KORÁL - Budai Ifjúsági Park - 1980 május 1. - YouTube
Értékelés: 251 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: 1961. augusztus 20-án nyitott meg Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Kezdetben a belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére volt lehetséges. Megjelenés az előírás szerint: nyakkendőben, világos ingben, zakóban, és a fiúknak rövidre nyírt frizurával. Az Ifipark történetének 23 éve alatt ez a szabály is lassan megváltozott, mint ahogy változott a zenei ízlés, átalakult sok minden más is az országban is és a park vezetése is többször lecserélődött. A nyitáskor még tinédzser koncertrajongók felnőttek, helyüket egy következő korosztály foglalta el. Egy dolog azonban állandó maradt; aki számított a magyar rock életben, az itt fellépett. 1984. szeptember 23-án a kőoroszlánok őrizte kapuk hosszú időre bezárultak az ifjúság előtt. A műsor ismertetése: A Hogy volt!? arra a kimeríthetetlen archívumra épül, ahol sok évtized műsoros dokumentumai sorakoznak a polcokon. Igaz, a filmtekercseket és a kazettákat felváltották a szerverek, de a lényeg nem változott, a műsor korszerűen mutatja be a múlt televíziózását és filmgyártását.
1964-ben tízezrek tolongtak a koncertjeiken. A hatvanas években játszott itt – kezdetben csak sörért és virsliért, majd 100-150 forintos gázsiért – a Metró, a Bergendy, az Illés, a Liversing, a Dogs, a Kex, a Juventus, a Mini, a Tűzkerék a Sakk-Matt és mindenki más, aki számított. Az Ifipark ugyanis kihagyhatatlan hely volt. Aki meg akarta méretni magát, annak itt fel kellett lépnie, nyitni vagy zárni a szezont külön rangot jelentett. Az Ifipark jóval több volt, mint koncerthelyszín, a magyar hatvanas évek szimbóluma lett. A népszerűséggel jöttek a botrányok is. Már nem csak Rajnákék kezéből repültek a hatalmas pofonok, a külvárosi galerik és a belvárosi jampecek is itt intézték el nézeteltéréseiket. A slusszpoén az volt, amikor fény derült a vezetőség bűnügyeire: Rajnákot és társait sikkasztásért tartóztatta le a rendőrség. A hetvenes években játszott az Ifiparkban a Gemini, a Taurus, a Generál, a Tűzkerék, a Skorpió, a Hungária, az M7, az Omega, a Fonográf, az East, a Beatrice, a Gesarol, a P. Mobil és a lengyel SBB is, de a hely kicsit vesztett varázsából, csökkentek a nézőszámok.
Ezen költségek és munkálatok során létrehoztak egy 500 méternyi táncteret, 800 személyes vacsorázóhelyet, összesen 2500 fő számára biztosítottak szórakozási lehetőséget. A park 1961. augusztus 20-án nyitott. Öt forint volt a belépőjegy, s már akkor kialakította a park igazgatósága a később oly sok konfliktus és ellenállás forrásává vált megjelenési egyenruházatot: fiúknak rövid haj, öltöny (vagy legalább zakó), fehér ing, nyakkendő, lányoknak pedig szoknya. A parknak több, kezdetben kialakított szabálya elhalt vagy átalakult, de megmaradt a ruházat és a hajviselet ellenőrzése, a belépés feltételeként. " - írja Balázs Magdolna Az ifipark című tanulmányában (Budapesti Negyed, 1994/1). 24 éve zárva A Várkert-bazár ma már metafizikai táj, Chirico után, az egykori Fővárosi Tanács, a Budapesti Művelődési Központ, majd pedig az I. kerületi önkormányzat és a kulturális minisztérium közreműködésével. Nehéz elhinni, de azokban a percekben, amikor az Ybl Miklós téren nem járnak autók, ha nagyon figyel az ember, hallani lehet, ahogy az enyészet őrlőfogai között porlad a kő Olyn, mint a mesében.
ÁDY, 2010, augusztus 25 - 14:39 gerlac, 2010, augusztus 27 - 15:53 Ha már így szóba jőtt ez az igazán nagymúlttal rendelkező hely ez által a jelvény (vagy kitűző? ) által, felmerül bennem egy-két, engem már régóta foglalkozató kérdés a parkkal kapcsolatban! Miért nem állítják helyre ezt a réggebben egész jól fünkcionáló ifjúsági, szabadtéri szórakozóhelyet??? Itt a nyári hónapokban rengeteg szadtéri rendezvényt, koncertet, fesztivált stb lehetne rendezni a magyar és a külföldi vendégeknek egyaránt. A szórakozásra, kikapcsolódásra mindíg is volt, és lesz is igényük az embereknek! Ahogy elnéztem a tévében is a beszámolót ennek a helynek az építészeti pusztulásáról, értetlenül bámultam a képsorokat! Minél inkább húzzák, halogatják ennek a jobb sorsra érdemes helynek a felújítását, tatarozását annál inkább többe fognak kerülni az esetleges munkálatok, vagy annál inkább távolabbra kerül annak az esélye, hogy egyáltalán érdemes legyen bármit is kezdeni vele! Bizonyára sokan vannak még az én korosztályomból, akik még annakidelyén a szigorú őltőzködési és egyéb szabályok mellett, be-be látogattunk az ifi parkba kedvenc zenekarunk énekeseink produkcióját élőben meghallgatni.
Az évtized vége felé jött a Park második aranykora, amikor a rockbandák vonzották be csöves közönségüket. Az Edda egy parkos bulin rögzítette első kislemezét, a Karthago itt játszotta először Rekviem című dalát, a Piramis 1979-ben télen adott teltházas szabadtéri koncertet. Az épület azonban egyre romosabb állapotba került, és 1980 májusában kis híján tragédia történt. Egy Óceán/Edda koncerten a sorban álló fiatalokra omlott az egyik kőkorlát, többen megsebesültek. A Parkot életveszélyesnek nyilvánították, bezárták, és csak a következő évben, kisebb alapterületen nyitott újra. Ekkor már a rock-korszak is hanyatlóban volt, jött a punk és az új hullám, a zenei élet központjai a kis klubok lettek, és épült a Petőfi Csarnok is a Városligetben. Az Ifipark végül 1984 szeptemberében, egy Elektromos Temetés címre keresztelt P. Mobil koncerttel búcsúzott. Fotók (Fortepan)
A járvány ideje alatt megugrott azoknak a száma, akik több magyar árut vesznek. A fogyasztókat a hazai áruk kiválasztásában leginkább a védjegyek segítik. A védjegy megszerzése | Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.. Ezek közül a Magyar Terméket tanúsító védjegyet nevezte meg a legtöbb megkérdezett a magyar eredetet mutató jelölések közül. - A hazai vásárlók egyre nagyobb arányban keresik az itthon készült árukat, ez pedig most fontosabb, mint a Magyar Termék védjegyrendszert működtető cég létrehozása óta eltelt 15 évben bármikor – emelte ki Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője a fogyasztói felmérésüket bemutató online sajtótájékoztatójukon. Az InnoFood Marketing által végzett kutatás eredménye azt mutatja, hogy a megkérdezettek 84, 2 százaléka említette az eredetmeghatározás segítőjeként a védjegyeket, míg például az ismert, magyaros hangzású márkanevet csak 32, 8 százalékuk. A friss kutatásból kiderült, hogy a vásárlók több mint egyharmada 10 százalékkal többet is hajlandó fizetni egy termékért, ha az Magyarországon készült.
Eddigi sikeres védjegyei mellé most két újabbat vezet be a Magyar Termék Nonprofit Kft, ezúttal a környezetvédelem, a fenntarthatóság is komoly szerepet kap. Magyar Termék Míg néhány éve még a Kiváló Áruk Fóruma volt az egyetlen közismert védjegy, ez már 2-3 éve megszűnt, viszont megjelent a Magyar Termék védjegy, melyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. honosított meg, és mára igen elterjedt lett. Még több magyar termék az ALDI kínálatában | Trade magazin. Benedek Eszter, a Magyar Védjegy Nonprofit Kft ügyvezetője sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztó ítélet megváltozott: nem csak önmagában a magyar terméket részesítik előnyben, hanem ezen belül a Magyar Termék védjeggyel ellátott árukat is favorizálják a többivel szemben, ez már 1300 milliárd forint értékű árut érint évente. Az újak Idén két új védjegyet vezetnek be: a Kiváló Termék és az Ökologikus védjegyeket: ez utóbbi azon hazai termékeket jelöli, amely megfelel bizonyos környezetvédelmi szempontoknak. Kramer Tamás, a ConsAct Kft ügyvezetője, tanúsítási projektvezető a szakmai részletekről beszélt.
Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy Magyarország területének közel egynegyede természet közeli állapotban maradt fenn, ez óriási nemzeti érték európai uniós viszonylatban is. Ugyanakkor e területek feldaraboltságuk miatt folyamatos beavatkozást igényelnek. Ezt végzi tíz nemzeti park, mintegy 300 ezer hektáron vagyonkezelőként. Magyar termék védjegy. A terület felét a parkok használják, másik részét mintegy kétezer bérlőnek adják ki. A védjegy elsősorban nekik szól, hogy fenntartsák a természeti erőforrásokat, fejlesszék a falusi önfoglalkoztatást. A védjegyre azok jogosultak, akik védett természeti területen, vagy Natura 2000 területen tevékenykednek, termékeik elsősorban helyi nyersanyagokból készülnek, a termék megjelenésével pedig jól reprezentálják a térség természeti, táji és kulturális sajtosságait. A védjegyre pályázni lehet, egy-öt éves időszakra. A Nemzeti Parki Termék Körúton a turisztikai szolgáltatóknak mutatják be a védjegyrendszert. A sarródi rendezvény alkalmával újabb három termelő kapta meg a védjegy használati jogát.
Kerti Kalendárium Segíti a kertészkedők munkáját Az elsősorban kiskert-tulajdonosoknak szóló immár 30 éve megjelenő lap segíti a kertbarátok, a kertészgazdák munkáját. Praktikus tanácsokkal szolgálja a hobbikertészek igényeit. A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Borászati Füzetek A hegyközségek szakfolyóirata A Borászati Füzetek szerkesztői, munkatársai maguk is ismert és elismert szakemberek. Az újság sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatásával széles olvasótábort tudhat maga mögött. Egyre népszerűbb a Nemzeti Parki Termék védjegy. Speciális témaköreivel, szakszerűségével a hazai szőlész-borász sajtópiacon nem csak vezető, de egyedülálló is. A Mi Erdőnk A magyar állami erdészeti részvénytársaságok lapja A kéthavonta megjelenő magazin bemutatja az állami erdőgazdaságok tevékenységét, feladatait, ahogyan védik és gyarapítják az állami erdővagyont, és eleget tesznek a társadalom közjóléti elvárásainak is.
Most azt az üzenetet is fontosnak tartjuk eljuttatni a fogyasztókhoz, hogy ez egy ízig-vérig hazai termék. Így a ropira és a perecre is rákerül a jól ismert Hazai Termék védjegy. "
Az utóbbihoz hozzátette: az először megrendezett "Ünnepeljünk hazai termékekkel! " elnevezésű közösségi reklámhadjárattal azt kívánják elérni, hogy a karácsonyi nagybevásárlások idején is figyeljünk a termékek hazai eredetére, ezzel is támogatva a magyarországi gyártókat és dolgozóikat. A kép illusztráció (Forrás: Adobe Stock) Tóth László, a kétszázadik védjegyhasználó cég, az Unió Coop Zrt. vezérigazgatója elmondta: ugyan nem ők voltak, akik a hetvenes évek elején kitalálták az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Nógrádi ropit, de amikor 2013-ban hozzájuk került a gyártó és forgalmazó cég, lelkesen felkarolták a terméket. A jelenlegi gyártási volumen érzékeltetésére Tóth László elmondta: az éves lisztfelhasználásuk 1100 tonna. Ha az ebből előállított ropogtatnivalókat mind 45-50 grammos kiszerelésbe csomagolnák, akkor ez több mint 20 millió zacskót jelentene. "Nagyon szeretik az emberek, és bármilyen versenyen, teszten is szerepel, mindig nagyon jó pozíciókat ér el. Tehát a kiváló minősége köztudott.