Az Ecopédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes gazdasági tudástár. Legyél Te is az Ecopédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk! Király Júlia, közgazdász, 1957. június 15-én született Budapesten. Elvált, egy fia van, aki 1990-ben született. Angolul, oroszul és franciául beszél. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban érettségizett, majd 1980-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott és 1984-ben doktori címet szerzett. A Magyar Tudományos Akadémián kandidátusi fokozatra tett szert 1989-ben. Munkássága: Modellezéssel és táblázatkészítéssel foglalkozott a Központi Statisztikai Hivatalnál 1980-1982 között. Ezt követően az Országos Tervhivatalnál hét évig makromodellezés, gazdasági előrejelzési és háztartási modellek készítése volt a feladata. Király júlia free. 1989-ben került a Bankárképző központhoz, ahol témavezető, majd oktatási igazgató, vezérigazgató-helyettes, végül vezérigazgató lett.
Az interjúalanyok erdélyi születésűek, kivéve a kárpátaljai, csernovici születésű Erdélyi Annát, aki viszont Marosvásárhelyen telepedett le, és így gazdagította galíciai receptekkel az erdélyi zsidó konyhát. "Az íz- és illatanyag felől teljesen más emlékanyagot piszkál meg az ember" Király Kinga Júlia számára egyértelmű volt, hogy az autentikus zsidó konyhát csak a holokauszt-túlélők tudják feleveníteni. "Nem számoltam azzal, hogy milyen szellemet szabadítok ki a palackból" – mesélt első interjúélményeiről a szerző. Gazdaság: Király Júlia: Nyugodtan nevezzük Fekete Csillagnak ezt a megapolipot, ami rátelepszik az országra (videó) | hvg.hu. A lágerekből hazatértek közül ugyanis ma már csak azok élnek, akiket fiatal felnőttekként vagy kamaszokként hurcoltak el, nem volt még önálló háztartásuk, így a régi receptekről nem lehet beszélgetni velük anélkül, hogy az elpusztított édesanyák, a még együtt lévő család emlékét fel ne idéznék. A beszélgetések és közös főzések során – a felidézett receptek egy részét ugyanis helyben meg is főzték – olyan történetek kerültek elő, amelyek még a közeli családtagokat is meglepték.
"), s mérgében ő ránt kardot, hogy megvívjon barátja becsületéért. Rómeó megpróbálja szétválasztani őket, közéjük ugrik, ám ekkor Tybalt Rómeó karja alatt átdöfve alattomban megszúrja Mercutiót. Benvolio és Rómeó először nem aggódnak, mert a seb nem tűnik súlyosnak, de Mercutio, aki az utolsó pillanatig szójátékokban beszél és fitymálja a halált (beszéde egyszerre játékos és keserű), belehal sérülésébe. Ő az első áldozat, aki haldoklása közben megátkozza mindkét családot. Halála fordulatot idéz elő a mindaddig békés, szerelemtől mámoros Rómeó érzéseiben: lelkiismeret-furdalás, szégyen és bosszúvágy ébred benne, ezenkívül a becsület és a barátság is köti őt: elégtételt kell vennie. Egy végső párbajra hívja ki Tybaltot, akit sikerül leszúrnia, aztán pedig, mivel gyilkosává lett, el kell menekülnie a városból (hiszen a Herceg megtiltotta Verona utcáin a párbajt, s a törvényt megszegőkre halálbüntetés vár). A Herceg azonban, aki rögtön ezután a színre érkezik, próbál igazságosan ítélni. Király júlia ferme saint. Oknyomozásba kezd, meghallgatja a feleket: az eseményeket Benvolio adja elő röviden, tömören, akit Capuletné részrehajlással vádol meg.
A hazaszeretet ugyanolyan fontos volt Szendrey Júliának, mint férjének. 1848 tavaszán, hasában fiával, Zoltánnal, részt vett a forradalom előkészületeiben. "Míg én az egyik asztalnál a Nemzeti dal t írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának" – írta Petőfi naplójában. Júlia ott állt a férfi mellett a Múzeumkertben, és a kokárdaviselés hagyományát is neki köszönhetjük: Petőfiét ő maga varrta és tűzte férje ruhájára. A költő eltűnése után néhány hónappal pedig Testv éri szózat Magyarország hölgyeihez címmel publikálta írását, amiben a magyar nőket arra kérte, küldjék harcolni férfi hozzátartozóikat. Szendrey Júlia férje eltűnése után kezdett verseket írni Wikipédia Verseket csak a költő halála után, az 1850-es évek elején kezdett írni. Márki-Zay továbbra is számít Király Júlia munkájára az „árnyékkormányában” : Hodmezovasarhely. Hazafias műveit azonban (mint például a Magyar gyermekek é neke, a Zr í nyi Ilona vagy a Magyar vagyok! ) nem publikálhatta, a korban úgy gondolták, hogy ez a fajta érzület túl férfias a női beszédmódhoz. A kiadásban irodalmi kapcsolatai sem segítették, Jókai például egyáltalán nem közölte írásait, Aranyt pedig csak a prózája és a fordításai érdekelték.
A tetejére elhelyezzük a répát és babérlevelet, sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk, majd felöntjük vízzel és paradicsompürével, végül pedig hozzáadjuk a maradék zsírt. "Itt élt és virágzott egy nagy kultúra, ha csak beszélünk róla, életben tartjuk" A második világháború alatt a deportálások főleg Észak-Erdélyt érintették. Az erdélyi zsidóság összlétszáma a korábbi 190 000-200 000-ről 80 000-re csökkent. Ennek fele már 1952-ig távozott az országból. A 2011-es népszámlálások szerint Romániában 3271 személy vallotta magát zsidó nemzetiségűnek, közülük 1103 élt Erdély területén. Júlia spanyol királyné – Wikipédia. A Ceaușescu-korszak vallás-ellenessége, a '80-as évek élelmiszerhiánya és a kivándorlás együttesen eredményezték azt, hogy az erdélyieknek ma csak halvány fogalma van arról, hogy mit jelent a kóser, a tréfli szó pedig idegenül cseng. Az Erdélyben maradt zsidók körében is elhalványultak a kóser tradíciók: "A beszélgetőtársaim közül csináltak már csólentet füstölt disznóhúsból, sőt disznócsontból, és keverték a tejfölös ételeket a húsossal, ami a kóser gasztronómiában eleve tilos" – mesélte Király Kinga Júlia.
" Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben" Juhász Gyula: Consolatio Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Juhász Gyula: Consolatio | pozitív gondolatok, írások, idézetek. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt És élnek ők tovább, szűz gondolatként.
A nap, melyért mi vérben esve el, Nyugodtan haltunk ama reggelen. Szemünk nem látta, lelkünk […] Olvass tovább Juhász Gyula: November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt. Nem is szerettem fanyar új borát, Asszonytalan és pénztelen sorát. Nem is sirattam el, csak csöndesen Elbámulok az eltűnt éveken: És ma sír, zúg, búg, zendül az avar: Holt ifjúságom […] Olvass tovább Juhász Gyula: Fekete Ipolynak Kegyes atyák kedves, hű utóda, Hadd köszöntsön vígan ez a dal (Egyszerű vers, nem ünnepi óda) Téged, derűs, örök fiatal. Nem hiába olvastad Horácot, Mosolyogva nézed a telet S a szelíd Virgilt forgatva, látod: Minden télre jő egy kikelet. Csek Károly barátom búcsúztatása - Pályamester. Adjon Isten néked még sok évet, Mezei virágot, kerti bort, Tartsa meg […] Olvass tovább Jöjjön Juhász Gyula: Májusi óda verse. Ó emberek, az élet oly rövid, Az utak végén az örök rög int. Jó volna egyszer, végre, tudni már, Hogy szomorú fejünkre itt mi vár? Isten nevében az ember felett Száz zsarnok ítélt és kevélykedett.
Jöjjön Juhász Gyula Búcsú verse. Mielőtt innen végkép elmegyek, Szeretnék elköszönni, emberek. Mint rab, akinek int a szabad út, Búcsút rebeg, mielőtt szabadult. Mint a madár, kit Dél vár arra túl, Az eresz alján még egy dalt tanul. Mit is daloljak, én szegény beteg, Mit is dadogjak nektek, emberek? Talán nem is kell még búcsúzni […] Olvass tovább Jöjjön Juhász Gyula: Tavaszvárás verse. A déli szélben lehunyom szemem És gyöngyvirágok szagát érezem. Az esti égen violás a szín És kikeletben járnak álmaim. A hó alól már dobban boldogan A föld nagy szíve s csöndesen fogan A csíra, melyből új élet terem S bimbók bomolnak majd szűz réteken. Az örök nap még bágyadtan ragyog, […] Olvass tovább Jöjjön Juhász Gyula – Maris verse. Cselédünk volt. Olyan, mint a többi, Paraszti, dolgos. Nótákat dalolt. Vasárnap hosszan szokott fésülködni: Kimenő napja volt. Szilasi Sándor kőfaragó. Egy katonát szeretett, aki hozzá Három nagy évig hűséges maradt S ki szép levelet küldött neki százat, Virágos, rímes szavakat. Vasárnap volt, kora tavasszal, Maris a konyhában fésülködött, Álmosan, lustán s álmodozva […] Olvass tovább Jöjjön Juhász Gyula: Vízkeresztre verse.
Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Miközben írtam e sorokat, és összegyűjtöttem Karcsi életének fontosabb momentumait, eszméltem arra, hogy micsoda gazdag élete volt. Ha hozzátesszük azt is, hogy Karcsi ezt a gazdagságot szerénységgel, alázattal viselte, akkor elmondhatjuk, hogy egy rendkívül értékes, nagy tudású és tapasztalatú, nagyszívű embert búcsúztatunk most. Gyűjtőmunkám során olyan bizonyítékaira leltem Karcsi önzetlenségének, empátiájának és nagy szívének, amelyeket én sem ismertem és őszintén elkápráztattak. Engedjék meg, hogy a bizonyítékok közül kettőt itt és most megosszak a jelenlévőkkel. Idézet a (Veszprém Online) c. internetes lapból: "2012. június 06. Balatonkenese- Kárpátalján, a magyar-román-ukrán hármas határ közelében lévő Nevetlen faluból érkezett 10 zene szakos diák és kisérőiket, 6 pedagógust látnak vendégül a településen péntekig. A gyerekek és kísérőik úgy kerültek Balatonkenesére, hogy a Kárpátalja- Expressz nosztalgiavonat utasaként járta végig az ukrajnai településeket a Balatonkenesén élő Csek Károly és felesége, akiket a kinti szíves fogadtatás, vendéglátás késztetett arra, hogy ott élő fiatalokat hívjanak a Balatonparti településre. "