Forrás: Németh Andrásné Farkas Gabriella: Magyarország első Erzsébet szobra Nyirádon Erzsébet királyné Általános Iskola, 2002 Tapolca p. 108 JAVASLAT szövege letölthető FALUNAP-ÉRTÉKNAP 2019. KIÁLLÍTÁS anyaga letölthető
Ebben arra buzdított mindenkit, hogy a királyné emlékét megörökítő fákat ültessenek. 1899. február 5-én a községi képviselőtestületi ülésen felolvasták ezt a feliratot és egyhangú határozat született, hogy nem csak fákat ültetnek, hanem még egy díszes mellszobrot is emeltetnek a királynénak. A képviselőtestület megalakította a szobor bizottságot és kijelölte a liget létesítéséhez megfelelő területet. Erzsébet királyné szobra – Köztérkép. " " Már gyűltek az adományok, március elejére a befolyt összeg alapján láthatóvá vált, hogy Polgár Béla kérése meghallgatásra talált. A ligetben a falu lakói a fák ültetésébe kezdtek, a szoborbizottság a fölállítandó szoborhoz kivitelezőt keresett. A Szálló Levelek március 9-i számában arra kérik a budapesti ill. bécsi előfizetőket, hogy tájékozódjanak, mennyibe kerül egy bronzból öntött, vagy márványból faragott 80 cm mellszobor. Először érintkezésbe léptek Gerendai A. és fia budapesti akadémiai szobrászokkal, akik hat hónap alatt készítették volna el carrarai márványból a mellszobrot. A fél év vállalási időt hosszúnak találhatta a szoborbizottság, Nyirád mindenképp az első szeretett volna lenni Erzsébet királyné megörökítésében.
Az alkotást az akkori Eskü (ma Március 15-e) téren avatták fel ünnepélyes keretek között. A szobor fölött a kompozíció részeként ekkor még egy kerek, gloriette-szerű építmény magasodott, ami állandó viták tárgyává vált: voltak, akik teljes stíluszavarnak titulálták, mások szerint túl templomszerű volt, és olyanok is akadtak, akik azzal érveltek, hogy az emlékmű túlságosan nagy tömege elvonja a figyelmet az Erzsébet hídról és a Belvárosi plébániatemplomról. Sisi szobrának kalandos útja – vándorló szobrok | PestBuda. A szobor ma (Fotó: Kozics Júlia) Nyugtalan jelen A valaha volt egyik legtöbb pénzt felemésztő, leghosszabb ideig tervezgetett szobor tehát elkészülte után sem nyugtatta meg a közönséget. A háborút meglepő épségben átvészelő alkotást hosszas vitát követően, végül 1958-ban elbontották, a kerek építmény teljesen megsemmisült, a szobor pedig ideiglenesnek szánt kényszerpihenőre vonult a Kiscelli Múzeumba, majd Sülysápra. Innen végül csak 1986-ban tért vissza, ám ekkor sem eredeti helyére, hanem a Duna szemközti oldalára, a Döbrentei tér mellé, ahol ma is látható.
Az egyik legszebb budapesti szobor kálváriája sajnos igazi XX. századi történet, vitákkal, szocialista városépítészettel, méltatlan, félreeső helyszínnel, elfeledett jelennel. A gondolatban sokszor, a valóságban "csak" háromszor költöző szobor igazán megérdemelne egy szépségéhez méltóbb helyet, ahol végre valóban kiteljesedhetne. Nyitókép: (Fotó: Kozics Júlia)
A középkori Magyarország egyik legjelentősebb, szabad királyi városától, Bártfától alig 5 km-re, É-ra, a hegyek között fakadó sós és vasas víz gyógyhatása már a középkorban ismert volt. A város polgárainak itteni fürdőzésére a 16. század óta vannak írásos adatok. Modern fürdőhellyé ugyanakkor a 19. század második felében épült ki a hegyi telep. Az ekkor az úri osztály körében az egész országban és határon túl is ismert és kedvelt fürdőhelyen számos gyógyszálló, szanatórium és remek, századfordulós villa épült fel. A csodás természeti környezetben álló épületek környékét gondosan parkosították. Ezek az épületek – jobb-rosszabb állapotban - jelentős részben máig állnak, ugyanakkor közéjük és köréjük a 20. Erzsébet királyné-szobor – Köztérkép. sz második felében modern, mára sokszor avult kinézetű fürdőépületeket emeltek. Bártfafürdő híres vendégei közé számított I. Sándor orosz cár és Erzsébet, Ferenc József császár és király neje. Azután, hogy a sokak által kedvelt királynét 1898-ban Genfben meggyilkolták, a császárhoz való lojalitás jeleként, egész Magyarországon végigsöpört a mindenki Sisi-jének való emlékhely és szoborállítási láz.
A pályázat elbírálása során a az észt cég kedvezőbb ajánlatát kizárták, emiatt a Skinest Rail jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és panasszal élt az Európai Bizottság felé is. A BKV Zrt. ezért nem köthette meg tervezett időpontban a szerződést az orosz nyertessel, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése nyomán erre végül mégis lehetőség nyílt. Az eljárásban a BKV több dokumentummal is bizonyította, hogy a 3-as metró szerelvényei rossz állapotban vannak, a testület pedig megállapította a kiemelkedően fontos közérdek védelmének szükségességét. Az eljárásban nyertes Metrowagonmash Nyrt. 219, 1 millió euróért (69 milliárd forint) végezte el a 37 darab, hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A járművek garantált élettartama 25 év. Az észt fél szerint a BKV úgy hirdette ki a pályázatot, hogy tisztában volt vele: a műszaki leírás félreérthető. Az oroszok gyors teljesítése és felújításba (minimális szereppel) bevont Dunakeszi Járműjavítóval szemben az észt ajánlat nemcsak kilencmilliárddal olcsóbb volt, de korszerűbb, továbbá 5 évvel hosszabb garanciát ígért.
Már 1900-ban kiírták az első szoborpályázatot, ám a döntőbizottság annyira finnyás volt, hogy csak az ötödik kör lett végül sikeres. Ekkor már 1919-et írtunk. A győztes Zala György szobrász és Hikisch Rezső műépítész lett, utóbbi a szobor otthonául szolgáló kupolacsarnokot tervezte. Ezzel még nem ért véget az emlékmű kálváriája, ugyanis nehezen döntöttek arról is, hogy hol állítsák fel. Eredetileg a Várban lévő Szent György teret szemelték ki, ám 1925-ben végül arról határoztak, hogy az Eskü téren, a királyné nevét viselő híd szomszédságában állítják fel. Fotó: Fortepan / Karabélyos Péter A szobor ezt követően afféle zarándokhellyé vált, rengetegen keresték fel és vittek virágot a magyarok barátjának, ráadásul a kupolacsarnokon belül le is lehetett telepedni, hogy úgy csodálhassa meg az ember a szobrot. De a jó világ nem tartott sokáig. Akármilyen impozánsan mutatott is a téren az építmény a szoborral együtt, és akármilyen szerencsésen úszta is meg a II. világháború pusztítását, a kommunista hatalomátvétellel – mint annyi minden más sem – már nem bírt.
Kreinbacher József 2002-ben alapította a birtokot és vásárolta első dűlőit a Somló hegyen. 2003 óta folyamatos az ültetvények újratelepítése és a szőlészet, a borászat fejlesztése, hogy a terroirt leginkább kifejező borok születhessenek meg. Mára mintegy 60 hektáron gazdálkodunk organikusan és évente további 20-30 hektárról szüretelünk. bazalttal kövezett út a jövőbe Történetünk 2011-ben érkezett következő nagy állomásához az Európai Uniós támogatással megvalósult új birtokközpont, borászat és pezsgőpincészet átadásával. Kreinbacher józsef wikipédia wikipedia russia. Az első itt készített pezsgők 2014-ben mutatkoztak be, újabb fejezetet nyitva a borvidék történetében. 2015 tavaszától egyedi kialakítású szobák és bistro, borbár várja mindazokat, akik még közelebbről szeretnék felfedezni Somló borait és dűlőit, vagy a tradicionális pezsgőkészítés lépéseivel ismerkednének. borok vulkáni örökséggel A Nagy-Somlói borvidék története 4-5 millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a felszínre tört láva megszilárdult bazalttömege fokozatosan kiemelkedett az egykori beltenger kiszáradt medréből.
stb. stb. A sokra hivatott Tanítvány szerint innen tudjuk meg a tutit, ki volt Makovecz. Tőlem meg nem. Majd meglátjuk... :-) De az első kritikus (? Adatbázis: Kreinbacher József, Száraz István | K-Monitor. ) cikknek is vegyük hasznát, a cím (Építészt templomáról... ) mintaadó mondásának nyomán (Madarat tolláról, embert barátjáról) próbáljuk meg megismerni Makovecz építészetét Őrfi József szerinti "legnevesebb tanítványa", Ekler Dezső művei alapján. Hisz csakis szellemi rokok, netán ikrek lehetnek... Csapjunk a közepébe, ma itt tart a Tanítvány, Alkotótárs és Szakavatott Baráti Életműmagyarázó (mármint Makovecz életművéé) saját építészeti "nyelve", melyről az eltávozott Mester-Társ életművére, mint madárra tolláról ráismerhetünk: TL-ház, Budapest, XII. ker. 2005: Organikus, ősmagyar. A makoveczi életmű megértésének Kapuőrétől... Kicsit meghökkentő ahhoz képest, hogy a Makovecz-hívők táborának a korábbi bejegyzéseimben már emlegetett nép-nemzeti, hazafias, konzervatív része, amelynek tagjai különösen dühösek bálványuk levakolózásáért, a Mester és Iskolája fő névjegyének a magyar népi, nemzeti hagyományra alapozást és a beton-modernizmus harcos elutasítását vélik!!!
A Kreinbacher Birtokot 2002-ben alapította, s jelenleg már 28 hektár saját szőlőben termeli a furmint, chardonay, olaszrizling és a méltán híres helyi juhfark alapanyagát. A 44 éves üzletember eddigi fejlesztései megközelítik a kétmilliárd forintot, a cél pedig nem más, mint a Somló hegy turisztikai, borturisztikai kiépítése. Kreinbacher józsef wikipédia wikipedia uk. A Kreinbacher-borászatban kétféle minőségű bort állítanak elő: az alapító nevével fémjelzett csúcsborokat és a Szent Ilona Borház névvel kiegészített középkategóriás italokat. Mindkét fajtát értékeli és elismeri a magyar és külföldi szakma, Kreinbacher borai ugyanis sorra nyerik a versenyeket.