A téli időszakban több időt töltünk a lakásban, de nem mindegy, milyen körülmények között. A hőmérséklet, a fény és a páratartalom optimális értékeken tartása nem csak szobanövényeink, de saját egészségünk szempontjából is lényeges szempont. A késő ősztől tavaszig tartó időszakban betegeskedik a legtöbbet az emberek többsége, aminek számos oka van. A benti és kinti hőmérséklet közötti nagyobb különbségek miatt könnyebben megfázhatunk. Emellett a kevesebb fény is rányomja a bélyegét az ember hangulatára, a rosszabb közérzet pedig az immunrendszerünk működésére is hatással van. Ideális páratartalom a lakásban. A levegő páratartalma ránk is hat Az 50-60 százalékos páratartalom megfelelő tartománynak számít a lakásban, ami a hálószobában azonban lehet kicsit alacsonyabb is – de ne legyen kevesebb 40-nél –, a fürdőszobában pedig több is megengedhető, ám itt se emelkedjen tartósan 70 százalék fölé. Télen a ritkább szellőztetés és a fűtés miatt a lakásokban gyakori probléma a száraz levegő, ami fejfájást okoz, irritálja a szemet, és az orrnyálkahártya kiszáradásához is vezethet, és ezek a körülmények könnyen kaput nyitnak a kórokozóknak.
A lakás páratartalmát ideális szinten tartani nem egyszerű feladat, hiszen azt befolyásolják a szárítón lévő ruhák, a szálló por koncentrációja, de még a nyílászárók is. Hogyan tudjuk növelni a páratartalmat, és miért fontos ez? Ősz végén, a fűtési szezon kezdetekor csökkenni kezd a lakás páratartalma. Minél nagyobb a kinti és a benti levegő közötti hőmérséklet-különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában, ez leginkább a központi fűtéses lakásoknál okoz problémát. Hűvösebb hónapokban a lakás páratartalma akár húsz százalék alá is visszaeshet, ami kiszárítja a bőrt, a szemet és a nyálkahártyát. Mennyi az ideális páratartalom ősszel a lakásban? - Egészség | Femina. Egészséges emberben a nedves, csillószőrrel fedett légúti nyálkahártyán megtapadó kórokozókat a csillószőrök eltávolítják a szervezetből. Ezt a védelmi funkciót a száraz levegő hátrányosan befolyásolhatja, könnyebben kialakulnak a légúti fertőzések, száraz köhögés, orrvérzés jelentkezhet. A fűtési szezon kezdetekor csökken a lakás páratartalma A köhögéssel légtérbe kerülő influenzavírusokat "üzemen kívül helyezheti" a magas beltéri páratartalom - derül ki egy kutatásból, melyről bővebben az alábbi cikkünkben olvashatnak!
A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell. A levegő párásítása könnyen megoldható: telepítsünk növényeket a helyiségekbe, használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket. A fűtésszezonban sem szabad megfeledkezni a kellő mennyiségű folyadékfogyasztásról, ami belülről pótolja testünk fokozott páraleadását. A túl párás levegő sem egészséges A levegő túl magas páratartalma sem egészséges, ugyanis kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának. A túl párás levegő növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor (poratka) esetében. Emellett a magas páratartalom káros a házak szerkezetére is: könnyebben penészedik (penészgombák), a falak dohos karakterűvé válnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, ám ma már páramentesítő eszközök is rendelkezésünkre állnak a megoldás érdekében. Végezetül a levegő páratartalma befolyásolja hőérzetünket: magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érzünk.