Fine_reading – terítéken a világirodalom címmel indít helyi olvasókört és országos podcast sorozatot az 1749 online világirodalmi magazin, a Grand Café és a szegedi Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék. Grand café szeged budapest. A kezdeményezés célja a kortárs világirodalomhoz való személyesebb kötődés kialakítása, amely a szervezők szerint ebben a formátumban egyszerre válik elérhetővé élőben, olvasóköri élmények keretein belül és otthon, akár egy fülhallgatón keresztül is. Az első beszélgetés középpontjában A szolgálólány meséje című könyvet is jegyző, Man Booker-díjas Margaret Atwood áll, akinek legutóbb magyar fordításban megjelent, Legvégül a szív című regényéről osztják meg olvasmányélményeiket a meghívottak, Borbíró Aletta doktorandusz hallgató, a populáris filmek retorikáját is kutató Hódosy Annamária és Poroszlay Kristóf, a Szegedi Nemzeti Színház társulatának tagja, valamint a közönség soraiban ülők. Kölcsönözzétek ki, kérjétek kölcsön vagy vásároljátok meg az aktuálisan bemutatott könyvet, és mondjátok el róla a saját véleményeteket a helyszínen – írják a szervezők az esemény leírásában, ahol azt ígérik, hogy a november 23-án 19 órakor kezdődő olvasóköri beszélgetés ből készülő podcast adás a programot követő hetekben már visszahallgatható lesz a oldalán.
Szervezők: Bencsik Orsolya, Laczkó Sándor, Szabó Gábor
Szegeden tizenhárom filmet vetítenek a Verzión: emberi jogokról szólnak a legújabb dokumentumfilmek
2021 - Minden jog fenntartva Impresszum ∣ Adatvédelem Szerzői jogok RSS
A második világháború alatt és azt követően a "davajgitár" becenevet kapta a magyar katonáktól. A Magyar Néphadsereg 1956 elején 155 000 darab PPS géppisztollyal rendelkezett. A Magyar Néphadseregben az 1953 M 7, 62 mm-es K–1 (Kucher) könnyű géppisztolyt is rendszeresítették. A fegyver tömegzáras rendszerű, egyes- és sorozatlövések leadására képes, és elsősorban a speciális beosztású alparancsnoki állományt látták el vele. Közel sem volt olyan elterjedt, mint a PPS géppisztoly, alig 800 darab volt a haderő birtokában. A magyar Kucher József által tervezett fegyver a rendőrségnél, a pénzügyőrségnél és a büntetés-végrehajtási őrségnél is rendszeresítve volt. Milyen fegyverzete van a magyar gripeneknek?. Sok példány innen került a felkelőkhöz. A fegyver kihajtható válltámasszal rendelkezett, a tár kapacitása 35 darab töltény volt. A legnagyobb számban gyártott és beszerzett gyalogsági fegyver, az 1948 M 7, 62 mm-es Moszin-Nagant ismétlőpuska a Néphadsereg lövészcsapatainak fő egyéni lőfegyvere volt. A fegyver az egyes élőcélok leküzdésének eszköze, amelyet a lövészeken kívül a légvédelmi tüzér, műszaki és ellátó katonák számára is rendszeresítettek.
A 2. hadseregben magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés (a németekéhez képest) korszerűtlen volt. A nyár folyamán a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett sikertelen kísérletek során mintegy 26-27 ezer magyar katona vesztette életét. A tisztikar 20 százaléka, a legénység 15 százaléka és a munkaszolgálatosok 6 százaléka esett el, halt meg, került hadifogságba vagy sebesült meg október 1-jéig. A Magyar Néphadsereg fegyverzete és főbb technikai eszközei (1949-1954) | Tények Könyve | Kézikönyvtár. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt elkezdték csapataik kivonását a doni térségből. A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet.
Kardok, pajzsok, páncélok A római gyalogos katona fő fegyvere a gladius nevű rettegett rövid kard volt. A 45 centiméter hosszú, kétélű, hegyes végű pengét inkább közelharcban, szúrásra használták, mint vagdalkozásra. Távolból a pilum nevű hajítódárdával öltek, amelyet halálos biztonsággal dobtak akár 30 méteres távolságra is. A pilum 2 méter hosszú fa nyele 60 centiméteres vasrúdban folytatódott. Áthatolt a páncélon, a pajzson. A rúd hegye háromszögletű volt, hogy nehezebb legyen kihúzni a felnyársalt testből. A gerely jellegű fegyverek hátránya, hogy az ellenség felveheti, és visszadobhatja őket. Csakhogy a pilum vashegyét gyors hevítéssel és hűtéssel edzették keményre és erősre, az edzetlen vasnyél viszont lágy maradt. A pajzsnak ütköző pilum hegye átdöfte azt, a nyél viszont elgörbült, így az ellenség már nem vehette hasznát a rómaiak ellen. A katonák védelme a sérülések ellen ugyanolyan fontos volt, mint a felfegyverzésük a támadásra. A római katonák eleinte a lorica hamata nevű láncvértet viselték.
Úgy becsülik, legalább 560 kilométert tett meg úgy, hogy a nyugati katonai szövetséghez tartozó légvédelmet érintette. Ez azonnal találgatásokra adott okot, hogy a légvédelem miért nem lőtte le az azonosítatlan eszközt? Mint arra Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő rámutatott, ez korántsem jelenti azt, hogy a pilóta nélküli gépet ne észlelték volna. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy számba véve a lehetséges következményeket, például a roncsok szétszóródását, dönthettek úgy szándékosan, hogy megvárják, amíg kifogy a gép üzemanyaga, és magától lezuhan. A közösségi médiában olyan felvételek is megjelentek, amelyeken ejtőernyők láthatók a roncsok közelében. Ezek azonban – pilóta nélküli gépről lévén szó – nem emberek számára készültek, hanem a Tu–141-es normális esetben ennek segítségével landol. Mint arról a haditechinkai blog is ír, a gép adathordozóját is leválaszthatják ejtőernyővel, hogy az információk menthetők legyenek. A hírekre Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált.