Az állományi létszám és bevételi határok számítása során megszűnt a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámának és bevételének összeszámítási kötelezettsége. Az adó mértéke 2021. január 1-től 12%-ról 11%-ra csökken a kiva. A kisvállalati időszak utolsó évének eredménye 2021. január 1-től a kisvállalati időszak utolsó évének eredménye is része lesz a kiva időszaka alatt felhalmozott eredménynek és a képzendő lekötött tartalék alapjának. Ha az eredménytartalék kiva alanyiság ideje alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök összegével csökkentett értéke negatív, akkor ez a negatív eredmény a társasági adóalanyiság létrejöttének adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként vehető figyelembe. Mikor szűnik meg a kisvállalati (kiva) adóalanyiság? A változásokkal együtt, most összefoglaljuk az összes olyan okot, amely az adóalanyiság megszűnését eredményezi.
A gyakorlatban számtalan variáció fordulhat elő a KATÁ-s vállalkozások partnereivel való viszonyban, ezért egy nagyon hasznos tájékoztatást osztunk meg… Mészáros Anikó, a MINKE titkára az alábbi megkereséssel fordult a NAV-hoz: 2021-ben igen nagy jelentősége lesz, hogy egy kisadózó vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. Éppen ezért kérem, szíveskedjen megírni, hogy az alábbi esetekben kapcsolt vállalkozás esete felmerül-e a 2021. 01. naptól érvényes kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6a) bekezdése vonatkozásában? 1. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése nincs. 2. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben ügyvezető, tulajdoni részesedése 50%. 3. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 51%-ban tulajdonos, de nem ügyvezető. 4. KATA-s egyéni vállalkozó számláz olyan kft-nek, melyben 50% tulaj...
Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket (pl. a kapcsolt vállalkozástól megszerzett) figyelembe venni. Amennyiben a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről. Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól. A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül.
(Tehát a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételt, illetve az ugyanazon vállalkozástól kapott bevétel 3 millió Ft-ot meghaladó részét. ) Példa 1: Ha a kisadózónak 15 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon külföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: 2 millió forint (5-3=2) után már év közben megfizeti a 2 millió forint 71, 42%-ának a 40%-át. Év végén pedig 1 millió (15-2=13, 13-12=1) után fizet még különadót. Példa 2: Ha a kisadózónak 15 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon belföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: 2 millió forint (5-3=2) után már év közben megfizette a 40%-os mértékű adót a kifizető belföldi partner. Év végén pedig a kisadózó 1 millió Ft (15-2=13, 13-12=1) után fizet még 40% különadót. Példa 3: Ha a kisadózónak 10 millió forint bevétele van, de ebből 5 millió forint ugyanazon külföldi partnertől származik, akkor a vállalkozás a következőképpen adózik: év közben meg kell fizetnie a 2 millió Ft (5-3) 71, 42%-ának a 40%-át, hiába nem érte el a bevétele a 12 millió forintos értékhatárt.
A bevétel 71, 42%-a után kell 40%-os adót számítani. Hogyha a kapcsolt vállalkozás belföldi, akkor őt terheli adófizetési kötelezettség. Viszont, ha a bevétel külföldről érkezik, akkor a kisadózó vállalkozás köteles megfizetni 40%-os adót. Az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig kell megállapítani, bevallani és kifizetni, amelyet megelőző hónapban a bevétel juttatás történt. 3 millió forintnál nagyobb összegű bevétel Ha a kisadózó társaság ugyanazon belföldi vállalkozástól év elejétől számítva több mint 3 millió forint összegű bevételt kap, akkor szintén 40%-os adóteher keletkezik a 3 millió Ft-ot meghaladó rész után. Nagyon fontos, hogy ez a fizetési kötelezettség NEM a kisadózót terheli, hanem a bevételt juttató céget!
Amennyiben a kisadózó ezt elmulasztja, abban az esetben az elsőként létrehozott jogviszony kivételével a többit a NAV automatikusan megszünteti. Marad a 12 milliós bevételi értékhatár A katás vállalkozásokra továbbra is 12 milliós bevételi értékhatár vonatkozik. Az eddigiekhez hasonlóan az ezt meghaladó részre 40% plusz adó fizetendő. A tételes adó mértéke nem változik; főállásban 50 ezer forint fizetendő, illetve önkéntesen választható a 75 ezres tételes adó fizetése. Mellékállásban a 25 ezres tételes adó marad érvényben. Oldalunkon további hasznos cikkek találhatók kkv-knak.