A Mandalorian és a Wonder Woman második felvonásában nagyot alakító Pedro Pascal felbukkanása valószínűleg egy korábbi vesztes fogadás eredménye lehet, Robert Rodriguez magától nem lehet ennyire köcs…gonosz. Számomra a Mindenkiből lehet hős legfőbb üzenete éppen az, hogy nem, nem lehet. Már magának a hős szónak az értelmezése sem egyszerű feladat, mert azt mindig a körülmények döntik el és ebben nem feltétlenül nyújtanak segítséget az olyan kifejezések, mint pl. Mindenkiből lehet hős. a hősködés vagy az antihős. Az emberfeletti képességekkel bíró karaktereket ráadásul előszeretettel hívjuk szuperhősnek, mintha a képesség megléte önmagában bármit is jelentene. Sokszor éppen az emberfeletti képességekkel nem bíró karakterek válnak hőssé azáltal, hogy a többiek különböző képességeit egyesítik a cél érdekében, miközben a köztük lévő esetleges nézetkülönbségeket is elsimítják. Van, aki hősnek születik és van, aki azzá lesz, mint ahogy vannak olyanok is szép számmal, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel és eltékozolják a tehetségük, hiszen mindenki jó valamire, ha másra nem elrettentő példának.
Egy gigantikus, málnás-pudingos cupcake: Mindenkiből lehet hős (We Can Be Heroes, Netflix – 2020) kritika 2021. 01. 04. A Mindenkiből lehet hős igenis humoros, de nem azon a béna kölyökfilmes módon, hanem nagyon könnyed és laza stílusban, így akár még a felnőttek számára is tud szórakoztató lenni, ha tudatosan nem várnak tőle sokat.
Ehhez képest Joe Mathews víziója sokkal kegyetlenebb; igazi spártai világ. Naná, hogy csak erőszakos eszközökkel elképzelhető. "Lehet, hogy ez a kényszerítés disztópikusan hangzik. De képzeljük csak el azt a szolidaritást, amelyet az általános árvaság teremtene. Az egy rendszerben nevelkedő gyerekek nem tudnának-e könnyebben együttműködni az éghajlatváltozás és más globális problémák megoldásában? " Még az is lehet, hogy igaza van. A spártaiak, a janicsárok, a Hitlerjugend katonái is példásan és fanatikusan együttműködőek voltak. Az éghajlatváltozás kétségkívül olyan probléma, amely miatt érdemes lelkileg megnyomorítani és zombivá nevelni az újabb generációkat... Fura, de ezt a fajta beteg érvelést - mely szerint nyomorúság jó dolog, mert szolidárissá tesz - az utóbbi évek során kizárólag Ferenc pápától hallottam. (És persze a legkevésbé sem viccnek szánta. ) A családforma tekintetében ő speciel konzervatív álláspontot képvisel, viszont a nincstelenséget pozitívumként képes látni: "A szegénység az, amely olyan feltételeket teremt, amelyek mellett szabadon vállalhatjuk személyes és társadalmi felelősségünket. "