Eredeti küldetésüket 1989-ben befejezték, de azóta is száguldanak tovább. A Voyager 1 a magasba emelkedik egy Titan/Centaur-6 hordozórakéta segítségével, 1977 szeptember 5-én Forrás: NASA Bár a Voyager 1 indult másodikként, gyorsabban halad. 2012. A Naprendszeren kívüli világba is belehallgathattunk a Voyager–1-nek köszönhetően | Az online férfimagazin. augusztus 25-én lépett át a csillagközi térbe. Becslések szerint a Voyager 2 ezt a határt a következő években lépi át - mondta el Suzann Dodd, a Voyager-projekt vezetője. Hozzátette: az ikerszondák "olyan egészségesek, amennyire a nyugdíjasok lehetnek", "mindkettőjüknél kialakultak különböző betegségek az évek során". A Voyager 1 űrszonda felépítését bemutató grafika Forrás: NASA/JPL Az ikerszondák a projekt során megközelítették a Szaturnuszt és a Jupitert, többek közt vizsgálták a bolygók légkörének összetételét, szerkezetét, meghatározták tömegüket és alakjukat. A négy gázbolygó meglátogatásával járó Grand Tour (Nagy utazás) elnevezésű program keretében a Voyager 2-nek sikerült fényképeket készítenie az Uránuszról és a Neptunuszról is. A Jupiter Nagy Vörös Foltja a Voyager 1 1979 márciusában készült felvételén Forrás: NASA/JPL A Voyager sok szempontból valóban az emberiség legnagyobbra törő felfedezőútja" - fogalmazott Ed Stone, a Voyager kutatója.
A dobogó harmadik fokán pedig ott van a Voyager 2 122 CSE-vel, immáron szintén a Naprendszer határát jelentő heliopauzán túl. A megtett távolság tehát nem csak indulás idejének, és végképp nem a szondák hajtóművének függvénye, sokkal inkább a választott útvonalnak és az ezáltal elért sebességnek. A Voyager 1 útja a Földtől (kék) a Jupiterig (világoskék) és a Szaturnuszig (zöld). Utóbbi melletti elhaladást követően világosan megfigyelhető a Naprendszer síkjától való gors távolodás. (Forrás: Phoenix7777/Wikipedia) Sebesség tekintetében pedig semmi sem veheti fel a versenyt a Voyager 1-gyel, amely mind a mai napig közel 17 km/s-mal ( Budapest-Szeged táv 10 másodperc alatt... A Föld és a Nap közötti távolság. Hogyan mérik és milyen egységekben | Hálózati meteorológia. ) halad töretlenül előre. Útvonala a Jupiter és a Szaturnusz mellett vezetett el, az óriásbolygók mellett pedig azok holdjait is szemügyre tudta venni. A Titan megközelítése különösen kritikus ( döntés) volt, ennek oltárán áldozták be ugyanis a NASA-nál az amerikai nemzeti érzés szíve csücske, a Pluto melletti későbbi elhaladást.
Ez is egy jogos észrevétel, bár szerintünk nem teljesen illeszthető rá a bolygók mozgására, de úgy tűnik, hogy az, hogy kinek van igaza, leginkább azon múlik, hogyan definiáljuk a "legközelebbit". (Nyitókép: Getty)
Szerintük ugyanis a bolygóközi távolságok kiszámításakor a legtöbben egyszerűen kivonják egymásból a két égitest Naptól való átlagos távolságát, pedig ez csak azt mutatja, hogy mekkora távolság van a két bolygó között, amikor azok a legközelebb állnak egymáshoz. A végtelenbe és tovább! - Csillagvizsgáló. Mivel azonban a bolygók keringési sebessége különbözik, a Merkúr átlagosan több időt tölt el a Föld közelében, mint az egyébként egy ponton hozzánk legközelebb merészkedő Vénusz. A Merkúr illusztrációja Fotó: SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library A kutatók egy új matematikai modell, az úgynevezett pont-kör módszer segítségével mérték meg a bolygók közötti távolságokat, így az egyes bolygók keringési pályáinak több pontját is figyelembe vették az átlagos távolság kiszámításakor, vagyis a klasszikus modellel ellentétben a keringési időt is bevonták az egyenletbe. A szimulációban tízezer éven keresztül követték a bolygók aktuális állásait, és így az jött ki, hogy nemcsak a Földnek, de a különböző pályák és keringési idők miatt a Naprendszer minden egyes bolygójához (egészen a Neptunuszig) a Merkúr van átlagosan a legközelebb.
A római háború istenének nevezték el, és 141, 6 millió mérföldre van a naptól. A Mars a Naprendszer hetedik legnagyobb bolygója, átmérője 4222 mérföld. 686, 98 Föld napig tart, amíg a Mars körül forog a Nap, és a tengelyén forog 24, 6 Föld órában. Kemény, száraz, sziklás felülettel és két holddal rendelkezik. Jupiter A Jupiter, a Naprendszer legnagyobb bolygója 483, 8 millió mérföldre van a Naptól. Átmérője 88 729 mérföld, ami azt jelenti, hogy elfér az összes többi bolygó belsejében, és több mint tucat Föld tud felsorakozni rajta. A Jupiter 11. 862 Föld éve fordul elő, hogy a Nap körül forogjon, és 9, 84 Föld óra, amíg a tengelyén forog, így a legrövidebb nap bolygóvá válik. A Jupiternek legalább 63 holdja van, és főleg hidrogénből és héliumból készül. Szaturnusz A milliárd jégrészecskékből álló gyűrűikről leginkább a Saturn 886, 7 millió mérföldnyire van a Naptól és 550, 9 millió mérföldre a Földtől. Átmérője 74 600 mérföld, ami a második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. 29. 456 földévig tart, amíg a Szaturnusz megfordul a Nap körül, és 10, 2 Föld órát fordít a tengelyére.
Várhatóan a szondák 48 évvel indításukat követően, 2025-ben futhatnak ki az energiából, így a Voyagerek küldetése ekkor érhet véget. Az 1977-ben, 16 nappal a Voyager–1 előtt indított Voyager–2 eredeti küldetése a Naprendszer gázóriásai, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz közeli vizsgálata volt. Minderre a bolygók kedvező pozíciójából adódóan volt lehetőségük az űrszondáknak. Végül csak a Voyager–2 fejezte be a teljes bolygóközi túrát, és mindmáig ez az egyetlen űrszonda, amely meglátogatta az Uránuszt és a Neptunuszt. A Voyagerek küldetéséről és a Voyager–1 csillagközi térbe jutásáról Molnár László csillagász tartott előadást a 2013. decemberi Budapest Science Meetup-on: A címlapi illusztráció forrása: NASA/JPL. Kapcsolódó cikk a Qubiten: