Az Orbán-szabály G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet.
Egészségügy – maradt a 24. hely Az egészségügy területén Európában látványos javulás érzékelhető a várható élettartam, a dohányzás vagy a szeszesital-fogyasztás miatti megbetegedések vonatkozásában. Az egészségügyre az uniós átlag szintjén költ az ország, de ez a befektetés másmilyen jellegű, mint Európa egyéb országaiban. Ha a prevenció nincs rendben, úgy nehéz látványos sikereket elérni ezen a területen. Itt a 24. helyen állva Horvátországot és a balti országokat előzzük csak meg, megtartva a korábbi pozíciót – világított rá az elemző. A dobogó tetején itt Svédország áll, Máltát és Hollandiát megelőzve. A megelőzhető betegségekben nem sikerült érdemben előrelépnünk az elmúlt harminc esztendőben, ebben sajnos a legutolsók vagyunk. Kulcsfontosságú a társadalmi kohézió Ez a leginkább komplex kutatási terület. Mekkora a társadalom összetartó ereje? Oktatás a 21. században – Határok nélkül - Nemzetstratégiai Kutatóintézet. "Ezt fémjelzi a munkaerőpiacról kiszorultak száma, a válások száma vagy a jövedelmi egyenlőtlenségek. Meglepő lehet, de a jövedelemegyenlőtlenség területén kicsit jobbak vagyunk, mint az EU-s átlag" – mondta Kozák Ákos.
(tovább…) Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt Frank Füredi szociológus professzor tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv közérthetően magyarázza el azt a belülről vezérelt magyar rendszert, amelyben a kormányzat a felmerülő kihívásokra a nép elvárásainak megfelelően válaszol, és nem globalista mintákat akar importálni. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Békés Márton, G. XXI. Század Intézet. Fodor Gábor és Galló Béla cseréltek eszmét, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy napjainkban a legfontosabb törésvonal a nemzeti és nemzetközi erők között húzódik, mely küzdelemben a külföldi minták másolása helyett belülről vezérelt államfilozófiai megközelítés szükséges. Ezért azonban folyamatosan meg kell harcolni és stratégiát kell alkotni, hogy a szuverenitásunkkal élni tudjunk s mi döntsünk magunkról. A rendezvény végén Deák Dániel tartott előadást a Fidesz–KDNP választási esélyeiről, és a biztató előrejelzések mellett mindenkit választásra buzdított vasárnap.
Most a Fidesz vezet6 biztosan, ezt az ellenzéki pártokhoz köthető kutatók is állítják. Azt is mondják az elemzők, az ellenzék csak akkor tudna győzni, ha 4-5 százalékkal győzik le a Fideszt, hiszen a vidéki körzetekben a kormánypártok az erősebbek, ők győzhetnek. Az ellenzéki pártoknak mindehhez persze a közbeszédet kellene tematizálni, de azt maguk a politikusok is elismerik, ez nem sikerült – jegyezte meg a 21. Század Intézet munkatársa, a legutóbbi próbálkozásuk, a Fudan Egyetem ügye is kifulladt. 21 század intérêt national. A koronavírus-járvány kapcsán is tesznek kísérletet a megszólalásra, most éppen a harmadik oltás ügyében, de a kormány, a kormánypártok ebben is megelőzték az ellenzéket. Az ellenzéki pártok nem mondanak mást, mint a kínai, az orosz oltás rossz, ám ez nem jött át. Az elemző beszélt a nemzeti konzultáció plakátkampányáról, annak képi világáról, mint megjegyezte, azt emojik szerepeltetésével azt érte el a kormány, hogy beszéljenek róla, azaz a kormányzat szándékai átjöttek, így biztosan ki lehet jelenteni, ennek is köszönhetően többen küldik vissza az íveket, mint eddig.
A konferencia második napján Nagyváradon várták az érdeklődőket. A három szekcióban az oktatásban szerepet játszó kulturális örökségeinkről, az intézményi innovációkról és azok megosztási lehetőségeiről, illetve a határon túli anyanyelvi nevelésről esett szó. A Kulturális örökségünk az oktatásban című szekcióban dr. Baranyai Katalin szerkesztő a kötelező és ajánlott irodalmakról, olvasmányokról és azok jelentőségéről tartott előadást a kulturális örökség szempontjából. Szemadám György festőművész, író, filmrendező a szimbólumok és szellemi hagyományaink jelentőségére mutatott rá. A szekció utolsó előadójaként G. Tóth Anita pszichiáter a szimbólumok befogadásáról beszélt, különösen az irodalmi szövegek hatásáról. Határon túli magyarság a 21. században | TK Kisebbségkutató Intézet. Számos jó gyakorlatot és pedagógiai innovációt ismerhettek meg az Intézményi innováció és tudásmegosztás szekció résztvevői. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az NPK feladatait és céljait mutatta be. Bodó Márton, az OFI témavezetője arról tartott előadást, hogy mi tesz jó gyakorlattá egy pedagógiai módszert vagy gyakorlatot a köznevelésben.
Nem meglepő, hogy Orbán Viktor ilyen magabiztosan lép fel a mostani válsághelyzetben is, hiszen számos lokális és globális krízishelyzettel vette már fel sikeresen a küzdelmet az elmúlt években, válságkezelő politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában. A Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal a 2008-as válságot is félrekezelte és a mostani helyzetben szintén elbuktak, sőt maga Márki-Zay és a baloldal idézne elő még nagyobb krízishelyzetet, ha hatalomra kerülve támogatnák azokat a szankciós javaslatokat, amelyek veszélyt jelentenének hazákra nézve, mint például az orosz gáz elzárása. Összefoglalva: a baloldalra válsághelyzetben sem lehet számítani, belesodornák hazánkat a háborúba. 21 század intézet. (tovább…) Az orosz-ukrán háború új világrendet szül Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.
Ide tartoznak például az ázsiai teaházak évezredes hagyományára emlékeztető kőlámpák, valamint a Buddha szobrok minden változatban, méretben és anyagban. A Bonsais japán stílusban is jól illeszkedik. Nem mindig, az egész ázsiai stílusú kertet kell létrehozni. Még egy kis árnyék sarok is jellemző japán kiegészítőkkel Az elem víz A víz a japán kert egyik legfontosabb tervezési eleme, amelyet sokféleképpen használnak. Az úgynevezett "Wandelgärten" -ben, amely szemlélődő és pihentető sétára hív fel, ne hagyjon ki egy kis kőszigetekkel rendelkező tavacskát. Íves partvonalak, valamint funeriák, homárok és íriszek ültetvénye (Iris sibirica), amelyet kis kőcsoportok szakítanak meg, a tó természetes karakterét adják. Vízi liliomok is megengedettek, de a vízfelszín egy részének mindig nyitottnak kell maradnia, hogy a felhők és a part növényei tükröződjenek benne. A nagyobb vízfelületeken fa vagy kő íves híd húzódik, kis tókon keskeny hidak vagy egyetlen lépcsők vezetnek partról partra. A kerek lépések útja kanyarog a vízgyűjtőn Kő vízcserepek a japán teakertből származnak.
A doboz tetejére helyezzünk egy rácsot, amit akár egy grillrácsból is elkészíthetünk, és a tartályunk tetejét is takarjuk el szép kövekkel. Egy kis akvárium szivattyú vezeti majd a vizet vissza a bambusz kiöntőhöz, hogy ömlik a medencébe, és továbbcsordul a kövek alá a tartályba. Teljes a kör. Aztán jöhet a többi növény. A földön a helxine, azaz párnafű (kúszó növény őshonos Korzikán nagyon kicsik a levelei, szinte úgy néz ki, mint a moha), valamint az Adiantum fragrans, azaz vénuszhaj páfrány kapott helyet, és a páfrány mögött díszítésként három kő. Ez a három kő egy másik hagyományos japán kerti jellegzetesség, az úgynevezett sanzon iwagumi, "buddhista hármas kő" elrendezés, ami az ember, ég és föld hármasát jelképezi. A megmaradt csupasz földfelületet először geotextíliával borítjuk, ami megakadályozza a fű növekedését. Efölé egy réteg fehér kavicsot teszünk. A juhar lábánál, és a csobogó kő tálja alá fekete kisebb kavicsokat szórunk, így ad egy kis kontrasztot a kert megjelenésének.
Egyszerre több elemet kombinálhat: kőlámpát, vizet önthet egy kőhordóba, papírlámpát. Ha a földterület és a természeti adottságok megengedik, akkor a növénykompozíciók kombinálhatók a kőzetekkel. A kezeletlen macskakövek csoportjai hangsúlyozzák egy göndör virágágyás kegyelmét, egy kis zöld gyeptel és egy virágzó liliombokorral. Sziklakertek japán stílusban Nagyon kényelmes sziklakertek létrehozása kőkompozíciók alapján, így ötvözve a keleti és a nyugati kultúrákat. Ez lehetővé teszi, hogy egy darab vadon élő anyag szervesen illeszkedjen a mesterséges tájba. A szigorú geometriai alakú kőlapok és az eredeti formájú kövek, valamint a művészi rendellenesség szerint ültetett cserjék kombinációja a természetes természetesség érzetét hozza létre.. A sziklakertnek összhangban kell lennie a ház teljes oldalával, homlokzatával és belsejével. A gyönyörű táj megfontolása még az ablakon keresztül pozitív érzelmeket válthat ki, és hozzájárulhat a filozófiai reflexiókhoz.. ( 9 assessment, average 5 from 5)