Energosystem ES-XPS-03 polisztirol lábazati hőszigetelő lemez 3 cm vastag Részletes leírás Érdesített felületű egyenes élképzésű zárt cellás extrudált polisztirolt, azaz XPS-t alkalmaznak lábazatok, bennmaradó zsaluzatok, vasbeton koszorúk hőszigetelésére. Ennek a speciális granulátumból előállított anyagnak a tulajdonságai ehhez éppen ideálisak, mivel vízfelvevő képessége elenyésző (0, 2? 1, 0 V%), nem csak víz-, de fagyálló is. Austrotherm EPS 80 homlokzati hungarocell-- 3 cm - szigetele. Az XPS lábazati hőszigetelés 3 cm vastag akár három méter mélyen is belemeríthető a talajvízbe anélkül, hogy a szerkezeti, mechanikai tulajdonságok megváltozásával kellene számolni. Hővezetési tényező - 20-40 mm vastagság: λD = 0, 031 W/(mK) - 50-80 mm vastagság: λD = 0, 036 W/(mK) - 90-120 mm vastagság: λD = 0, 038 W/(mK) Hőellenállási érték 40 mm vastagságra: Rd=1, 15 m2K/W Terhelhetőség - 20-30 mm vastagság: 10%=200 kPa - 40-120 mm vastagság: 10%=300 kPa Méretstabilitás (48óra, 23°C, 90%): DS(th)=5% Éghetőség: "E" osztály Páradiffúziós ellenállás: MU=100-200 Diffúziós vízfelvétel: WD(v)5WD(v)5 - 50 mm vastagságig - 50-100 mm vastagságig Vízfelvétel merítésnél: WL(t)i= P<0, 7; R<1, 5
Jótállás, szavatosság: Törvényi előírásoknak és a forgalmazó szállítási feltételeinek megfelelően - a vonatkozó műszaki előírásokban foglaltak betartása és a vásárlást igazoló számla bemutatása esetén. Vonatkozó előírások, specifikációk: MSZ EN 13163, MSZ EN 13172 Lehetséges veszélyek, megelőző előírások: Az 1907/2006/EK rendelet alapján nem biztonsági adatlap köteles termék Ezen műszaki adatlap a termékre vonatkozó és pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok, információk, valamint általános ismeretek birtokában került összeállításra. Az adatlapban foglaltak tartalma folyamatos ellenőrzés alatt áll, indokolt esetben frissítésre, új ismeretek birtokában kiegészítésre kerül. A termék a megadott műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, de mivel összes végfelhasználási lehetősége előre nem ismert, minden esetben a tervező és/vagy végfelhasználó felelőssége meggyőződni a termék adott szerkezetben, adott módon történő alkalmazhatóságáról. Galéria
Masterplast Hungarocell EPS 3cm hőszigetelő lemez 8m²/bála Expandált polisztirol (EPS) maggal készülő, keményhab lemez homlokzati hőszigetelő rendszerekhez. Nedvességtől védett módon, lábazatvonal felett beépítve alkalmazható. Tűzvédelmi besorolás: E Hővezetési tényező: 0, 039W/mK Nyomószilárdság: 80kPa azaz 8t/m² terhelésnek felel meg Szélesség: 50cm Hosszúság: 100cm Vastagság: 3cm Kiszerelés: 8m²/bála Országos kiszállítás bruttó 190. 000Ft felett ingyenes, az alatt bruttó 19. 000Ft.
Másrészt a nukleáris családnak is nehéz nehézségekkel kell szembenéznie: a válási esetek számának növekedése, amely új családformákat hoz magával, annak bizonyítékával szemben, hogy a szerelem már nem egy életre szól (vagy sok esetben, ez nem). A várható élettartam növekedése új nehézséget jelentett a páros együttélésben is. A nagycsalád Ez a modell volt a domináns a nyugaton. Meg kell jegyezni, hogy a nagycsalád azt a csoportot jelenti, amely más szeretteik és rokonai integrációjából áll. Például gyakori, hogy a nagycsalád ilyen esküvőkön és rendezvényeken vesz részt, amelyeket ebben a csoportban tartanak. Éppen ellenkezőleg, az otthoni együttélés az intimitás magját jelenti, amelyben csak a szülők és a gyerekek élnek. A családi kapcsolatokat a szeretet jellemzi, mivel a szülők az életük során feltétel nélküli támogatást nyújtanak gyermekeiknek. A család a társadalmi struktúra egy olyan formája, amelynek megvannak a maga törvényei (az együttélés szabályai). Fotók: iStock - Dragan Radojevic / sturti
A gyermekek jogaiból kiindulva azonban az Alaptörvény 2013 előtti szövegezése alapján nem tartotta megengedhetőnek az alkotmányos testület azt, hogy a családok védelméről szóló törvény az Alaptörvény család fogalmához képest leszűkítő meghatározást alkalmazzon, hiszen az említett törvény a jogforrási rendszerben alacsonyabb szinten áll, mint az Alaptörvény. A testület ugyanis akként érvelt, hogy mivel az Alaptörvény nem adott iránymutatást a család fogalmára nézve, annak szociológiai fogalmából kiindulva a törvény család fogalmát meghatározó 7. szakaszát megsemmisíthető a fentiek alapján. Az Alaptörvény negyedik módosítása: a család alkotmányi fogalma Az Alaptörvény negyedik módosítása azonban a családot és házasságot védendő értékké nyilvánító L) cikket azzal egészítette ki, hogy kimondta, a "családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony". Az Alaptörvény ezzel kifejezetten is kimondva a tradicionális értékeket emelte jogszabályi szintre, amelynek alapján a különnemű párok kizárólag házasságkötés révén kerülhetnek egymással családi kapcsolatba.
A ragaszkodás, a hűség és a szeretet a kapcsolat összetartóereje. A család funkciói:gyermekek szocializációja A gyermekek elsődleges szocializációja a családban történik. A társas együttélés legalapvetőbb formáit itt tanuljuk meg, itt tanuljuk meg a társadalmi életünket alapjaiban meghatározó dolgokat, például a beszédet. A családi életciklus változásai Egy család a története során bizonyos jól meghatározható ciklusokon, szakaszokon megy keresztül. Például: 1. a házasságkötés utáni első öt évben megszületik az első gyermek 2. az anya ismét munkát vállal, a gyermek nappali intézménybe kerül (óvoda, iskola) 25 éves korukig a gyermekek "kirepülnek", önálló családot alakítanak stb.
Család-e az együttélő különnemű pár, vagy akár egynemű pár? Esetleg akkor válnak-e a családdá, ha gyermekük is születik, vagy kizárólag a házastársak minősülnek családnak akár gyermekkel, akár anélkül? A család törvényi fogalma A család fogalmát az Alaptörvény negyedik módosítása előtt maga az Alaptörvény pontosan nem határozta meg. A kérdést kezdetben a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény rendezte, amely deklarálta, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, valamint a szülő-gyermek viszony, amely utóbbi alapja egyaránt lehet a vérségi kapcsolat vagy az örökbefogadás is. A házasságkötéshez való jog mint emberi jog Az Alkotmánybíróság a törvényt az Alaptörvény negyedik módosítása előtt több ízben is vizsgálta. A testület kiindulási pontját az az 1992-ben hozott döntés képezte, amely a házasságkötéshez való jogot az emberi méltósághoz való jog egyik megnyilvánulási formájaként értelmezte, amely egyben a házasságkötés szabadságát is kifejezi. Az alkotmányos testület állandó gyakorlata alapján ugyanis házasságkötéshez való jog az önrendelkezési szabadság megnyilvánulása, amely mint ilyen, az emberi méltósághoz való jog részének tekinthető.
Ez az értelmezés azonban még korábban sem vezetett odáig, hogy az Alkotmánybíróság az egyneműek házasságkötését is elismerje, hiszen a magyar kultúra alapján a házasság hagyományosan férfi és nő életközösségét jelenti, és amelynek célja tipikusan a gyermek(ek) születése és családban való felnevelése, valamint a házastársak egymásról történő gondoskodása és támogatása. Érdemes azonban kiemelni, hogy csak a házastársak különneműsége az, ami előfeltétele a házasságnak, a gyermekek nemzésére vagy a szülésére való képesség azonban már nem tekinthető sem fogalmi elemnek, sem feltételnek. Már ez a döntés is leszögezte, hogy a házasság és a család intézményét azért is említi együtt az alapnorma, mivel a házasság egyben a közös gyermekkel is rendelkező család alapításának a tradicionális és bevett alapja. [14/1995. (III. 13. ) AB határozat] A családok szociológiai fogalma A családok védelméről szóló törvényben szereplő fogalmat, amely az együttélést nem tekintette családnak az alapvető jogok biztosa azért támadta meg.