A legkorábbi nyitást 2022 júliusára időzítik. Érdeklődni a 0620/2781907-es számon lehet. A vendégeket további programok keretében várja a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (tájház, rézműves-műhely, céh kiállítás), az Igásló Élmény- és látogatóközpont (interaktív játékok, különleges kisfilmek, tanösvény, igáslovak, fogatos élmények) valamint a Gedeon E-busz (30 perces zenés körutazás). Árak A belépők 4 kategóriára oszthatók. Az árak Ft/fő értendők. Készpénzes, bankkártyás, valamint SZÉP-kártyás fizetés is lehetséges. diák nyugdíjas felnőtt családi (3 gyerek + 2 felnőtt) Vár 690. - 990. - 3360. - Néprajzi Múzeum 450. - 550. - 2000. - Vár + Néprajzi Múzeum 1250. - 4300. - Vár + Postamúzeum 850. - 1150. - Várjáték vár + Igásló központ 600. - 900. - Vár + Igásló kp + postamúzeum 1500. - Vár + Néprajzi múzeum + Posta 1100. - 1450. Kinizsi-vár (Nagyvázsony) • Vár » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. - 5100. - Vár + Néprajzi és Postamúzeum + Igásló 1300. - 1700. - Vár+ Néprajzi m. + Igásló kp. Idegenvezetés (5000Ft/csoport – min. 15 fő) is igényelhető, melyhez két nappal a látogatást megelőzően egyeztetés szükséges.
A védelem erősítése érdekében mély sáncárokkal vették körül. A 16. század közepétől a magyar végvárrendszer része. Katonai szempontból nem tartozott a jelentősebb erősségek közé, inkább csak megfigyelő szolgálatra használták. A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat, és hajdúkat telepített ide. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, hol a kurucok, hol a labancok kezén volt. Kinizsi vár nagyvazsony . 1709-ben végleg a labancok birtokába került. 1727-ben Zichy Imre újraszenteli várkápolnáját, mely az egyetlen katolikus templom volt a községben ez idő tájt. 1762-ben, miután a Zichyek felépíttették a patak túl partján új kastélyukat, a vár teljesen elvesztette jelentőségét. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek. A 18. század végére a romlásnak indult várból szinte csak a lakótorony volt elfogadható állapotban. Előbb egy földrengés, majd 1857-ben tűzvész tett kárt a toronyban. A tűzvészben odaveszett tetőszerkezetet később Rómer Flóris kezdeményezésére pótolták.
A magyarországi várépítészet történetének viszonylag késői alkotása. Építésének pontos ideje ismeretlen, egy az 1469-es oklevél már a megépült vár várnagyaként említi Udvary Pált. Építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család. Vezsenyi László, Mária királynő asztalnokmestere szerez várépítési engedélyt 1384–ben, a barnagi birtokán felépítendő várra (melyet ma Zádor vár néven ismerünk). Különböző birtokviták miatt az említett vár építésének felhagyására kényszerül, ekkor, az 1400–as évek elején kezdődik az építkezés a mai helyén. Vezsenyi László fia, László, – aki Mátyás király itáliai követeként ismert – halála 1472 után, hűséges szolgálataiért Kinizsi Pál birtokába kerül. Nagyvázsony kinizsi vár. Kinizsi jelentős építkezésekbe kezd, részben megerősíti, részben komfortossá teszi a várat, így válik Kinizsi székhelyévé. Kinizsi halála után, özvegye Magyar Benigna folytatja az építkezést. Magyar Benigna halála után férjének Kamicsáczi Horvát Márk rokonaira száll Vázsonykő vára és a hozzá tartozó birtokok.