A Filantrópia kórházban híressé vált szemoperációkat végzett, e téren szerzett tapasztalatait " Guérison de six aveugles-nés " (Hat született vak meggyógyítása) című tanulmányában foglalta össze. Egyik alapítója és szerkesztője volt a Románia Medicala orvosi folyóiratnak. Sok nemzetközi orvosi tanácskozáson — Berlinben, Bécsben — képviselte Romániát. Bacsó Lajos. Orvosi szakkönyveket fordított németről románra. A román orvostudomány is számon tartja, mert a bukaresti egészségügyi szolgálat kiépítésében játszott nagy szerepet, valamint az 1877–1878 között zajlott orosz-török-román háború idején a román katonaorvosi segélynyújtás megszervezésében is. Előbb Turnu Măgurele városában egy Vöröskereszt-kórház igazgató-főorvosaként, majd az Independenţă nevű tábori kórházban irányította az egészségügyi szolgálatot: a bulgáriai harcmezőkről idehozott román sebesültek ápolását. Fialla doktor tagja volt az Orvostudományi Társaságnak, majd az Orvos-sebészi Társaságnak, ez utóbbi két ízben is alelnökévé választotta.
- Dr bacsó lajos
- Dr bacsó lajos altalanos iskola
Dr Bacsó Lajos
Ady Lajos Székely Aladár felvétele Született
Ady Lajos 1881. január 29. Érmindszent Elhunyt
1940. április 18. (59 évesen) Budapest Állampolgársága
magyar Nemzetisége
magyar Foglalkozása
tanár Sírhely
Fiumei Úti Sírkert [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Ady Lajos témájú médiaállományokat. Diósadi Ady Lajos, írói álnevein: Al, Bence, Nagy János, ys [2] ( Érmindszent, 1881. – Budapest, 1940. ) magyar irodalomtörténeti és pedagógiai író, főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, Ady Endre öccse. Élete [ szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott fejezte be magyar - latin szakon, ezután Zilahon, 1909-től Budapesten lett tanár. 1919 februárjától a debreceni tankerület főigazgatója volt, ahonnan 1935-ben a fővárosi tankerületi főigazgatóságra helyezték át. Dr bacsó lajos altalanos iskola. Ady Endre című, 1923-ban megjelent kötete az Ady-kutatás egyik fontos forrása, azonban bátyja világnézetétől eltérnek, és bizonyos elfogultságot tükröznek. Ady Endre Márkó király c. művét 1923-ban tette közzé, Párizsi noteszkönyv ét 1924-ben.
Dr Bacsó Lajos Altalanos Iskola
Dr. Bacsó András: Győr-Sopron megye forradalmi harcosainak életrajzgyűjteménye (Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága, 1975) -
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
E könyv megjelenésének napjaiban ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Számvetést készítünk az elmúlt harminc év eredményeiről, arról a történelmi útról, amelyen haladva elértünk a...
Tovább Tartalom
ELŐSZÓ..... SZOLJON - Ők küzdenek a kegyeinkért. 3
ÚTMUTATÓ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ.. 5
ÉLETRAJZOK:
Alcsuti Mihály 7
Bagó Lajos 3
Bailabene Rudolf 9
Balogh Ferenc 10
Bancsó László 13
Barabás (Brattmann) Artúr 15
Baranovszki Géza 16
Barbay Ferenc 19
Bardócz Béla 20
Barsi József 23
Bencze Alajos 26
Bécsi László 27
Bittmann Ernőné Rosenberg Anna 30
Bodnár Alajos.. 32
Bognár László 34
Bors András.
Több tankönyvet, ifjúsági irodalmi kiadványt szerkesztett vagy írt ezekhez előszót. Délibábos nyelvészettel is foglalkozott, az Ady családnevet Ond vezér nevéből próbálta levezetni. Jegyzetek [ szerkesztés]
Források [ szerkesztés]
Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. Magyar életrajzi lexikon I. Kenyeres Ágnes. 1967. 13–14. o.
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk [ szerkesztés]
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005. Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. Irodalmi lexikon. Szerk. DR. BACSÓ NÁNDOR: - Kéziszerszámok - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Bp., Győző A., 1927. Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp. ], Béta Irodalmi Rt., [1937]. Magyar irodalmi lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Három évtized története életrajzokban. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]. A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.