Az elővásárlási jog problémakörével főként a társasházak esetében találkozhatunk, azonban gyakori eset, amikor egy adott ingatlanban sok társtulajdonos rendelkezik osztatlan közös tulajdonnal. Érdemes olyan egyszerű dologra gondolni, mint a társasház aljában lévő teremgarázs esete. Tudnivalók az elővásárlási jogról Az elővásárlási jog egy speciális jogi intézmény, amelyet a Ptk. szabályoz, és számos bonyodalmat és feszültségforrást jelenthet a hétköznapi életben. A probléma főként az ingatlan eladása során jelentkezik, hiszen az elővásárlási joggal bíró személy ennek birtokában egyoldalúan dönthet, hogy hasonló feltételekkel megveszi-e az eladásra kínált ingatlant, illetve lemond a vevő javára. Különösen akkor bonyolult a helyzet, ha az elővásárlásra jogosultaknak igen nagy a száma, mert ebben az esetben az eladó nem köteles őket az eladási szándékáról értesíteni. A Kúria közelmúltban hozott határozata a korábbi jogértelmezést bonyolítja, viszont azt is maga után vonja, hogy a társtulajdonosoknak évekkel később, akár három év múlva is lehetőségük nyílik az adásvételi szerződés megtámadására.
Az alapító okirat szerint egy helyrajzi szám alatt található a gyógyszertár, lakóház és udvar. A telekingatlan osztatlan közös tulajdonban van. A gyógyszertárhoz 60/100-ad, a lakóházhoz 40/100-ad eszmei hányad tartozik. A társaság kertfelújítást hajtott végre az ingatlanon. Miként számolható el az összeg, milyen arányban, az áfatartalom levonható-e? Válaszukat előre is megköszönve, tisztelettel: Timi Megszüntetnék az osztatlan közös földtulajdonokat Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik. Az önálló földügyi központ egyik legfontosabb feladata az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetéséhez szükséges intézkedések koordinálása lesz. 2018. 03. 06. Adófizetés osztatlan közös ingatlanra köttött használati szerződés alapján Osztatlan közös tulajdonú ingatlannál kötött használati szerződés szerint fizetett díj után kell-e adót fizetni, s kinek a kötelessége ez?
Az ingatlant csak olyan áron adhatja el, amilyen áron az elővásárlási jogot felajánlotta. Ha több tulajdonostárs jelentkezik, hogy élne ezzel a jogával, akkor Ön választhatja meg, hogy melyiknek adja el az ingatlant. Ekkor már Ön nem állhat el az eladási szándékától. Érdekes körülmény, hogy az ingatlant jelenleg más műveli. Van-e elbirtoklás osztatlan közös tulajdonban? De ez külön bejegyzés…
NEM LÁTOD ÁT, HOGYAN IS FÜGG ÖSSZE Segítünk, hogy jogilag minden zökkenőmentes legyen! Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy egy ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonjog pedig az ingatlan nyilvántartásban rögzített, meghatározott hányadok szerint oszlik meg köztük. Tehát nem maga az ingatlan van megosztva, elképzelhető, hogy egyikük sem lakik benne. Ilyen tulajdonosi kapcsolat esetén minden tulajdonost elővásárlási jog illet meg, ha bármelyik másik eladná a részét. A tulajdonostársak emellett az ingatlan használatbavételéről is dönthetnek egy megállapodással. Alapesetben mindannyian jogosultak a használatra, ám ezt a jogot egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és az ingatlanhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Az ingatlan hasznai is a tulajdoni hányaddal azonos mértékben illetik meg őket, és ebbe nem csak a bevételek, de az ingatlannak kapcsolatos kiadások, kötelezettségek, esetleges károk is beletartoznak. Mi az osztatlan közös tulajdon működési elve? A tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben.
A közös tulajdon a köztudatban is széles körben ismert fogalom, bár a tartalmával kapcsolatban már számos tévhit és félreértelmezés létezik. Sokak számára zavaros például a közös tulajdon osztatlan volta. Sok félreértés adódik az elővásárlási jogból, és a költségviselésből is. Nézzünk most meg néhányat ezek közül a tévhitek közül. 1. Tévhit: A közös tulajdon 50%-os tulajdonosa mindig az ingatlan területének felét használhatja. Az egyik leggyakoribb és legkitartóbb tévhit, hogy a tulajdonostársak mindegyike a hányadrészének megfelelő nagyságú területet használhat az ingatlanból. Ez az elgondolás alapvetően téves, mivel a közös tulajdon osztatlanságából ered, hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására. Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak a korlátja, hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a többi tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogait és érdekeit sértsük.
Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illet szavazati jog. Vannak azonban olyan esetek, mikor az egyszerű szótöbbség nem elegendő, és egyhangú határozatra van szükség. Ilyenek a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházása, az egész ingatlan megterhelése, vagy az egész ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállalás. Mindemellett, ha a hozott határozat sérti az okszerű gazdálkodást, vagy a kisebbség jogi érdekeit lényegesen sérti, a kisebbség megtámadhatja a határozatot a bíróságnál. A napi gyakorlatot megkönnyíti, ha a tulajdonostársak a használatot írásbeli megállapodással előre rendezik. Ebben érdemes megállapítani, hogy a közös használatú területek fenntartását, állagmegóvását ki végzi, illetve költségeit ki viseli? Mi alapján történik az elszámolás – kiemelten akkor, ha a tulajdonostársak nem rendelkeznek önálló közüzemi mérőórákkal. Legfőképpen pedig, az ingatlan mely részének használatára melyik tulajdonostárs jogosult, illetve mely részek maradnak közös használatban?
De elég, ha megemlítjük a Kúria friss határozatát, amely azt mutatja, hogy még egy 126 tulajdonostárssal rendelkező teremgarázs esetében sem lehetünk elég óvatosak, ha elővásárlási jogról van szó. Ebben a bírósági ügyben az eladó az elővásárlásra jogosultak nagy számára hivatkozva nem küldte meg a vételi ajánlatot a tulajdonostársaknak. Az egyik tulajdonostárs azonban tudomást szerzett az adásvételről a földhivataltól és jelezte az eladó felé, hogy élni kíván elővásárlási jogával. A szerződő felek azonban nem vonták vissza bejegyzési kérelmüket és a vevő tulajdonjogát bejegyezték. Több éves pereskedés után a Kúria kimondta, hogy nem sértették meg az elővásárlási jogot. Mivel a valóban nagyszámú tulajdonostársról szóló indok elfogadható, de az elővásárlásra jogosult akkor is élhet elővásárlási jogával, ha más forrásból értesül a vételi ajánlatról, és megfelelő időben gyakorolja elővásárlási jogát. Mi a következménye annak, ha nem értesítik az elővásárlásra jogosultat? A legtöbb esetben már a földhivatalnál kiderül a jogsértés.
Figyelt kérdés Hétfőn voltam NST-n, pici fájásokat mutatott. Még aznap éjjel görcsre ébredtem, ami elmúlt. Most éjjel nagyon erős görcs keltett, már azt hittem baba lesz. Aztán elmúlt, aztán megint jött egy görcs és még 3-szor. Ma reggelre pedig már semmi! Lehetséges, hogy az NST alig mutat valamit, rá pár órára pedig ilyen erős jóslóim legyenek? 1/6 A kérdező kommentje: 2/6 anonim válasza: Persze! Nekem este 7kor volt CTG, semmi fájást nem mutatott, éjfélkor fájásokra ébredtem, mire beértünk a kórházba a CTG már 100-as fájásokat mutatott, reggel 9re megvolt a Lányom. Az NST-t és a CTG-t a baba szívhangja miatt csinálják és nem a fájások mérése miatt. Miért mutat az nst-n a fájásmérő fájásokat?. Annak majd a szülésnél lesz jelentősége. 2011. dec. 7. 08:55 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 A kérdező kommentje: Köszi! Ezek szerint akkor NST-től függetlenül bármikor jöhet a baba! :) Azért kicsit ijesztő fájások voltak! :)) Nektek jó egészséget! 4/6 anonim válasza: Én a nyáron szültem és amikor terhességem alatt jártam NST-re mesélte a vizsgáló hölgy, hogy fordult már elő valaki reggel jött NST-re és semmi estére meg megszületett a pici baba.
1/4 anonim válasza: Nálam is csak a gép szerint volt fájás, és semmi különöset nem éreztem. A pose-n már okozott az oxitocin keményedéseket, de az is messze alulmúlta a várakozásaimat. A kiírt napon indult be a szülés a magzatvíz elfolyásával. 2009. márc. 13. 19:18 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 100% Szerintem ez a gép úgy szar ahogy van! Nálam pont fordítva történt. 2008. I. félévének gyerkőcei 2.0 - Index Fórum. Már majdnem hogy lógott belőlem a gyerek, és még mindig nem mutatott ki semmit. Nyugi a 38. héten szülni már koraszülést sem jelent, sőt legalább nem hízik még két hetet a pocakodba, és könnyebben ki tud csusszanni! Könnyű szülést, és jó egészséget! 2009. 19:30 Hasznos számodra ez a válasz? 3/4 anonim válasza: 100% Én is így voltam a 40. hét elején még mindig nem éreztem a fájásokat, amiket a gép mutatott. Rá három napra megszületett a kisfiam. Egyébként a vajúdás alatt is rajtam volt a ctg, de egyáltalán nem olyan fájásokat éreztem, amiket mutatott. Volt, hogy erősebb fájást éreztem és kisebb értéket mutatott, de volt fordítva is.
14:37 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: Nekem 60-80 kozott voltak a fajasok, meg. Járt úgy valaki, hogy a vizsgálaton kimutatták az erős fájásokat, de semmit se érzett?. mondtak is, hogy mit szenvedek, ez semmi, tegyem hozza ennyivel szultem, 19 orat vajudtam, abbol 15-öt 2 brutal volt, engem is vagtak, semmit sem ereztem belole, pedig nem erzestelenitettek, csak a legfajdalmasabb elmenye volt, azt hittem sosem jon ki a gyerek, pedig alapbol nem vagyok vinnyogos es nem is felejtettem el, szoval nala, nem mukodott ez sem:-D egyebkent 7 hetem van hatra a kovetkezo ilyen elmenyig, szoval nem tantoritott el:-) amugy nekem sima ctg vizsgalaton semmi fajdalmam nem volt, ott is mert pedig a gep sem erti ezt... 20:37 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 anonim válasza: szia, nekem 70-et mért, mikor bementem fájásokkal.. nézett is rám a szülésznő, h ezt ilyen jól viselem(nálunk is 100-ig mért a gép)Aztán lettek erősebb fájásaim, azt meg gyengébbnek mutatta a gép, mondta is a másik szülésznő, h ezek meg még gyengé szóltam neki, h én ugyanolyan erősnek érébb rakta az érzékelőt, és valóban ugyanolyannak csak a kitolás előtt ment kb.
A gép és az orvosok szerint én semmit nem éreztem. Kaptam oxytocin-os terhelést is két egymást követő napon de azt sem éreztem, majd mondták, hogy nem lehet többet már. 2 nappal később végigaludtam a vajúdás szakaszt és villámgyorsan fájdalom és fájdalomcsillapítás nélkül megszültem a kislányom. A gép akkor is iszonyatosan ugrált, láttam a doki szeme majd kiesik, hogy ilyent még nem látott. Csak azt éreztem, hogy a pici nyomja kifelé magát. Feszített, de nem fájt, és így akkor nyomtam mikor éreztem, hogy löki magát. Nst fájásokat mutat grade. :) Hormonprobléma nálam mint kiderült. Nemcsak a fájdalomküszöböm magas, de valami nem is működik megfelelően. Ez a hormon szabadítja fel a szervezetet később szoptatásra is. Tehát nekem tejem sem volt, mivel nem is termeltem ezt a hormont... 15:20 Hasznos számodra ez a válasz? 10/10 anonim válasza: Fordított eset volt a barátnőmné, hogy iszonyat erősek a fájásai, de a gép nagyon alacsonyat mutatott, fél óra múlva már meg is volt a baba! 2011. 16:56 Hasznos számodra ez a válasz?