MacskasĂrĂĄsi szindrĂłma 1. ĂttekintĂ©s A macska kiĂĄltĂĄsi szindrĂłma (Cri-du-Chat-szindrĂłma) egy ritka örökletes betegsĂ©g, amelyet csecsemĆkorban az Ă©rintett gyermekek macskaszerƱ sĂrĂĄsa (Katzenschrei = cri du chat) jellemez. A macska-kiĂĄltĂĄs vagy a cri-du-chat szindrĂłmĂĄt a genetikai anyag nagyon specifikus vĂĄltozĂĄsa okozza: darabsejtvesztĂ©s (törlĂ©s) a sejtmag egyik szĂĄlszerƱ szerkezetĂ©n, amely a genetikai anyagot (kromoszĂłmĂĄkat) hordozza. Ez a genetikai vĂĄltozĂĄs ĂĄltalĂĄban megtermĂ©kenyĂtĂ©s utĂĄn spontĂĄn törtĂ©nik, amikor a petesejt megoszlik (vagyis az Ă©rintett szemĂ©lynĂ©l). MacskanyĂĄvogĂĄs szindrĂłma â WikipĂ©dia. A macska-kiĂĄltĂĄs vagy a cri-du-chat-szindrĂłma az öröklĆdĂ©s rĂ©vĂ©n is felmerĂŒlhet: ebben az esetben a kĂ©rdĂ©ses kromoszĂłma-darab (Ă©s a rajta lĂ©vĆ genetikai informĂĄciĂłk) az egyik szĂŒlĆnĂ©l mĂĄr egy mĂĄsik kromoszĂłmĂĄhoz kapcsolĂłdott - a genetikai informĂĄciĂłk ezĂ©rt nem vesznek el, de csak egy mĂĄsik helyen van, amelynek nincsenek egĂ©szsĂ©gĂŒgyi következmĂ©nyei a szĂŒlĆ szĂĄmĂĄra. Azonban a hiĂĄnyos kromoszĂłmĂĄt öröklĆ gyermekeknĂ©l macskasĂrĂĄsi szindrĂłma alakul ki.
A tĂŒnetek sĂșlyossĂĄga a kromoszĂłma delĂ©ciĂł nagysĂĄgĂĄval fĂŒgg össze, a nagyobb delĂ©ciĂłk sĂșlyosabb tĂŒnetekkel Ă©s a fejlĆdĂ©s kĂ©sleltetĂ©sĂ©vel jĂĄrnak. A Cri-du-chat szindrĂłmĂĄt csecsemĆknĂ©l Ă©s kisgyermekeknĂ©l a klinikai tĂŒnetek alapjĂĄn diagnosztizĂĄljĂĄk, Ă©s kromoszĂłmĂĄlis elemzĂ©ssel igazolhatĂłk. A szĂŒletĂ©s elĆtt kimutathatĂł a prenatĂĄlis Ășton genetikai tesztelĂ©s - a mĂ©hlepĂ©ny vagy a magzat szövetĂ©nek mintĂĄin, amelyeket chorionus villus mintavĂ©tel ĂștjĂĄn gyƱjtöttek, vagy amniocentesis ill. NyelvterĂĄpia, fizikoterĂĄpia, Ă©s oktatĂĄsi beavatkozĂĄs felhasznĂĄlhatĂł a Ă©letminĆsĂ©g Ă©rintett egyĂ©nek. A cri-du-chat esetek kisebbsĂ©ge öröklĆdik; a genetikai rendellenessĂ©get hordozĂł szĂŒlĆt ĂĄltalĂĄban nem befolyĂĄsolja a rendellenessĂ©g egy jelensĂ©g miatt kiegyensĂșlyozott transzlokĂĄciĂł nĂ©ven ismert (kromoszĂłma-ĂĄtrendezĆdĂ©s, amelyben nincs nettĂł nyeresĂ©g vagy vesztesĂ©g a genetikai anyag). Az esetek fennmaradĂł rĂ©szĂ©t a vĂ©letlen kromoszĂłma delĂ©ciĂł okozza a magzat fejlĆdĂ©se vagy a nemi generĂĄciĂł sorĂĄn tojĂĄs Ă©s sperma. Szerezzen be egy Britannica Premium-elĆfizetĂ©st, Ă©s fĂ©rjen hozzĂĄ exkluzĂv tartalomhoz.
A sajĂĄtos sĂrĂĄsi hangon tĂșl mĂĄr szĂŒletĂ©skor szembetƱnĆ a jellegzetes arcforma, amit holdvilĂĄg-arckĂ©nt szoktak emlegetni. Az ĂșjszĂŒlött feje rendszerint kicsi, a szemek egymĂĄstĂłl tĂĄvol vannak (hypertelorismus), Ă©s az ĂĄllcsont fejletlen. IdĆnkĂ©nt a fĂŒlek alacsonyan helyezkednek el, az orrgyök lapos lehet, a szĂĄjpad Ăvelt (Ășn. gĂłtikus szĂĄjpad). EsetenkĂ©nt nyĂșlajak vagy farkastorok is elĆfordulhat. A tovĂĄbbi vizsgĂĄlatok eredmĂ©nyekĂ©nt gyakran szĂv vagy vesefejlĆdĂ©si rendellenessĂ©gre is fĂ©ny derĂŒlhet, mely egĂ©sz Ă©leten keresztĂŒli orvosi kontrollt igĂ©nyel, Ă©s sĂșlyossĂĄga nagymĂ©rtĂ©kben meghatĂĄrozza a baba Ă©letkilĂĄtĂĄsait Ă©s Ă©letminĆsĂ©gĂ©t. Mivel fejlesztheti gyermeke IQ-jĂĄt? Mi lehet, ami a genetikĂĄn kĂvĂŒl mĂ©g befolyĂĄsolja gyermeke intelligenciaszintjĂ©t? TermĂ©szetesen a megfelelĆ tĂĄplĂĄlkozĂĄs, rengeteg jĂĄtĂ©k Ă©s testmozgĂĄs mind hozzĂĄjĂĄrul a gyermeki intelligencia fejlĆdĂ©sĂ©hez. Mivel fejlesztheti valĂłban gyermeke IQ-jĂĄt? IdĆben kell elkezdeni a beteg gyermek fejlesztĂ©sĂ©t Gondot jelent az is, hogy a beteg baba kis sĂșllyal szĂŒletik Ă©s a sĂșlya, az etetĂ©si nehĂ©zsĂ©gek miatt kĂ©sĆbb is csak lassan gyarapszik.