Az írásbeli második részében pedig esszéfeladatot kaptak a vizsgázók, kétfélét. Egy rövidet, melyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis nagyjából 12-16 sorban kellett megoldaniuk, valamint egy hosszút, melynél 210-260 szavas, tehát nagyjából 26-32 soros esszét vártak a vizsgázóktól. – A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában. Idén a második részben többek között a hűbériségről, a dualizmus kori iparról, a szovjet ideológiáról és a török terjeszkedésről is kaptak esszéfeladatot a tanulók. Ipari fejlődés a dualizmus korában by Nikolett Laky. A rövid feladatok megoldását ide kattintva, míg a rövid esszéfeladatok megoldását itt, a hosszú esszéket pedig ide és ide kattintva nézhetik meg.
4. kép: Egy még azonosítatlan erdélyi szakiskolában készült tálaló az 1900 körüli évekből A három éves levéltári, adattári és múzeumi feltárómunka révén összeállított és e beszámolóhoz is mellékelt katalógus mintegy félezer tétele a Monarchia-korabeli magyar ipari szakoktatás mindazon tárgytípusát tartalmazza, amelyek a szakképzéshez kötődően alapvetően befolyásolták a korszak magyar építészetét és tárgykultúráját. A korábban jórészt ismeretlen tárgyak közé nem vettem fel a zalatnai iskola háromszáz tételes gipszminta és kőfaragvány gyűjteményét, amelynek feltárása egészében és tudományos feldolgozása részben 2018 előtt történt. Magyarország társadalma a dualizmus korában (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. A zalatnai szakiskola kapcsán elkészült az utódintézményben fennmaradt gyűjtemény szakkatalógusa ("egy egészen új ornament előállítása" Az egykori zalatnai Kőfaragó és Kőcsiszoló Ipari Szakiskola gipszminta- és kőfaragvány-gyűjteményének katalógusa, Budapest, 2019), valamint a szakiskola speciális képzésének számító kőcsiszolást feldolgozó szaktanulmány ( Iparfejlesztés az iparművészet és háziipar metszetében: kísérlet a kőcsiszolás magyarországi meghonosítására 1894–1914 között.
Fizetésüket egy összegben kapták, melyet a summások osztottak szét. Hajnaltól késő estig dolgoztak. A parasztság sajátos rétegét képezték az uradalmi cselédek, akik teljes kiszolgáltatottságban voltak, mert életüket teljes mértékben munkaadójuk határozta meg. Megvoltak az úgynevezett cselédtevékenységek. A testi fenyítés nem volt megengedve. Új csoportként jelent meg a társadalomban a munkásság. Vezetőik a jól fizetett, kispolgári szinten élő, jórészt a Lajtántúlról bevándorolt szakmunkások voltak. Dualizmus kori ipar és szovjet ideológia – Szerdán történelemből érettségiztek | OrosCafé. Ezzel szemben a szakképzetlen munkások ötödét kapják a szakmunkás bérének, s életkörülményeik nyomorúságosak. 1890-ben a MSZDP fogalmazta meg követeléseiket, úgymint a 8 órás munkaidőt, a béremelést és a sztrájkot. Az MSZDP nem került be a parlamentbe, így a munkások érdekei nem lettek képviselve. Külföldön elterjedt volt a női és a gyerek munka, itthon azonban a fejletlen könnyűipar, pontosabban a textilipar következtében alacsony volt a női munka aránya, s alig fordult elő gyerekmunka. A társadalmi rétegek között hatalmas életszínvonalbeli különbségek voltak.
Másrészt olyan műalkotások kerültek bemutatásra, amelyek a modern és kortárs művészetnek a művészeti örökséghez való folyamatosan változó viszonyát jelzik, a kiállító művészek között a 20–21. századi erdélyi képzőművészet olyan jeles alkotói mellett mint Corneliu Baba, Victor Ciato, Sorin Dumitrescu, Eugen Gâscă, Kádár Tibor, a kolozsvári iskolák gipsz- és rajzgyűjteményeit is első alkalommal mutattuk be a nagyközönségnek. Az iskolai és így az ipariskolai oktatásban felhasznált modellek kortárs művészeti recepciójának, értelmezésének fontos mozzanata volt ahogy a román kortárs művészet kiemelkedő alkotója, Ciprian Mureșan (1977) reflektált a történeti anyagra. 2. kép: A marosvásárhelyi szakiskolában készült kovácsoltvas kerítések az iskola udvarán 1900 körül Marosváráshelyen emellett feltártam és azonosítottam egy 107 tételes egykori szakiskolai tárgyanyagot a Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályában. Emellett az egykori iparmúzeum épületének bejárásakor a padláson azonosítottam az intézmény nyitókiállításának egyik elfeledett installációját, valamint az egykor a múzeumépület előcsarnokában elhelyezett magyar királyok galériájának néhány szobortöredékét.
Egyrészt folytatódott városi német és a zsidó lakosság asszimilációja. Másrészt a szülőhelyét elhagyó népességnek csak egy része vándorolt ki az országból, másik része a városokba, elsősorban Budapestre költözött.
Voltak megoldatlan társadalmi problémák is, így például a földkérdés. A parasztság többsége nem képes ellátni a családját. Emellett a munkások helyzete is szörnyű. A létszámuk nő, viszont az érdekképviseletek hatástalanok. A másik nagy probléma a nemzetiségi kérdés, mely csökkenő arányt mutat. A nyelvhasználatot engedélyezték az oktatás és a közigazgatás terén, de Lex Apponyi kötelezővé teszi az elemi 4. osztály végére a magyar nyelvtudást. Ez azonban ellenállásba ütközik, mivel az erősödő autonómiatörekvések ellen sokan még nem akartak kiszakadni az OMM-ből. E problémák az I. világháború idején kerültek felszínre, az OMM szétszakadásakor.
/UTALÁS A FORRÁSRA! / Az elszegényedő birtokos nemesek, a dzsentri kb. 200- 1000 holdas birtokkal rendelkeztek. Elszegényedésük okaként említhetjük a kárpótlás elhúzódását, a jobbágyfelszabadítás következtében elveszítették az ingyen munkaerőt, a passzív ellenállás, a tőkehiány következtében birtokaik rosszul jövedelmeztek. A dzsentri befolyás hagyományos területei a megyei tisztségek mellett az állami hivatalok, illetve az ügyvédi, jogi pálya voltak, s jövedelmei egyre nagyobb részt innen származtak. A bérházak elegáns, első emeleti, utcai fronton lévő lakásait bérelték. Az elvárt úri külsőségek és valós anyagi helyzetük ellentmondásai siettették anyagi romlásukat, így a dzsentri joggal vált a korszak kipellengérezett figurájává. Ám mindemellett ott volt '48, s a régi elmúló világ hagyománya. A szűk nagypolgári réteg jelentős része az 1830-48-ig tartó reformkorban terménykereskedelemből gazdagodott meg, majd kihasználták a szabad gyár és ipar alapítását (1839). A haszonból újra befektették.