláspuding-modell ( angolul: plum pudding model) egy olyan atommodell, amely szerint az atomban egyenletesen oszlik el a tömeg nagyobb, pozitív töltésű része, és abban mozognak a kis tömegű elektronok. A modellt 1904 -ben Joseph John Thomson fejlesztette ki. Alapállapotban az elektronok úgy oszlanak el, hogy a helyzeti energiájuk minimális legyen. Ha megzavarják az elektronokat, akkor rezegni kezdenek. Mazsolás puding modellbau. Thomson kísérleteket végzett röntgensugárzással, és eredmények azt mutatták, hogy az elektronok száma nagyjából a tömegszámmal egyezik. Thomson atommodelljét Lénárd Fülöp magyar származású német fizikus cáfolta meg, aki elektronokkal bombázott egy fémfóliát (Lénárd-ablak), amin az elektronok eltérülés nélkül haladtak át — tehát az atom nem lehet tömör. A modellt Ernest Rutherford aranyfólián végzett szórási kísérlete döntötte meg, ami kimutatta, hogy az atom tömegének nagy része koncentráltan, kis térfogatban helyezkedik el.
Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok Fermi Dirac statisztika elemei Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika Az atom felépítése Alapfogalmak Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1, 4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja Az egészen kis részek. meli 03 Atomok felépítése Az egészen kis részek 1 Epikürosz ( i. 34-70) az atomokat különböző horgokkal és kapcsokkal képzeli el. Mazsolas pudding modell en. ( kapcsok eltörnek: víz elpárolog - lecsapódik??? ) Arisztotelész ( i. 384-3 Energiaminimum- elve Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön.