1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt. Részt vett II. József közigazgatási reformjának bevezetésében. 1790-től Bars megye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense – Mária Terézia, 1775. október 7-én kelt oklevéllel grófi rangra emelte. Gyermekei: Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. Beethoven Martonvásáron. Valóban Teréz lehetett a "Halhatatlan Kedves"? Brunszvik Terézia és Beethoven - Névpont 2022. Vagy inkább a húga? Az biztos, hogy az egyértelműsítő levelek sokasága eltűnt az évek során… Nos, a gyermekek zongoratanára maga Beethoven volt, aki – tudjuk – ezer szállal kötődik Martonvásárhoz. Ám Beethoven nem csupán a zeneórára járt el Terézékhez, hanem az is előfordult, hogy a nap nagy részét ott töltötte a családnál. Akkoriban kötötték azt a szívélyes és bensőséges barátságot, amely Teréz életének végéig tartott. A kapcsolat a nagy művész és Brunszvik család között mély, erős barátsággá kovácsolódott az idők során. Beethoven több művét ajánlotta valamelyik családtagnak, és az a hír is járta, hogy a muzsikus leveleiben emlegetett "halhatatlan kedvese" Teréz lett volna – ezt azonban a Beethoven-kutatók többsége nem osztja feltétlenül.
Az Európában elsőként létrehozott óvóképző intézetbe is csak férfiak nyerhettek felvételt: 1892-ben azonban komoly változások történtek, ekkortól kezdve már csak nők lehettek kisdedóvók. A martonvásári Brunszvik-kastély. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven. A nagy komponista, mint a Brunszvik-lányok zongora tanára többször megfordult a kastélyban. Özvegy Brunszvik Antalné bárónő a 24 éves Teréz és a 21 éves Jozefin lányával elment a császárvárosba, hogy egyiket vagy másikat férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. A mester nem szeretett tanítani, véleménye szerint az tanítson, aki nem tud komponálni. De a lányokkal – ej, ki tudja miért…? – kivételt tett… Természetesen e kurta írás – terjedelmi okokból – sok fontos részletet is mellőz, például azt, hogy a papa akár külön cikket is érdemelne: alsókorompai Brunswick Antal gróf író volt – de tán több is ennél, ő adta az indíttatást leányának. Ki volt brunszvik teréz körút. Tudnivaló róla, hogy a bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett.
1827. március 27-én, a zeneköltő halálát követő napon a hagyatékát lajstromozók érdekes Beethoven-levélre bukkantak: egy ceruzával írt szerelmes levélre, amely a Heiligenstadti végrendelet és két női miniatűr arckép társaságában rejtőzött egy titkos fiókban. Tegnap Martonvásár főterén felavatták Nagy János felvidéki szobrászművész Beethoven és a halhatatlan kedves című alkotását. (Fotó: Kovács Attila) De mit is tudunk még a levélről és a halhatatlan kedvesről? A levél három részből áll (ezért is tartották sokáig három külön levélnek), Beethoven ugyanis egy bizonyos július 6-án, hétfőn reggel kezdte írni, aztán este folytatta, s csak másnap reggel fejezte be. A levélen évszám és helymegjelölés nincs, a címzett neve sem szerepel rajta. A levél érdekességét fokozza, hogy Beethoven hagyatékában maradt fenn. El sem küldte talán, vagy mégis, csak később visszakapta? Nem tudjuk. Ki volt brunszvik teréz névnap. De becses emléke volt, annyi bizonyos, hiszen haláláig nem vált meg tőle. Sokan találgatták ki is lehetett a rejtélyes nő, míg mára bizonyosra veszik, hogy Brunszvik Teréz volt az.
Brunszvik Géza Nevéhez fűződik a martonvásári óvodaalapítás ( 1883), amelyet korán elhunyt gyermekei (Gábor, Gizella és Mária) emlékének szentelt. Közben a Deym Jozefával (nagynénjének, Jozefinnek az unokájával) kötött házassága zátonyra futott. A gróf, hogy elválhasson, az unitárius hitre tért. 1893 őszén eladta a birtokot és második feleségével, Siegl Szerafinnal együtt Ausztriába költözött. Brunszvik Júlia (1786–1866) 1819-től elnök a Budai Jótékony Nőegyletben; 1847-től gróf; 1853-tól elnök Magyarország első bõlcsödéjében, amelyet 1852-ben alapított Majer István [4] [5] A kihalt grófi ág leszármazása [ szerkesztés] A1 Mihály neje Vitális Mária B1 Antal ( 1709 – 1780) neje Adelffy Mária C1 Antal ( 1746 – 1793) neje Seeberg Anna D1 Teréz (* Pozsony, 1775. július 27., † Vác melletti Dukán, 1861. szeptember 23. Az első karácsonyfa – Közel kétszáz éves a fenyőállítás szokása Budapesten | PestBuda. ) D2 Ferenc ( 1777 – 1849) neje Justh Szidónia E1 Géza ( 1834 - 1899) 1. neje Deym Jozefa 2. neje Siegl Szerafin F1 Gábor (* Martonvásár, 1861, † 1879. július 27. ) F2 Gizella (* 1864. január 20., † 1881. augusztus 1. )