Részletek Megjelent: 2017. január 19. Módosítás: 2017. máj. 15. Bp, Carl Lutz rkp parkolás hétvégén?. Korábbi cikkünkben ( ide kattintva nyílik) tájékoztattuk érintett autóbuszos személyszállító tagjainkat, hogy 2017. január 12-étől átmenetileg megszűnik a várakozási, parkolási lehetőség a Pesti alsó rakpart Dráva utca és Margit híd közötti szakaszán (Carl Lutz rakpart). Cikkünkben említést tettünk arról, hogy a tilalom érzékenyen érinti a városnéző- és rendezvényhajózást kiszolgáló autóbuszos vállalkozásokat, hiszen a terület a szervezett hajós programokra utasokat ráhordó autóbuszok jól bevált leszállítási és felvételi helye, és alternatív várakozási lehetőség hiányában gyakorlatilag ellehetetlenül ez a fajta személyszállítási és turisztikai szolgáltatás. Cikkünkben foglaltakat a Magyar Hajózási Országos Szövetségtől (MAHOSZ) származó információkra és azon levélben foglaltakra alapoztuk, melyet Dr. Tóth József, XIII. kerületi polgármester megbízásából Borszéki Gyula alpolgármester 2016. november 16-án írt a szövetség részére, válaszul Dr. Völner Pál, a MAHOSZ elnöke által a tervezett parkolási tilalommal kapcsolatos írásos kérésére.
A Fővárosi Közgyűlés forgalomszámlálási adatok alapján módosította a parkolási rendeletet. A Parking Kft. ügyfelei a november 1-jét követő első munkanapon a Carl Lutz rakparton (régi nevén Pesti alsó rakpart), a Budagyöngye Bevásárlóközpont előtti parkolóban, illetve az 56-osok terén található turistabusz-parkolóban találkozhatnak a változásokkal. Parkolási tilalom és forgalmirend-változás a budapesti Carl Lutz rakparton. Csökken az óránkénti várakozási díj a Carl Lutz rakparton A BKK szakmai felügyelete mellett működő Parking Kft. felmérte a rakpart parkolóhelyeinek kihasználtságát. A felmérés eredménye alapján a Fővárosi Közgyűlés nem csak a parkolási díjat csökkentette óránkénti 240 forintról 160 forintra, hanem úgy döntött, hogy 3 órányi parkolási díj – 480 forint – megfizetésével az üzemidő végéig várakozhatnak ügyfeleink azonos helyen. Érvényes a lakossági hozzájárulás a Carl Lutz rakparton is A módosításnak köszönhetően november 1-től díjfizetés nélkül, korlátlan ideig parkolhatnak a Carl Lutz rakpart és a Váci út Parking Kft. által üzemeltetett várakozóhelyein azok a XIII.
Megkérdeztük a BKK-t, mire számíthatnak szombattól az utaztatók, hogyan alakul a turistabuszok közlekedése, parkolása, illetve az utasok oda- és elszállítása a hajókikötőktől? Berta Zsolt, a Budapest Közút Zrt. létesítménymérnöke kérdésünkre elmondta: a Carl Lutz rakpartot június 3-án 14 órától megnyitották a közforgalom számára, a műszaki átadás átvétel lezárásáig ugyanakkor a rakpart munkaterületnek minősül. A kivitelező folyamatosan javítja a hibalistát, így a parkolóhelyek, illetve a gyalogos útvonalak részleges korlátozására még számítani lehet június hónapban. Ez azonban nem befolyásolja a kikötők rendeltetésszerű használatát. Parkoló a Carl Lutz, Újpesti rkp, Szent István Park közelében. Az út mindkét oldalán, 3 helyen alakítottak ki buszparkolót, összesen 18 helyet Fotó: A kialakított buszparkoló-helyek Fotó: BKK A terveknek megfelelően valósultak meg a buszparkolók. A Margit hídhoz közeli területen, a koncentrált rakodóhelyek területén akkor vehetők igénybe, amikor a rakpart nem tölt be rakodóhely funkciót, azaz a reggel 5 és 7 közötti időszakon kívül.
1011 Budapest I. kerület Sztehlo Gábor rakpart Tervezési beállítások < 5% 5%-8% 8%-12% 12%-15% > 15% A tervezett út kerékpárral nem járható útvonalat tartalmaz A tervezett út földutat tartalmaz Nyomtatási nézet Észrevétel jellege Leírása E-mail Opcionális, ha megadja visszajelzünk a hiba megoldásáról, illetve ha van, kérdéseket tudunk feltenni Új térkép létrehozása
kerületi gépjármű-üzemeltetők, akik az övezetre érvényes lakossági várakozási hozzájárulással rendelkeznek. A lakossági várakozási hozzájárulás az állandó lakhely szerinti kerületi önkormányzatnál váltható ki. Novemberig a XIII. kerületben a Váci úton a Lehel tértől északra található parkolóhelyeken fogadhatjuk el a lakossági várakozási hozzájárulásokat. Turistabusz-parkoló az 56-osok terén A városligeti turistabusz-parkolót 2011. július 25-től vehetik igénybe a gépjárművek. Az első néhány hónap tapasztalata alapján a közel 25 férőhelyes parkolóban várakozási díjat és a csúcsidőszakban időkorlátot kell bevezetni. A parkolóban reggel 8 és 20 óra között legfeljebb 1 óra időtartamban várakozhatnak a buszok 1440 forintért. 20 óra és 8 óra között az óránkénti várakozási díj 480 forint. Utóbbi, késő estétől reggelig tartó időszakban nincs időtartam-korlátozás. Csökken a várakozási díj a Budagyöngye Bevásárlóközponti parkolóban is A Szilágyi Erzsébet fasor Pázsit utca és Házmán utca közötti szakaszán 320 forintról 240 forintra csökkent az óránkénti parkolási díj munkanapokon és szombaton 7 órától 21 óráig, valamint vasárnap és ünnepnapokon 8 órától 18 óráig.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. – Házassági vagyonjogi szerződés a házasság előtt és alatt is köthető, és nem csupán a már megszerzett, hanem a házasság alatt a jövőben megszerzésre kerülő vagyontárgyakra is irányulhat. – A házassági vagyonjogi szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell, a szerződés utóbb módosítható, felbontható vagy megszüntethető. (a módosítást is okiratba kell foglalni). A 2014. március 15. -én hatályba lépett új PTK. SZÖVEGE: 2013. évi V. Tv. Negyedik Könyv, Családjog, VII. Fejezet A házassági vagyonjogi szerződés 1. Általános rendelkezések 4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma] (1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Megállapította, hogy a többféle vállalkozási formában végzett családi gazdálkodásban a bevételek vegyültek és azokat egységesen kezelték a felek, ennek következtében ma már lehetetlen pontosan feltárni, hogy az 1996 és 2002 között az I. alperes tulajdonába került ingatlanok megvásárlásához felhasznált pénzösszegen belül milyen hányadot képviselt az I. alperes tevékenységének köszönhető forrás, illetve haszon. Az a következtetés azonban egyértelműen levonható volt, hogy az ingatlanokhoz szükséges vételár forrásául a felperes és az I. alperes házastársi közös vagyona (is) szolgált, nem nyert tehát bizonyítást, hogy a vételárat kizárólag a III-IV. alperesek megtakarításai fedezték volna. A vitás ingatlanok egy részére a szülők javára alapított haszonélvezeti jog sem bizonyítja önmagában az ajándékozást, különösen, hogy a szülők azokra az ingatlanokra alapítottak haszonélvezeti jogot, amelyeknek megvásárlásához kölcsönt nyújtottak, a kölcsön útján szerzett vagyontárgy pedig – az ajándékkal ellentétben a házastársi közös vagyon része.
Nem csupán a szerzett javak, de a közös vagyontárgyak terhei, illetve a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások is a közös vagyon részét képezik. Ha tehát az egyik fél a házasság fennállása alatt személyi kölcsönt igényelt, amelyet még nem fizetett vissza a válás idején, akkor abból a feltevésből kell kiindulni, hogy a tartozás megfizetésére a házasfelek mindketten kötelesek, még akkor is, ha a felvett személyi kölcsönt csak egyikük költötte el, tehát csak az ő egyéni céljait szolgálta. Ilyen esetben nem számít az sem, ha a szerződést csak egyikük kötötte meg adósként. A törvény alapvetése tehát, hogy minden közös, azonban természetesen vannak kivételek: ezek a felek különvagyonába tartoznak. A különvagyon A különvagyon fogalmát a törvény felsorolással határozza meg. Ez alapján a házastársak különvagyonához tartozik: a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt a házastárs által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat a személyét ért sérelemért kapott juttatás a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A házasság kezdetén még természetes, hogy nagy a szerelem, és az a kérdés, hogy melyik vagyontárgy kié, mit sem számít. Ám sajnos gyakran előfordul, hogy egy szépen induló házasságnak is válás lesz a vége, ahol elkerülhetetlenül felmerül a kérdés, hogy hogyan osszák meg a felek az addig közösen szerzett és közösen használt javakat. Az előrelátóak már a házasságuk alatt – sőt, a házasságkötés előtt – szerződést kötnek, ami rendezi a vagyonmegosztás kérdését, a legtöbben azonban csak a törvény szabályaira alapozhatják igényeiket. A házastársi közös vagyon fogalma A törvény alapelve szerint a házasság fennállása alatt bármilyen közösen vagy a felek által külön szerzett vagyontárgy a felek osztatlan közös vagyona, amely megosztás esetén őket fele-fele arányban illeti meg. Tehát a házassági vagyonközösség fennállása alatt vásárolt ingatlanok, ingóságok, sőt, még a felek által keresett munkabér, a bármelyikük által kapott jutalom stb. mind-mind közös, és azon egyenlően kell megosztozni. Fontos tudni, hogy ha a házasságkötést élettársi kapcsolat előzte meg – tehát a felek együtt éltek – akkor már az együttélés kezdetétől érvényesül a törvényben meghatározott közös vagyoni rendszer.
Valamennyi földön a család – különböző vállalkozási formákban – közösen gazdálkodott. Az első fokú bíróság a felperes és az I. alperes házassági életközössége alatt szerzett vitás földeket (hányadokat) az I. alperes különvagyonának tekintette, mert – álláspontja szerint – az I. alperes bizonyította, hogy azokat a szülei ajándékozták a részére, amit haszonélvezeti joguk kikötése is alátámasztott. Ezzel szemben a másodfokú bíróság valamennyi mezőgazdasági földterületet a közös vagyonba sorolta, mivel – álláspontja szerint – az I. alperesnek a közös szerzés vélelmét nem sikerült megdöntenie. A családi gazdálkodás ugyanis olyan módon folyt, hogy azt a szülők tartották kézben, és a befolyt jelentős jövedelmet nem osztották szét teljes egészében, hanem abból további földingatlanokat vásároltak, így került sor az I. alperes földszerzésére is, az tehát nem tekinthető "ajándéknak", hanem olyan jövedelemnek minősül, ami a felperes és az I. alperes közös vagyonát gazdagította. Az alperesek felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a másodfokú bírósággal értett egyet, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
a saját hozzátartozóitól csak neki szánt ajándék), és ami maradt, az a közszerzeményi vagyon. Ennek a fele a házastársat illeti. A másik rendszer jóval egyszerűbb: ez a vagyonelkülönítési rendszer. A neve adja a lényegét: minden vagyontárgy azé, aki megszerezte. Itt nincs osztozkodás a végén, mindenki azt viszi, amit hozott, vagy szerzett. Mivel ez a rendszer megnehezítheti a közös együttélést, ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a vagyonelkülönítő rendszer alkalmazása esetén is a közös háztartás költségeit a feleknek közösen kell állniuk, ahogyan gyermekük neveléséhez szükséges költségeket is. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződések csak akkor érvényesek, ha azokat ügyvéd vagy közjegyző készíti, és csak akkor hatályosak harmadik személyekkel szemben, ha a szerződést a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába is bejegyzik. Mivel a vagyonjogi szerződések jelentősen megkönnyíthetik a vagyon kezelését a mindennapi életben, továbbá egy esetleges válás esetén is egyértelművé teszik az osztozkodást, ezért mindenképpen javasolt egy ilyen szerződés megkötése.
Külön fontos kiemelni azt az esetet, amikor valamely házastárs különvagyonát képező ingatlanra a másik házastárs különvagyonából olyan ráfordítás történik, amely az ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményezi. Ebben az esetben a megtérítést igénylő házastárs választásától függően nemcsak pénzbeli megtérítésre, hanem az ingatlan arányos tulajdoni hányadára is jogot formálhat. A vagyonközösség megszűnése esetén a házastársak vagyoni részét a vagyonközösség megszűnése szerinti állapot és érték alapján kell meghatározni, azzal, hogy a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat figyelembe kell venni. Kivételt jelent, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem kizárólag valamelyik házastárs magatartásának eredménye (pl. ráfordítás, rongálás). MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség Videókonferencia (videók hossza: 529 perc) Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!!