Ekkor már 31 éves volt. A csúcsra Melbourne-ben jutott fel, ahol az olimpiai játékok legeredményesebb sportolója volt. Izraelben telepedett le, ahol 1958 és 1980 között a tornász válogatott edzője volt. A legöregebb olimpiai bajnok Keleti Ágnes életéről videó készült, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a tokiói olimpia népszerűsítésére használt fel. A tokiói olimpiát a Covid 19 vírusjárvány miatt egy évvel elhalasztották, és tavaly nyáron rendezték meg. Két magyar élsportoló, Gyurta Dániel és Fábián László személyesen is felköszönti Keleti Ágnest, aki 101-ik születésnapját ünnepli Izraelben.
Dani és Laci biztosan meglátogatja, egyébként az összejövetelen lesz virág és torta is, mi, a barátok pedig énekköszöntéssel is készülünk neki. Minden résztvevőnek azonban a helyszínen koronavírus gyorstesztet kell elvégeznie " – közölte Róth Tamás. Keleti Ágnes, aki számára a torna örök mulatság (Fotó: Róth Tamás) A tornásznő, aki egyetlen olimpián négy aranyérmet szerzett Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, családja a nevét később Keletire változtatta. 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt, 1939-ben lett a tornaválogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte. Származása miatt eltiltották a versenyzéstől. A második világháború borzalmait és a német megszállás utáni időszakot Juhász Piroska néven, hamis papírokkal Szalkszentmártonban vészelte át. Annak ellenére, hogy korábban évekig nem edzhetett, 1948-ban kijutott a londoni olimpiára, ott végül mégsem szerepelhetett, ugyanis az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett.
Magyarországra csak a rendszerváltás után látogatott vissza, végül 1999-ben költözött haza végleg. Kitüntetéseinek és díjainak száma szinte végtelen, de Keleti Ágnes számára a sport nem erről szólt: "Nem az érmek és a kitüntetések számítanak igazán, hanem azok az élmények, amiket az érmekig vezető úton megszerez az ember. Imádtam a tornát, mert sok helyre utazhattam el miatta, ráadásul ingyen! " – mesélte nevetve egy korábbi interjúban. 99 évesen is remek egészségi állapotnak örvend, orvosai óvják, figyel is tanácsaikra, de mindig is azt tartotta szem előtt, hogy teljes életet élhessen. A mozgás a mai napig része az életének, és interjúkat is szívesen ad. Boldog születésnapot kívánunk!
születésnap tornász Nemzet Sportolója Keleti Ágnes
A 95 éves ötszö rös olimpiai bajnok magyar tornász, a holokauszt túlélő Keleti Ágnesről nevezték el a BZSH Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium tornatermét. A névadó ünnepségen beszédet mondott Heisler András, a Mazsihisz elnöke; Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke; Verő Tamás rabbi, valamint tornabemutatót tartottak az MTK fiatal sportolói is. A névadásnak köszönhetően már két kimagasló személyiség neve díszeleg az intézményben. A névadó egykori nagy tiszteletben álló rabbié, Scheiber Sándoré, valamint egy nagyszerű sportolóé, Keleti Ágnesé. Keleti Ágnest a Nemzet Sportolója címmel tüntették ki. Ötszörös olimpiai bajnok tornász, a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. Jelenleg ő a legidősebb magyar olimpiai bajnok. 1952-ben Helsinkiben, és 1956-ban Melbourne-ben szerzett olimpiai aranyérmet. Utóbbi Olimpián talajon, gerendán, felemás korláton, és kéziszer gyakorlatban is ő bizonyult a világ legjobbjának.
A sajtóbemutatón a járványveszély miatt a kötet főszereplőjét fia, Bíró Rafael képviselte, de rövidfilmen látható volt Keleti Ágnes is, amint otthonában kezében tartja, nézegeti a könyvet, és azt mondja, hogy örül neki. Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta: Keleti Ágnes eredményeit mindenki ismeri. "Ági néni élettörténete nemcsak a hosszúsága miatt különleges, hanem azért is, mert a tornász mellett egy édesanya és egy sportszakember életét is megismerjük". "Az az egészséges, pozitív életszemlélet, amely Ági nénit jellemzi, mindannyiunk számára példa lehet" – hangsúlyozta Szabó Tünde. A Keleti Ágnes ötszörös olimpiai győztes tornásznőről szóló, Keleti 100 "Mert szeretek élni" című könyv a kötet bemutatóján a Testnevelési Egyetemen 2020. november 9-én. MTI/Kovács Tamás Schmitt Pál olimpiai bajnok vívó, a Nemzet Sportolója, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt elnöke, a könyv előszavának szerzője emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, amikor létrehozták a Nemzet Sportolója címet, Keleti Ágnes volt az első, akinek a neve elismerésre méltóként felvetődött.
Magyar Zoltán olimpiai bajnok tornász, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnöke elmondta, hogy miután a mű kiadásának ötletével Dobor Dezső megkereste őt, mindenki az első szóra csatlakozott támogatónak. A kiadásban az MATSZ mellett közreműködött többek között az Emmi, a Testnevelési Egyetem (TE) és Újpest önkormányzata is. Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: "Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen". Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte.
Krajniak kilátásba helyezte az ún. startbér bevezetését is, amelynek összege a minimálbér 75%-ának felelne meg. 2021-ben a startbér bruttó 465 euró, nettó 404 euró lenne. Az összeget a tartósan, vagyis több mint 12 hónapja munkanélküliként nyilvántartott álláskeresők kérhetnék. 467 ezer 300 forint a bruttó átlagkereset - JÁRMŰIPAR.HU. Legfeljebb egy évig folyósítanák nekik. Egy év után feljebb léphetnének a minimálbér szintjére, ha találnának munkát. Egy szerdai bejelentés szerint jövőre a duplájára nő a 7 és 15 év közötti, eltartott gyermek után járó adókedvezmény. Krajniak szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minimálbérért dolgozó, egygyerekes szülők nettó bevétele havonta 54 euróval, a kétgyerekeseké 70 euróval, a háromgyerekeseké pedig 102 euróval fog emelkedni. Megosztás Címkék
Az emelt összegeket először február 8-ig kell átutalni a biztosítókba, hiszen a befizetések mindig az előző hónapra vonatkoznak. Alig emelkedik a nyugdíj Mivel a nyugdíjemelés mértékét a fogyasztói árak évközi emelkedéséhez igazították, és ez a statisztikai hivatal adatai alapján 1, 3%, így csupán ennyivel növekednek 2022-ben a nyugdíjak. Januárban a Szociális Biztosító tájékoztató levelet is küld majd az emelésről, amelyet már a januári nyugdíj is tartalmaz majd. Összesen mintegy 1, 4 millió nyugdíjas kap januártól több pénzt. Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a minimálnyugdíjak nem emelkednek. Változnak a szociális juttatások: hol és mennyivel járunk jobban vagy rosszabbul? | ma7.sk. Ennek összege jelenleg 334, 30 euró. Azok, akiknek a kiszámolt nyugdíjuk az emeléssel együtt is alacsonyabb a meghatározott minimálnyugdíjnál, továbbra is az utóbbi összeget kapják majd meg, hiszen azzal járnak jobban. Ha valaki eddig minimálnyugdíjat kapott, de az emeléssel a kiszámolt nyugdíj összege meghaladná a minimálnyugdíjat, akkor a jogosult az új, emelt összeget kapja majd kézhez.
Itt máskor azt kérjük, hogy támogasd a G7-et. Most az kérjük, támogasd azokat, akiknek most van rá a legnagyobb szükségük. Az elmúlt pár hétben több cikkben is foglalkoztunk a munka világát érintő legfontosabb magyar mutatók alakulásával az elmúlt 20 évben. Ebben a cikkben ezek közül a legfontosabbakat összegezve a trendeket mozgató legfontosabb folyamatokat és kormányzati intézkedéseket is megpróbáljuk részletesebben bemutatni. Meg sem közelítettük az egymillió új munkahelyet, de szépen javultak a foglalkoztatottsági adatok A munkaerőpiaci mutatók közül az egyik legfontosabb a foglalkoztatottság, amiről korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy bár a 2010-ben megígért egymillió munkahely nem jött létre az évtized végéig, a visegrádi országokkal összehasonlítva mégis kiemelkedően javultak az alapvető munkaerőpiaci adatok. Hivatalos: A magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Hasonló, bár egy kicsit eltérő következtetésre jut ugyanebben a témában Köllő János, Oblath Gábor és Scharle Ágota tanulmánya, amely a 2020-as Munkaerőpiaci Tükörben jelent meg.
A foglalkoztatottság növekedését segíthette elő az is, hogy 2016-tól kezdve a hatéves bérmegállapodás értelmében a munkaadói és munkavállalói járulékokat is csökkentették, tehát ilyen értelemben olcsóbbá vált egy munkavállaló foglalkoztatása Magyarországon (bár a munkához kapcsolódó adók még a csökkentések ellenére is élmezőnyben vannak az OECD-országok között). Összefoglalva: ebben az időszakban kiléptek a munkapiacról a nagyobb, és kevésbé iskolázott generációk, és beléptek kisebb, de jóval iskolázottabb fiatalok. A legnagyobb hatása a diplomások, illetve kisebb mértékben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számbeli növekedésének volt, emellett pedig jelentősen növelte a foglalkoztatást, hogy az 55 éven felüliek korcsoportjában jelentősen nőtt azoknak az aránya, akik dolgoztak. Eközben jelentős mennyiségben öregedtek ki a foglalkoztatottak közül a középfokú szakképzést végzettek, és a legfeljebb általános iskolát végzettek. A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a munkaerőpiaci teljesítmény javulásában meghatározó szerepet játszott két, hosszabb távon ható tényező.
Ilyen forrásból ugyanis inkább a felsőbb tizedek jövedelme növekedett átlag felett. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak az olyan intézkedések, mint az egykulcsos adó kombinálása a magas áfával, a jobban keresők számára kedvezőbb családpolitika és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése. A 2010-es évek jövedelmeket érintő jelentős eredménye a szegénységi mutatók, és ezen belül is a súlyos nélkülözők arányának csökkenése. Amíg 2004-ben még több mint a magyarok ötöde számított ilyen értelemben szegénynek, 2020-ban már csak 8 százalék körül alakult a deprivált magyarok aránya. Ez az arány ugyanakkor még mindig magasabb volt a többi visegrádi országban mért szintnél, és ugyanez igaz, ha a különféle szegénységi mutatókat összegző mutatót, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát nézzük. A sorozat idézett cikkei: Közélet bérek elmúlt 20 év jövedelmek szegénység Olvasson tovább a kategóriában
Az egyik a kilencvenes években lezajlott felsőoktatási expanzió, ami anélkül növelte a diplomások számát, hogy az elhelyezkedési esélyeiket csökkentette volna. A másik pedig a nyugdíjkorhatár 90-es évek vége óta tartó emelése, valamint a rokkantnyugdíjba vonulás megnehezítése volt, utóbbi területen a legnagyobb hatása a második Orbán-kormány reformjainak volt. Örülhetünk a bérnövekedésnek, de elment mellettünk a régió és Románia is kezd felzárkózni Magyarországon 2005-ben még magasabbak voltak a nettó ekvivalens * Az ekvivalens jövedelem az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, de annál pontosabban fejezi ki egy család vagy háztartás jövedelmi helyzetét, mert nem egyenlő súllyal veszi figyelembe a háztartás tagjait. A módszertan logikája, hogy ha többen vannak egy háztartásban, akkor a fogyasztás nem a létszám növekedésével arányosan nő, például ha egy helyett két ember lakik egy háztartásban, akkor nem lesz dupla akkora a fűtésszámla vagy a lakbér. mediánjövedelmek (vásárlóegységen), mint Szlovákiában és Lengyelországban.