Szentes helyismereti kézikönyve - Tanulmányok), 2000 Kovách Péter - Mód László: Kiss Bálint életútja. Szentesi Élet, 2004. augusztus 13. Labádi Lajos: 240 éve született Kiss Bálint református lelkipásztor (I - VII. ) A jénai egyetem után Szentest választotta, 2012. december 7. Az oktatás színvonalának emelése, 2013. január 25. A gazdasági reformer és technikai újító, 2013. február 1. Találmányaival megelőzte korát, 2013. február 8. Új típusú tankönyveket írt, 2013. február 15. Tudós társaságok tagjává választották, 2013. február 22. "Bort keveset, azt is leginkább vízzel elegyítve ittam", 2013. március 1. Labádi Lajos: 160 éve hunyt el Kiss Bálint református lelkipásztor. Szentesi Élet, 2013. március 22. Kiss Bálint református lelkipásztor élete és munkássága (1772-1853). e-Könyvtár Szentes, 2015 Jegyzetek [ szerkesztés] Képgaléria [ szerkesztés] Emléktáblája szülővárosában, Vésztőn A Szentesi Református Népiskola (Untermüller Ernő színezett lapja, 1910) Az új Központi Református Népiskola és a nagytemplom (1930) A Kiss Bálint utca (Kováts Károly festménye, 1924) Kiss Bálint és felesége sírja a Szeder temetőben Szentes, Kiss Bálint utca, előtérben a lelkészlak Kiss Bálint emléktáblája a lelkészlakon (Szentes, 2003) Díszkút Vésztőn, a róla elnevezett általános iskola előtt.
(Magyar, 1802-1868) Vétel készpénzért Műtárgy Adatbázis Életrajz Önnek is van Kiss Bálint alkotása? Adja el készpénzért, akár teljes hagyatékát is! Eladó alkotását - árelképzelése értékelését követően - készpénzért megvásároljuk. Töltse fel az eladó festményét, műtárgyát és 72 órán belül Gyűjtő Klub tagjaink igénye szerint kifizetjük. Magyar festőművész, grafikus művész Szentes, 1802. december 29. – Pest, 1868. január 27. Kiss Bálint (Szentes, 1802. január 27. ) festőművész, grafikus. Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus fia. Alsóbb iskoláit Debrecenben végezte, majd tanárnak készült. 1827: Bécsben a képzőművészeti akadémia hallgatója lett, ahol Barabás Miklóssal került barátságba. 1830: Szentesen telepedett le, ahol arcképfestésből próbált megélni. Mivel nem kapott elég megrendelést, vándorolni kezdett az országban, majd 1834-ben Debrecenbe költözött. 1837: Pesten telepedett le és néhány rövid tanulmányúttól eltekintve haláláig itt élt. Hogy megélhetését biztosítani tudja, szinte bármilyen festői munkát elvállalt.
(H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 941. ISBN 963-547-414-8 További információk [ szerkesztés] Kiss Bálint életrajza és művei a Képzőművészet Magyarországon honlapon Kacziány Ödön: Pesti művészélet az ötvenes és hatvanas években (Művészet, 1910, 1. szám) Nemzetközi katalógusok VIAF: 96178425 ISNI: 0000 0001 2213 6900 GND: 1013622510 ULAN: 500071159
Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt tett a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a... Felsőpárti református templom - Szentes Szentes főterén 1826-ban felépült a református nagytemplom. 1871 tavaszán az egyház presbitériuma gyűjtést indított a f... Jézus Szíve római katolikus templom - Szentes Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsőpárton igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyé... oldalak: 1 | 2 Fekete-ház - Csongrád A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának koráb... Alföldi Galéria - Hódmezővásárhely A 1960-as években merült fel egy önálló galéria felépítésének gondolata a vásárhelyi és az alföldi képzőművészet... Árvédelmi fal - Hódmezővásárhely Az 1879-es szegedi nagy árvíz után kezdtek hozzá a város körüli körtöltés kiépítéséhez. Észak felől földből 17, 5... Bakay-kút - Hódmezővásárhely Az Alföld első ártézi kútja, eredetileg a piactéren (Kossuth tér) állt.
Arcképeket, oltárképeket, tájképeket és életképeket is festett. A Nemzeti Színház ismert színészeiről ceruza- és szénrajzokat készített, melyek a Honművész című lapban jelentek meg. 1840-ben a Pesti Műegylet első kiállításán három arcképpel és egy életképpel szerepelt. 1841-ben már két történelmi témájú képet is bemutatott. Mint a pesti művészeti élet közismert szereplőjét 1843-ban kinevezték a Magyar Képtár felügyelőjévé és rendezőjévé. Tisztsége ellátása mellett továbbra is szerepelt kiállításokon. 1846-ban állította ki egyik legismertebb művét, a 17. századi eseményt feldolgozó, de a 19. századi jelenre célzó Jablonczay Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári börtönben 1674-ben című képét. A kép nem kiemelkedő művészeti alkotás – ki is érdemelte Henszlmann Imre szigorú bírálatát – a kiállítás látogatói körében azonban nagy sikert aratott. Feltehetően ez a siker is közrejátszott abban, hogy 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre és restaurátora lett és ő rendezhette a múzeum első képkiállítását.
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Tudományági Habilitációs Bizottsága (THB) tisztelettel meghívja Önt Dr. Király Lilla, PhD., egyetemi adjunktus (PTE_ÁJK) habilitációs eljárásának nyilvános előadásaira. Tantermi előadás:"A perbeli képviselet, az ügyész részvétele a perben" 2019. szeptember 11. (szerda) 10. 20 óra, J-2 terem Tudományos előadás:"A bizonyítási eljárás jellegzetességei az új magyar polgári perrendtartásban" 2019. A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig - Király Lilla - Régikönyvek webáruház. (szerda) 11. 30 óra, Deák-terem Az előadások helyszíne: Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar 9026 Győr, Áldozat u. 12. Földszint
A szegényjog az 1911. évi perrendtartásig 127 TARTALOMJEGYZÉK 7 3. Az 1911. évi Polgári Perrendtartás szegényjogi rendszere 128 4. A szegényjog szabályozásának erényei és hibái 133 5. Az illetékkedvezmények 135 XIII. fejezet: A polgári igazságszolgáltatás »ára" a szocialista per időszakában 137 1. Helyzetkép 1952-től 1990-ig 137 2. A költségkedvezményi rendszer alapjai az 1952. évi perrendtartásban 138 3. Szakszerű jogi segítség a perlekedőknek 140 XIV. fejezet: Reformok útján a rendszerváltás után 144 1. A reformtörekvéseket befolyásoló követelmények 144 2. Hullámzó reformelképzelések sodrásában 148 3. A költségkedvezmények hatályos hazai rendszere 151 4. Költségmentesség 152 5. Költségfeljegyzési jog 163 6. Dr király lille nord. Illetékmentesség 165 7. Illetékfeljegyzési jog 168 8. Mérsékelt illeték 170 XV. fejezet: A jogi segítségnyújtás 172 1. A jogi segítségnyújtás keretében nyújtható támogatások 172 2. A peren kívüli támogatások 173 3. Támogatások a polgári eljárásokban 183 4. A törvény kritikája 189 XVI.
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 9 ELSŐ RÉSZ: A joghoz jutás alapjai 13 I. fejezet: Alapfogalmak a joghoz jutás területén 13 1. A jogérvényesítés 13 2. A joghoz jutás 14 3. A szegényjog 15 4. A költségkedvezmények 16 5. A jogi segítségnyújtás 18 11. Dr. Király Lilla | orvosiszaknevsor.hu | Naprakészen a gyógyító információ. fejezet: A jogi segítségnyújtás kapcsolódási pontjai 21 1. Jogi segítségnyújtás jogpolitikai nézőpontból 21 2. Jogi segítségnyújtás emberi jogi nézőpontból 22 3. A jogi segítségnyújtás alkotmányjogi nézőpontból 26 MÁSODIK RÉSZ: A szegényjog és a jogi segítségnyújtás történetének irányvonalai a Cappelletti-kutatásig 31 III. fejezet: A polgári peres eljárás költségkihatásai és a szegények joghoz jutása az ókori Rómában 31 1. A pereskedés "ára" az archaikus-preklasszikus korban: a sacramentum 32 2. A szükségtelen perlekedés szankciói a klasszikus és posztklasszikus korban 33 3. A bírósági perköltség fogalma és a perköltségviselés szabályai a kogníciós eljárásban 35 4. Szegényjogi jelenségek a posztklasszikus korban 38 IV. fejezet: A szegényjog és a jogi segítségnyújtás fejlődési irányvonalai a Cappelletti-kutatásig Európában és az Amerikai Egyesült Államokban 40 1.