2005. július 31. vasárnap, 23:59 Címkék: A tanulókat súlyos kötelességszegés esetén fegyelmi felelősség terheli. A fegyelmi eljárás megindításának és lefolytatásának feltételeit a Közoktatási törvény és végrehajtási rendelete körültekintően szabályozza. A szabályozás garanciális elemeket tartalmaz a gyermek személyiségi jogainak védelmére, és meghatározza a kiszabható büntetések körét. Bármilyen jól szabályozott jogi aktus is azonban a fegyelmi eljárás, nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden, ami az iskolában történik – így egy fegyelmi tárgyalás is – a pedagógiai folyamat része; az érintett diák számára fontos impulzusokat hordoz. Ha egy ilyen eljárás nem pusztán a büntetés kiszabását, hanem a valóságos belátás elérését tűzi ki céljaként, komoly pedagógiai hozadéka lehet. Ez azonban nem pusztán a törvény írott betűjének betartásán múlik. Az alábbiakban közölt jogszabályi részletek a fegyelmi eljárás kereteit adják. Az adott iskola fegyelmi eljárásának lefolytatásához a helyi Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend is tartalmazhat (a törvénynek nem ellentmondó) szabályokat.
A fegyelmi büntetések kiszabásánál fontos tudni, hogy fegyelmi eljárás eredménye csak a törvényben felsorolt szankciók valamelyike lehet, hogy fegyelmi vétség nem vonhat maga után szociális vagy tanulmányi szankciókat, és hogy a tanköteles gyermekek fegyelmi büntetéseinek köre szűkebb a nem tanköteles gyermekekénél. Vissza
Két szülő a gyermekeikkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás, valamint gyermekeik tanulói jogviszonya megszüntetésének jogszerűtlenségét kifogásolva fordult hivatalunkhoz. A tanulók egy budapesti szakképző iskolában tanultak, ahol egy adományok gyűjtésére rendszeresített tárolót valaki feltört és tartalmát eltulajdonította. Az iskolavezetés közvetett bizonyítékok alapján a két tanulót tartotta felelősnek az esetért, így fegyelmi eljárást indított ellenük. A hivatalunk részére elküldött jegyzőkönyv alapján megállapítottuk, hogy a fegyelmi tárgyalás során a bizonyítási eszközök közül a tanulók nyilatkozatát és a tanúvallomásokat felhasználva kísérelték meg feltárni a tényállást. A meghallgatott tanúk vallomásuk során csupán azt tudták kijelenteni, hogy az eljárás alá vont tanulók a kérdéses időpontban a tároló közelében tartózkodtak, azt azonban nem tudták megerősíteni, hogy azt ők törték volna fel. Az érintett tanulók ugyanakkor egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy a tárolót nem ők törték fel.
Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és képviselőjük külön-külön a tárgyalás előtt legalább egy héttel megkapja. A rendelet kimondja, hogy a fegyelmi tárgyalás során a fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök lehetnek különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól.