Margit közben megszületett, s a szülők fogadalmukhoz híven, 3-4 éves korában a veszprémi zárdába adták be leányukat, 1252-ben pedig a Nyulak-szigeti (ma: Margit-sziget) klastromba költöztették. Két év múlva Margit letette a fogadalmat, s 1261-ben szentelték apácává (domonkos rendi apáca lett). Saját akaratából vállalta azt a szerepet, melyet szülei a tatárjárás idején szántak neki, és fogadalmukkal is megerősítették. Hitte, hogy neki ez a feladata, és hogy jót cselekszik. Semmi rábeszélés nem tudta visszatéríteni a világi életbe: II. A LÁNG * Szent Margit élete - 14. rész - Szellemvilág. Ottokár cseh király házassági ajánlatát is elutasította. A Nyulak szigetén halt meg 1271-ben. Szent Margit legendája az első nagyobb terjedelmű magyar nyelvű prózai írásművünk. Először Ferrari Zsigmond tett róla említést 1637-ben, aki Nagyszombatból kapta meg a mű egy másolatát. Első nyomtatott kiadását Pray György tette közzé. Műfaja: legenda (= "olvasandó", lat., prózai, ritkábban verses formájú epikus műfaj, mely a vallási szempontból fontos személyek – Krisztus, Szűz Mária vagy valamely más szent – életét, a velük kapcsolatos csodás történeteket beszéli el.
Béla unokája), Szent Erzsébet (II. András király leánya), Portugáliai Szent Erzsébet (II. András déd¬uno¬ká¬ja), Szent Kinga és Szent Margit (IV. Béla király leányai), ifjabb Szent Erzsébet (III. András leánya), Toulouse-i Szent Lajos püspök (V. István unokája. ) Lenyűgöző a XII. századi ezüst koronázókereszt, a korabeli királyi udvar műhelyének remeke, akárcsak a kor román stílusú templombelsői és szobrai. Rácsodálkozunk a régi mesterek részletes kidolgozottságú alkotásaira, megilletődünk a XI. Szent margit élete 2. századi csolnoki bronzharang láttán – ez a legrégebbi fennmaradt harang, mely ezer évvel ezelőtt hívta szentmisére a magyarokat. V. Istvánnak a margitszigeti domonkos apácakolostorból előkerült XIII. századi koronája. Forrás: Origo Figyelemre méltó több hasonló liturgikus tárgy mellett a XII. századi dunaszentmiklósi egyenlő szárú oltárkereszt. Ugyanilyen kereszt található a szintén kiállított tiszabezdédi tarsolylemezen, bizonyítva, hogy Árpád Kárpát-medencébe hazatérő magyarjai között voltak keresztények.
Árpád-házi Szent Margit a Keresztény Múzeum 1500 tájáról származó színezett fametszetén Margit 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (a mai Horvátország területén). Nevét Antióchiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Margit apja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Szent Margit királylány különös élete. Édesanyja még a szíve alatt hordozta, amikor a tatárok Batu kán vezetésével 1241-ben betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de súlyos vereséget szenvedett, és Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők a születendő gyermeket Istennek ajánlották, és megtörtént a lehetetlen: messze Belső-Ázsiában meghalt a nagykán, s Batu a Duna–Tisza köze táján meghódított hatalmas területeket hátrahagyva összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne maradjon az osztozkodásról. Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit hároméves lett, a veszprémi domonkos nővérek gondjaira bízták.
Emma két kiskorú fia nagybátyjukhoz menekült Normandiába. A fiúkat először Norvégiába vitték, amelynek királya, Szent Olaf mint viking Ethelréd szolgálatában állt. Amikor tíz évvel később Knud Norvégiát is meghódította, a két fiú, bizonyára Olaffal együtt, akinek a sógora Kijevben uralkodott, Kelet-Európába jött. Szent margit élete ii. Az első biztos adat, amellyel Margit atyjáról, Edmundról rendelkezünk, az, hogy Magyarországon élt, és Szent István király rokonságából vette feleségül Ágotát (aki egyes történészek szerint Szent István húga, mások szerint Gizella rokona volt). Margit valószínűleg 1047-ben született, s az e házasságból származó három gyermek közül a legidősebb volt. Edmund jól érezhette magát Magyarországon, hiszen atyjának mostohatestvére, Eduárd 1041-ben elfoglalta Anglia trónját, tehát már nyugodtan hazatérhetett volna. Amikor ugyanis Knud mindkét fia meghalt, Eduárdot hazahívták, hogy véget vessenek az idegenek uralmának Angliában. De tudomásul kellett venniük, hogy a korábbi idegen uralmat egy másikkal cserélték föl.
Előszó 3 Bevezetés 6 Az első szenttéavatási vizsgálatnál felvett jegyzőkönyv és Marcellus legendája A Jorg Valder-féle német legendafordítás A gráci német kézirat Ranzánus krónikájának latin legendája A második jegyzőkönyv Garinus legendája A "nápolyi legenda" családja A szentgalleni német, és a budapesti magyar legenda szerkesztése Az überlingi német, és a bolognai Borselli- és Taegius-féle latin legendaszerkesztések A cicits Dei és a Respublica Christiana 26 Az emberi egyenlőség eszméje és az első keresztény századok társadalma Szent Ágoston állameszméje. Európa keresztény államai Az Egyház egyetemessége, a császárság és az első századok eszméinek képe. Szent margit élete altalanos. A cluny-i reformmozgalom eszméi, eszközei és célja. Az Egyház és az állam egymáshoz való viszonya Szent István állameszméje: a keresztény társadalmi universalizmus Az egyéniség érvényesülésének kezdetei. Harc az Egyház és a császár közt. A születési nemesség és a lovagi rend. Krisztus szegényei Waldes Péter, az albiak Assisi Szent Ferenc vallási és társadalmi jelentősége Szent Domonkos rendje, a középkor eszméinek háttérbeszorulása Szent Domonkos rendje hazánkban; munkatere és kolostorai A Kárpátok medencéjének történelmi szerepe 50 A Kárpátok medencéjében végbemenő vérkeveredés A magyarság faji jellege Az Árpádházi királyok vére A magyar ember jellemvonásai Bold.