Hogyan tesz fogékonnyá bennünket a törzsi gondolkodás a dezinformációra mint törzsi mítoszra? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az úgynevezett "igazságon túli" kommunikációs gyakorlat? Hogyan lehet(ne) védekezni a hamis információkkal való agymosás ellen? Miért és kiktől terjedtek az álhírek a koronavírus idején? Miközben a dezinformáció egyre inkább eluralja a politikai közbeszédet és a Facebook-falunkat, alig található a témában magyarul elérhető irodalom. Magyarországon Krekó Péter hiánypótló könyve volt az, amely 2018-ban tudományos mélységgel és igényességgel először összegezte az összeesküvés-elméleteket és álhíreket. A kötet – építve a szerző kutatásaira, doktori disszertációjára és habilitációs előadására – tudományos ismeretterjesztő módon mutatja be az összeesküvés-elméletek és álhírek társadalomlélektani és politikai működésmódját. Az új tudományos eredményekkel és tényekkel bővített, átdolgozott kiadás a koronavírus-járványnak és a modern "törzsi" mítoszoknak is szentel egy-egy fejezetet.
Cserhalmi Imre | Aligha akadt bárki is, aki meglepődött, amikor az aktuális hatalom kommunikációs nehéztüzérsége plusz papagájkórusa heves támadásokat vezetett Krekó Péter szociálpszichológus ellen, hiszen tudományos kutatásainak eredményei lerántották a leplet a politika ipari szintre emelt népbutításáról, hazugság- és üldözésáradatáról. Könyvének nagy sikere után, aránylag gyorsan megjelent a második, bővített kiadása is. Erről írok. Pontosabban arról, ami az új kiadásban az előzőhöz képest új. A Hegedűs Andreával társszerzőségben írt oldalakon azt mutatja be, hogy olyan válsághelyzet, illetve katasztrófa, mint a koronavírus-járvány, miként ad alkalmat a politikának a társadalmak dezinformálására, és miként olyan könnyű áldozatai ennek az emberek. Többek közt azért, mert a rendkívüli helyzetek fogékonnyá tesznek a téves, megalapozatlan híresztelésekre, az összeesküvés-elméletekre. Az emberek gyorsan szeretnének valamilyen megbízható tudáshoz jutni, és minél ellentmondásosabb az információs környezet, annál inkább.
Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve – ezt nyilatkozta Krekó Péter, a Political Capital elemzője a Politicónak. A mondatba belekapaszkodott a kormánymédia, és számos írás született arról, hogy az elemző igazából ezzel arra sarkallja az ellenzéket, hogy igyekezzenek eltántorítani az embereket az oltástól, mert ez politikailag hasznos. Az Origón már egyenesen azt írták, hogy az ellenzék magyarokat akar feláldozni a hatalomért. Egyébként az ellenzék számos vezető politikusa beszélt arról, hogy milyen fontos az oltás, és hogy beoltatja magát, amint lehet. Kapcsolódó Az alternatív fideszes univerzumban erről nem vesznek tudomást. Például Bayer Zsol t sem vesz, aki petíciót is indított "a baloldal oltásellenes kampánya"miatt. Ugyanő az elmúlt évtizedek legnagyobb gazemberségének nevezte egy publicisztikájában Krekó nyilatkozatát. Krekó Péter a Political Capital honlapjára feltöltött közlemény szerint pedig ez utóbbiért elégtételt szeretne venni.
Nem csoda, ha a politikusok nekiesnek annak, aki erről lerántja a leplet, ezért bánt ennyire ellenségesen Krekó Péterrel a kormány propagandagépezete. Hogy hová vezet a törzsi gondolkodás, a világ mereven Jó ra és Rossz ra, Ők -re és Mi -re osztása, hogy például mennyire megágyaz az agressziónak, sőt a nyílt erőszaknak, az, sajnos, már nem is nagyon szorul bizonyításra. De hirdetésre, terjesztésre igen! És ennek a könyvnek nem csupán az aktualitása, hanem a szolgálata is ebben áll. Krekó Péter az előszóban két kiváló szakembernek mond köszönetet azért is, mert a második kiadás előkészületeiben, a szöveg gondozásában és fejlesztésében segítették. A nagyon igényes eredmény további fejlesztéséhez szeretnék hozzájárulni azzal a megjegyzéssel, hogy a Csoportvédelem című alfejezet hét terjedelmes bekezdése közül hat ugyanígy kezdődik: "Az összeesküvés-elmélet/ek". Holott az írás nem retorika és nem is széppróza. A második kiadás, a 2. 0 megjelentetése arra az örvendetes hajlandóságra utal, hogy a legfrissebb események, tapasztalatok szociálpszichológiai elemzése és népszerűen megfogalmazott sok-sok tanulsága mihamarabb azok kezébe kerüljön, akik veszélyeztettek, vagyis mindannyiunkéba.