A házastársi közös vagyon megosztása csak akkor jöhet szóba, ha a vagyonközösség megszűnt. Ebben az esetben bármelyik házastársnak igénye lehet a közös vagyon megosztására. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, örököse is igényelheti a megosztást. A megosztást szerződéssel is el lehet végezni, illetve ha nem tudnak megegyezni a bíróságtól lehet kérni. A közös vagyont megosztó szerződés alakiságai: Ha a felek szerződéssel osztják meg a közös vagyont, annak érvényességi feltétele, hogy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Ez az ingóságokra nem vonatkozik, a felek azt természetben megosztották, ezt megtehetik bármilyen formába, nincs alakisághoz kötve, nem szükséges az írásbeliség. Ha azonban ingatlan tartozik a közös vagyonhoz, akkor szükséges az alakiság, szükséges a szerződés, mert a tulajdon változást be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek feltétele, hogy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a közös vagyon megosztását.
Az eljárás során felmérésre kerül a közösen megszerzett vagyon, és megállapodással szétosztható a felek között. Sokszor egy egész élet munkájának eredménye a megvásárolt ingatlan, gépjármű, és a különböző értéktárgyak. A két ember együtt fordított pénzt mindezek beszerzésére, ezért jogos a házastársi közös vagyon megosztása. A családjogi ügyvéd minden információt megad, segít tájékozódni a jogszabályok között, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a válófélben lévő emberek elégedettek legyenek az ügyintézéssel a vagyon megosztása során. Forduljon bizalommal Dr. Sávolyi Györgyi családjogi ügyvédhez, aki megbízható segítséget nyújt Önnek! Akár a házastársi közös vagyon megosztásáról van szó, akár más családjogi kérdésekben van szüksége szakember tanácsára, készséggel áll a rendelkezésére. Informálódjon részletesen az ügyvéd szolgáltatásáról a weboldalon, és vegye fel vele a kapcsolatot a 06-30-9338905-ös telefonszámon, vagy a e-mail címen!
A fentebb részletezett vagyonjogi rendszert házastársi vagyonközösségnek, vagy más néven törvényes vagyonjogi rendszernek nevezzük. Törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn a házastársak között az életközösségük kezdetétől az életközösségük végéig, kivéve, ha a házasságkötést megelőzően vagy a házasságuk alatt eltértek a törvényes vagyonjogi rendszertől. Az ilyen eltérésre házassági vagyonjogi szerződéssel van lehetőség.
Vagyonközösség keletkezése A házassági életközösség tartama alatt házastársi vagyonközösség keletkezik a házastársak között. Ez alól kivétel, ha házassági vagyonjogi szerződést kötöttek és vagyonközösség létrejöttét teljes mértékben vagy részben kizárták. A házasságkötés előtti élettársi kapcsolat időtartamát a házassági életközösség tartamába be kell számítani. A házastársak vagyonközösségébe tartozik minden, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Beleértve a közös vagyon tárgyak terheit és bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozást is. A közös vagyon egyenlő arányban illeti meg a feleket. A különvagyon A törvény rögzíti, hogy mely vagyontárgyak tartoznak a házastárs különvagyonához. Különvagyon pl. öröklés útján szerzett vagyon, ajándékba kapott vagyontárgy, személyét ért sérelemért kapott juttatás. Közös vagyon lesz a különvagyonnak az a haszna, amely a vagyonközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek, terhek levonása után fennmarad.
A helyzet persze nem ennyire egyszerű, ugyanis a házastárs szerzésére alkalmazni kell az üzletrész felosztásával kapcsolatos szabályokat is, vagyis ha a társaság nem járul hozzá az üzletrész felosztásához, akkor a házastárs önálló üzletrészt nem szerezhet, csak üzletrész-hányadra válhat jogosulttá. Ugyancsak alkalmazandóak az üzletrész-átruházásnak a társaság beleegyezésével kapcsolatos szabályai is, ugyanis amennyiben a társasági szerződés kikötötte a beleegyezés jogát, akkor a házastárs is csak e beleegyezés birtokában szerezheti meg az üzletrészt vagy az üzletrészhányadot. Lényeges, hogy az üzletrész megszerzésével kapcsolatos fenti rendelkezések csak főszabályszerűen érvénysülnek, azaz, amennyiben az adott társaságra vonatkozó szabályok szerint nem kerülhet sor az üzletrésznek a házastárs részére történő kiadására, a házastárs akkor is kérheti az üzletrész értékének figyelembevételét a vagyonközösség megszüntetése során, amely alapján a vagyon megosztása az üzletrészre eső érték elszámolásával is történhet.
A cégből befolyó bevétel az én különvagyonomnak számít vagy közös vagyonnak? Meglepően sokan, a válaszadók több mint 70%-a tisztában van azzal, hogy a korábban – még a házasságkötés előtt – alapított cég ugyan különvagyonnak számít, de a bevételek közösek, mert a házasság ideje alatt az egyik fél különvagyonából származó haszon közös vagyonnak tekintendő. Helyt kell-e állnunk a párunk adósságaiért? Sok a téves információ a házasságban az egyik fél vállalkozásához kapcsolódó adósságokat illetően is: A férjem hitelt vett fel a nemrég indított vállalkozásához, de csődbe ment. Követelhetik-e rajtam is az adósság visszafizetését? A kitöltők több mint 30%-a szerint csak akkor követelhető a másik félen az adósság törlesztése, ha az adott fél kifejezetten hozzájárult a hitelfelvételhez, és kezességet vállalt a visszafizetésre. Ők tévednek, hiszen a házastársak nem csak a szerzett bevételeken, hanem az adósságokon is "osztoznak" – azaz az adósságok is közös vagyonnak számítanak –, feltéve, hogy a felek nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést.
A konfliktus elkerülése érdekében I. Lipót tábornokai 1660-ban tétlenül figyelték Várad elestét, de az 1663-64. évi háború mérlege is botrányosan alakult, hiszen Érsekújvárral egy újabb fontos erősség esett ki a végvárrendszerből, a szentgotthárdi diadal után megkötött vasvári béke pedig indokolatlanul enyhe feltételeket támasztott a török féllel szemben. Érthető módon a magyar főurakat felháborította I. Lipót politikája, és csalódottságukban annak a lehetőségét kezdték el latolgatni, hogy miként tudnák a Habsburgok nélkül, vagy akár Bécs ellenében felszabadítani Magyarországot. Az összeesküvők élén valószínűleg a téli hadjárat hőse, Zrínyi Miklós horvát bán állt volna, a költő-hadvezér azonban 1664 novemberében vadászbalesetben elhunyt, így a főurak Wesselényi Ferenc nádort választották meg vezetőjüknek. Wesselényi-féle összeesküvés, | A Pallas nagy lexikona | Reference Library. A mintegy hét évig fennálló főúri szövetségről általánosságban elmondhatjuk, hogy jóval merészebb álmokat kergetett, mint amelyek megvalósítására valaha is képes volt. A Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc vezette összeesküvők kezdeti súlytalanságát mutatja, hogy 1665-ben, Murány várában kalandregényekbe illő tervekkel, a Habsburg-barát Lubomirski lengyel marsall meggyilkolása, vagy Lipót elrablása és megzsarolása révén akarták helyreállítani Magyarország egységét és szuverenitását.
Miután erős besúgóhálózatot épített ki Magyarországon, novemberben már be is fejezte a nyomozást. A bizottság egyetlen baklövése az volt, hogy az ifjú Thököly Imre kicsúszott a markából – igaz, az Árva várát és Árvaváralját haláláig védelmező Thököly István vagyonát sikerült megtalálnia, és Rákócziból ismét sikerült kétszázezer forintot kipréselnie. 1671. január 3-án Pozsonyban is felállt egy másik iudicium delegatum Rottal gróf elnökletével. Ennek alkotmányos jogállását már igyekeztek megőrizni, ezért magyar közjogi méltóságok is helyet foglaltak benne. Zrínyiékkel egy napon végezték ki Bónis Ferencet, a felkelés egyik résztvevőjét Pozsonyban. 1671. április 30. | Kivégzik a Wesselényi-féle összeesküvés vezetőit. Összesen mintegy 300 birtokos vagyonát kobozták el a folytatódó perek során, és a Wesselényi Ferenc halála óta üresedésben lévő nádori tisztség betöltése helyett 1673 -ban a Német Lovagrend nagymestere, Ampringen János Gáspárt vezetésével kormányzóságot (Gubernium) állítottak fel. Ampringen kormányzói tevékenysége és kegyetlenkedései nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Thököly Imre vezette kuruc felkelés kirobbanjon.
De minden mentegetőzés, nemkülönben Zrinyinek hűségigérete, melylyel Bécsbe küldött gyóntatója által kegyelmet akart nyerni, süket fülekre talált. A VIZSOLYI TEMPLOM. Wesselenyi file összeesküvés . (Saját felvételünk) Mint tudjuk, az időközben meghalt Wesselényin és az anyja közbenjárására kegyelmet nyert Rákóczyn kívül az összeesküvés fejeit idegen biróság itélete alapján kivégezték. Nikházy Istvánt, Abauj vármegye alispánját, ki szintén részt vett az összeesküvésben, fej- és jószágvesztésre itélték, az említett Bónis Ferenczet 1671. április 30-án Pozsonyban lefejezték. Felső-Magyarországra most még nagyobb haderőt küldtek a mozgalom elfojtására, s az összeesküvés alkalmas ürügy volt az alkotmány ujabb megszoritására is. 1670-ben Gönczön tartott közgyülésén Abauj vármegye Komjáthi Zsigmondot, Török Istvánt, Kovács Istvánt és Csobai Istvánt kapitányokká választván, eskü alatt kötelességükké tette, hogy az "utálló s duló, fosztó, prédáló, koborló, szegénységet rontó s pusztító, fogyató, minden névvel nevezhetendő gonosztevők, malefactorok, latrok" elfogatásában és üldözésében a hozott statutumok szerint fognak eljárni.
A négy emeletes Öregtoronyban egy különleges multimédiás kiállítás kapott helyet, míg a torony tetejéről fantasztikus, 360 fokos körpanorámának lehetünk részesei. Sétáljunk át a vár északi bástyájához is, amely alatt egy 30 méter hosszú barlang húzódik, ahol egykor élelmiszert és vizet tároltak. Szerencs A Zemplénben járva nem maradhat ki a szerencsi vár sem, bár a település neve hallatán a legtöbb embernek inkább a csokigyár jut az eszébe. A Hegyalja kapujának is nevezett település azonban egy késői reneszánsz stílusú Rákóczi-várnak is otthont ad, amely ráadásul a térség legfiatalabb vára is egyben. A Ferencek összeesküvése – 350 évvel ezelőtt végezték ki a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőit. Az eredetileg bencés kolostornak épített vár a virágkorát Rákóczi Zsigmond idején élte. Nekem ez a vár inkább lakóépületnek tűnt első látásra, mintsem várnak és nem is tévedtem nagyot. Az épület egyik felében ugyanis turistaszálló működik, míg a másikban a Zempléni Múzeum kiállítása kapott helyet. Egy gyönyörű reneszánsz kőlépcső vezet a múzeum különleges gyűjteményéhez, a közel egy millió darabos képeslap kollekcióhoz, ami a vár legértékesebb szellemi öröksége.
Wesselényi-féle összeesküvés. Az elégületlenség napról-napra fokozódott. Miután a tizenhárom vármegyének 1666. április 19-én Zemplén városában tartott gyülése sem ért el semmit panaszaival, a nemesek Kassára gyülést hivtak egybe; ennek megtartását azonban úgy gróf Csáky Ferencz, mint Rothal megtiltotta. Az elégületlenek a tilalom daczára összegyültek s elhatározták, hogy szervezik a fölkelést. A kormánynak azonban tudomására jutott a Magyarországon készülő fölkelés; miután a mozgalom élén álló Wesselényit, Nádasdy Ferenczet, Zrinyi Pétert, Frangepán Kristófót, Rákóczy Ferenczet az összeesküvésbe belevont Tattenbach stájerországi kormányzó komornyikja elárulta. Rákózcy elhamarkodott tette, hogy Sáros-Patakon letartóztatta Stahremberg-Rüdger Ernőt s Kolonics nevü zászlótartóját és Regécz várába küldte őket, hol a magyar elégületlenek embere Bónis Ferencz volt akkor a kapitány, csak sulyosbította helyzetüket. Ez elhamarkodott lépést Zrinyi Péter sietett jóvátenni; felszólitván Rákóczy Ferenczet, hogy bocsássa szabadon az elfogottakat, a kiknek letartóztatását úgy igyekezett magyarázni Bécsben, hogy személyük biztonságáért helyezték őket őrizet alá.