Izzó lávát lövell ki a Cumbre Vieja tûzhányó a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. október 4-én. Forrás: MTI/EPA/EFE/Carlos de Saa A sziget déli részén fekvő hegyvonulat tűzhányója 2021. La Palma útikalauz, nyaralás | Spanyolország. szeptember 19-én 50 év után először lépett működésbe. Az izzó lávafolyam már elérte az Atlanti-óceánt, és mintegy 100 méterről a vízbe ömlött egy meredek sziklafalról – olvasható az MTI hírei között. Amint kölcsönhatásba lépett a nagyjából 20 Celsius-fokos óceánnal, a mintegy ezer Celsius-fokos láva megkövesedett és egy 500 méter széles kis félszigetet formált. A láva és a sós tengervíz találkozásakor felszabaduló mérgező gázokat az erős északkeleti szél gyorsan a tenger felé sodorta, így a térség lakóira nem jelentenek veszélyt. Ugyanakkor a négy közeli kerületre, annak mintegy 300 lakosára kiterjesztett kijárási tilalom elővigyázatosságból érvényben marad. Vulkanológusok szerint az, hogy a láva elérte az óceánt, némiképp enyhítette a szigeten kialakult helyzetet, csökkentette ugyanis annak kockázatát, hogy a forró láva a szigeten terjed szét.
A 706 km 2 területű La Palma a hét fő Kanári-sziget 5. legnagyobb tagja. 85 ezer lakosából 18 ezer a sziget fővárosában, Santa Cruz de La Palmában él. A fővárosnál is több, 20 ezer lakosa van Los Llanos de Aridane városának, így ez az egyetlen kanári-szigeteki település, amelyen többen élnek, mint az adott sziget fővárosában. Életveszély La Palma szigetén – már 1186 épületet semmisített meg a láva. A vulkáni eredetű sziget legmagasabb csúcsa 2400 méteres. A szigetet a kék, a zöld, és a fekete színek uralják: kék a környező tenger színe, a zöld a Kanári-szigetek talán legváltozatosabb élővilága, feketék pedig a vulkáni kövek, és a vulkáni eredetű feketehomokos strand. Az élővilágot kaktuszokkal, banánfákkal, szőlőültetvényekkel, sárkányfákkal, fenyőfákkal, mandulafákkal, citrusfákkal, egzotikus állatokkal, lepkékkel, sólymokkal, és egyéb madarakkal, és persze az óceán élővilágával lehet jellemezni. Spanyolország utolsó vulkánkitörésének is a sziget volt a helyszíne: a Teneguía-vulkán utoljára 1971-ben tört ki, és az aktív vulkánok miatt a jövőben további kitöréseket valószínűsítenek.
Hemos estado trabajando esta semana para anticiparnos y saber cómo actuar en La Palma ante esta situación. Vamos a garantizar en todo momento la seguridad de la ciudadanía. Gracias a la gran labor que está realizando la Ciencia y también las FCSE y la Cruz Roja para lograrlo. — Pedro Sánchez (@sanchezcastejon) September 19, 2021 A kitörés nem érte váratlanul a helyi hatóságokat, mert az elmúlt napokban több ezer szeizmikus rengést jegyeztek fel, a talaj pedig több helyen megemelkedett, arra utalva, hogy láva készül a felszínre törni. Index - Külföld - Kitört a vulkán, több ezer embert evakuáltak La Palma szigetén. A helyieket figyelmezették, hogy csomagoljanak össze, készítsék össze irataikat és gyógyszereiket, hogy gyorsan indulni tudjanak, ha elrendelik a kitelepítést. A 83 ezer lakosú La Palmán utoljára 1971-ben volt vulkánkitörés. Akkor a Teneguía vulkán három héten át lövellt lávát a magasba. A természeti katasztrófáról több videót is megosztottak a közösségi oldalakon, ezek közül néhányat összegyűjtöttünk: (Borítókép: Tűz és füst vasárnap éjjel a La Palma-i El Paso felett.
San Antonio vulkán: Kezdésnek bekukkantunk a tövében épült látogatóközpontba: a vulkán az őslakos guanchék szent helye volt, illetve ennek a hegynek a tövében tört ki 1971-ben a Teneguia-vulkán, mely a sziget legutóbbi komoly vulkáni működése volt. A San Antonióról kérődző tevék közt ereszkedünk le a Teneguia kráteréhez, ahol a friss vulkáni salakon visz tovább az utunk. Ezen a vulkáni salakon – kis kőfalakkal védve - termelik a híres la palmai malvázia bort. Ahogy közelítünk a tenger felé - a sziget szélárnyékában hulló kevés csapadéknak köszönhetően – lassan sivatagivá alakul a táj. E sovány csapadékviszonyokat kihasználva itt épült fel a sziget szalinája, azaz sólepárlója, mely a világ egyik legtisztább sóját adja (itt az óceán közepén nincs semmi szennyező forrás). A parton akár strandolhatunk is egy jót, és megnézhetjük a sólepárlót. A délutáni órákban utazunk vissza Fuencaliente érintésével Santa Cruzba. La palma sziget md. Szintemelkedés: 3-4 óra, 9 km, 800 m le, 80 m fel Utazás: helyközi járat 8. nap: Barranco de la Madera, túra Santa Cruz jó hely: nemcsak a kakasok kukorékolása ébreszt a főváros közepén, hanem több turistaút is innen indul.
Friss fotók a helyszínről. Kiemelt kép: MTI/EPA/EFE/Carlos de Saa
Mi a legszebbet választjuk ma. Ha tegnap elteltünk a sivatag látványával, akkor mára "egy kis zöld dzsungel, kristálytiszta hegyipatakkal" a menü, mely mindenkinek ízleni fog. A "fák szakadéka", ahogyan neve is mutatja egy köderdőkkel benőtt zöld kanyon, melynek vizét csatornákban a városba vezették. Nemcsak az ivóvíz biztosítása volt a fontos: Santa Cruz felett a város jelképének is számító vízejtő-aknák energiáját használták ki a vízimalmok, melyek a hajdan virágzó kikötő gabonáját őrölték. Beérve a szurdokba szinte összezárul a völgy a fejünk felett, majd kikapaszkodva a sziklafalra egy csatorna partján folytatjuk tovább utunkat. La palma sziget jr. A völgyfőben egyszerre egy kiszáradt jó 100 métereses vízesés álja utunkat. De a vízesés nem kiszáradt, hanem vizét egy több száz méter hosszú alagútba terelték. Mi is követjük a víz útját, és néhány perc fejlámpás séta után kinézve az alagút ablakán vesszük észre, hogy már a sziklafalon, a völgytalp fölött jó száz méter magasan járunk. Az alagút párkányt, a párkány alagutat követ, míg végül öreg kanári-fenyvesek közt ereszkedünk le Nuestra Senora de las Nieves templomához, hol a sziget védőszentjét, a las nievesi Madonnát őrzik.